Szegeden háromszor akkora volt a hitel, mint a bevétel + FOTÓK

B. Nagy László egy csütörtöki fórumon felvázolta, hogy Botka László milyen uniós trükknek ült fel, és miért sodródott zsákutcába Szeged.

B. Nagy László

(Fidesz-KDNP), Szeged 2-es választókörzetének képviselőjelöltje csütörtöki fórumán - ahol

Gyimesi László

önkormányzati képviselő vendége volt - először az új választási rendszert ismertette a megjelenteknek, elmondva többek között azt is, hogy a Parlament létszáma majdnem a felére, 199 képviselőre apadt, így viszont nagyobbak lettek a körzetek. A szegedi 2-esben például 13 település van 90 ezer emberrel. „Magyarországon 17 párt indul a választáson, soha ilyen színes nem volt még a paletta, ez mindenképpen a demokrácia szélesedését jelzi, Szegeden 8 jelölőszervezet képviselőjére lehet majd szavazni” - emelte ki az országgyűlési képviselő.

B. Nagy: Az ellenzék Brüsszelig szaladt panaszkodni

„Az előző vezetés 2010-re annyira tönkretette az országot identitás-, gazdasági és nemzeti szempontból is, hogy mindenki a balliberális kormány ellen szavazott, ebből születhetett a jobboldali kétharmad, ami nem pusztán egy ajándék, hanem felelősség is. Az államcsőd pillanatok kérdése volt kormányváltáskor, az államadósság, az önkormányzatok, vállalkozások és a családok adóssága kilátástalan helyzetben hozta a társadalmat. Ekkor született meg a döntés: legyen közteherviselés. A lakosság többet nem bírt el, 1400 milliárdnyi hitel halmozódott már fel az önkormányzatoknál is. Viszont voltak ágazatok, melyek ekkor 1200 milliárdnyi forintot vittek ki évente az országból profitként. A pénzügyi szektor, bankok, energiaszektor, távközlés területén döntöttük el, hogy adót vetünk ki, egy 380 milliárdnyi egyszeri adóbefizetést. Ez háborút indított, ami most is tart, az akkori ellenzék azóta is elfut Brüsszelbe, Washingtonba panaszkodni, hogy ellenkezik a nemzetközi módival az, amit az

Orbán Viktor

vezette kormány tesz. Az ellenzékkel könnyű volt megvívni, de a nemzetközi támadásokkal nehezebb, a nagy hitelminősítő cégek rögtön leminősítették kockázatos kategóriába az államot, mert a külföldi tulajdonú multikat meg mertük adóztatni” - mutatta be politikus a 2010-es helyzetet, illetve az azóta bekövetkezett gazdasági fordulatot.

700 milliárd maradt a családoknál

Megtudtuk, hogy ekkor elemzéseket végeztek a kormány szakértői, melyekből kiderült, hogy Magyarország a három legdrágább ország között van az energiaárak tekintetében, miközben az átlagjövedelmi szint jóval az EU átlaga alatti. Ezért kezdődött el a rezsicsökkentés, először a gáz, a villany, a távhő árának 10 százalékos csökkentésével, amit újabb 15 százalékos mérséklés követett. "Idén januárban következett az újabb forduló: a gáz 6,5 százalékos csökkentéséről határoztunk, ezt az áprilisi számlán már láthatjuk is, majd szeptembertől, októbertől az áram és a távhő ára is tovább fog apadni. Ha a kormány marad, akkor a vállalkozásokra is kiterjesztjük a rezsicsökkentést 2015 januárjától. Ez már éves szinten 25 százalékos energiaárcsökkenést jelent. Így a családi adókedvezménnyel és a rezsicsökkentéssel együtt összesen 700 milliárddal gazdálkodhat többel a magyar lakosság. Nőtt a lakossági megtakarítás, ahogy a fogyasztás is, az infláció 2 százalék alatt maradt tavaly, és idén sem fog fölé nőni” - vázolta, miként élénkült a kormány szerint a gazdaságunk.

Botka felült az uniós trükknek?

Szegedre kitérve arról beszélt B. Nagy László, hogy a rendszerváltás idején nagy respektje volt városunknak mind a gazdaság, mind pedig emberanyag és tudás szempontjából. Ezt az előnyt 25 év alatt lemorzsolták. „Egy időben arról beszélt itt minden felelős vezető, hogy régióközpont leszünk, de ezt az álmot már el kell engedni, Kecskemét, Temesvár, Arad elvitte a központi szerepeket. Szerbia csatlakozásának küszöbén Szabadka és Újvidék is előzhet, ha a kohéziós pénzek odaáramlanak. Ha a jelenlegi szegedi politika folytatódik, akkor zsákutcába jut végleg a város. A tudomány és az innováció a két út. Az ELI alapkőletételével ennek alapja megépül. Magas, minőségi technológiájú iparágak betelepülése jöhet el, ez az utolsó kitörési pontunk. Néhány éven belül 100 milliárdos beruházás történik a a lézer- és a tudásközpont kiépítésével, közvetlenül mintegy 2000 új munkahellyel, közvetve pedig akár ennek a duplája is létesülhet: az állásokat betöltő embereknek lakás, szolgáltatás kell. Ez akkora értékváltás, mint mikor

Klebelsberg Kunó

egyetemi rangot adott Szegednek. Ami előny, hogy ezt a beruházást mindenki a magáénak érzi, a polgármester is és a kormány is, ez így a legjobb, mert egyetértés van, és biztos megvalósul a projekt” - emelte ki B. Nagy. A Csongrád megyei kormánymegbízott hangsúlyozta azt is, hogy Szeged felült az uniós trükknek, ami arról szólt, hogy minden újonnan csatlakozó állam csak az infrastrukturális fejlesztésekre koncentráljon, nem preferálják a régi államok a csatlakozók gazdasági fejlődését, nehogy konkurenciát építsenek maguknak. Aki erre az útra lépett, ahogy Szeged is, elvesztette a fejlődés lehetőségét, viszont sok szép épületet és közteret létesíthetett - szögezte le. „A hitelállomány viszont sajnos növekszik, ha egy település a fenntartási kötelezettségeit növeli, a bevételeit nem. Szeged hitelállománya elérte a büdzséjének a felét! Az adóssága háromszor akkora volt, mint az adóbevétele. A kormány azonban konszolidálta az adósságot, itt az utolsó lehetőség tehát, hogy tiszta lappal induljunk, és végre valódi gazdaságélénkítést hajtsunk végre a kockakövezés és a betonozás mellett” - így a képviselő.