Az árfolyamváltozások már jelzik, komoly gazdasági hatásai vannak az ukrán-orosz válságnak. Chikán Attilával az SZTE Gazdaságtudományi Karon tartott előadása előtt az idei költségvetésről is beszélgettünk, ami a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint nem tipikus kampánybüdzsé, vagyis jobban kordában tartják a költségeket, mint a korábbi választási években.
- Az ukrán válságnak milyen hatásai érezhetőek, és lehet-e prognózisokat felállítani azzal kapcsolatban, hogy Magyarország gazdaságát rövid-, illetve középtávon ez miként befolyásolja?
- Már most is jelentős hatásai vannak, és arra kell számítani, hogy tartósan hatni fog ez hazánkra. Jelenleg az euró-rubel árfolyamváltozás a legdrámaibb hatású.
Bogsch Erik
, a Richter vezérigazgatója nyilatkozatában profitfigyelmeztetést adott a befektetőknek, hogy soha nem látott mélységekbe megy a Richter eredménye az első negyedévben kifejezetten az árfolyamváltozás miatt. Az ukrán fizetőeszközre, a hrivnyára is ugyanez érvényes, csak abban kisebb a forgalom, míg az orosz forgalom mintegy negyede a Richter értékesítésének, vagyis komoly összegekről van szó. Az OTP zuhanása is látványos, ezeken keresztül indirekt hatások már érzékelhetőek, hiszen ha egy ország határainál turbulencia van, az mindenképp érzékelteti hatását. A forint elmúlt napokban tapasztalt gyengélkedése is mutatja ezt.
- Hosszabb távú gazdasági előrejelzések vannak?
- Senki sem tudja, mire lehet számítani, meddig tart vagy milyen végkifejlete lesz a válságnak, de az biztos, hogy hosszan tartó negatív hatásai lesznek hazánkra nézve.
- Választásokra készülünk, és a kampány során természetes, hogy a politikai színtér résztvevői homlokegyenest másként értékelik hazánk gazdaságát. Mégis mit mutatnak a számok?
- A közvélemény előtt valóban másként ítélik meg a helyzetet, hiszen szavazatokat akarnak nyerni. Én azt tapasztalom, hogy – bár nem drámai helyzet – egy lassú lecsúszás figyelhető meg a gazdaságban, vagyis a politikai jelszavak mögé bújtatva problémákat is tapasztalhatunk. A Magyar Nemzeti Bank nagyon bátor kamatpolitikát folytat, de vannak elemzők, akik úgy látják, hogy nagyok a kockázatok. Pozitív jelek is megfigyelhetők, hiszen hosszú idő óta először látszik, hogy a kormányzat komolyan foglalkozik azzal, miként lehet az üzleti vállalkozásokat finanszírozni. Ebből a szempontból másodlagos, hogy a nemzeti bank kedvezményes hitelprogramja iránt nem mutatkozik túl nagy érdeklődés, de legalább adott ez a lehetőség. Ilyen típusú intézkedések a korábbi kormányok alatt nem voltak. Azt is meg kell említeni a pozitívumok között, hogy hiába van választási év, a költségvetési hiányt nem engedték elszaladni. Az összkép azonban negatív, mert például sokkal több potenciál lenne a magyar gazdaságban. A napokban jelent meg az európai uniós besorolás, amely a régiókat osztályozta, és a hét magyarországiból négy Európa utolsó húsz régiója között szerepel, vagyis a fél ország az EU utolsó nyolcadrészében foglal helyet. Ezt a differenciát súlyos problémának tartom, amit szükségszerű kezelni.
- Összességében – ha jól értem – akkor az idei költségvetést nem tekinti tipikus kampányköltségvetésnek, nagyarányú költekezés nem olvasható ki a számokból?
- Valamilyen szinten megvalósul ez, de nem olyan mértékben, mint korábban, sokkal jobban kordában vannak tartva a költségek. Ezenfelül több olyan ígéret van, melynek megvalósítását a választásokat követő időszakra tervezik, vagyis politikailag még érvényesíthető, de gazdaságilag nincsenek azonnali következményei.
- Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szegedi fórumán arról beszélt, hogy az inflációt érdemben meghaladó béremelésre van szükség párhuzamosan a munkáltatók terheinek csökkentésével. Reális felvetés ez a részéről?
- Ezek az ígéretek inkább a politikusok azokat az irányait, tendenciáit jelzik, amiket szeretnének érvényesíteni. Konkrét számokkal általában nem is szolgálnak, hogy például mennyivel emelnék meg a minimálbért, majd a választások után meglátjuk, hogy ezekből az ígéretekből melyek azok, amelyeket komolyan érvényesíteni akarnak. Azt, hogy valaki bért akar emelni, baloldali irányultságú gondolat, és a baloldali kifejezést itt nem pártpolitikai szempontból mondom. Tőle ezt várja el a közvélemény és a közvetlen környezete is. Magyarországon a pártpolitikai és a gazdaságpolitikai oldalak igencsak összekeveredtek. A Fidesz mint jobboldali párt rengeteg baloldali típusú intézkedést vezetett be, de ha más pártok oldaláról nézzük, ugyanezt tapasztaljuk, vagyis az ideológiai alapelvek hangsúlyosan nem érvényesülnek a gazdaságpolitikában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.