Aláírták - a Krím csatlakozott Oroszországhoz, Kijev nem fogadja el a lépést

A Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát.

A szerződést

Vlagyimir Putyin

orosz elnök, valamint

Volodimir Konsztantyinov

, a krími parlament elnöke,

Szerhij Akszjonov

krími kormányfő, és

Alekszej Csalij

, Szevasztopol város polgármestere írta alá. A Kreml György-termében jelen lévő parlamenti képviselők, a különböző orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg a Krím és Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz. Ezt megelőzően az orosz államfő a Kremlben a parlament két házához intézett soron kívüli beszéde során közölte, hogy benyújtja a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást is beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést. Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben - a kijevi kormány és a nyugati országok által törvénytelennek - tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krím független államként, Krími Köztársaság néven történő orosz elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen. A kedden aláírt krími-orosz szerződés szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő. "A Krími Köztársaságnak az Oroszországi Föderációba befogadása napjától új szubjektumok (jogi alanyok) keletkeznek: a Krími Köztársaság és a szövetségi szintű Szevasztopol város" - írták a megállapodásban. A Moszkvában aláírt szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását.

Valentyina Matvijenko

, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke az aláírást követően a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak kijelentette, hogy a parlament "késedelem nélkül hozzáfoghat a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozása kérdésének tanulmányozásához". Szerinte a hét végéig minden jogi eljárást be tudnak fejezni". Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését. Ezt követően az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, s egyúttal a szövetségi alkotmánytörvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, és határait.

Kijev nem fogadja el a Krím Oroszországhoz csatlakozását

Ukrajna törvénytelennek tartja és nem fogadja el azt a Moszkvában kedden aláírt orosz-krími államközi megállapodást, amely szerint a Krím és Szevasztopol csatlakozik az Oroszországi Föderációhoz - szögezte le a kijevi külügyminisztérium szóvivője. "A Krím Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló úgynevezett megállapodás aláírása, valamint az orosz elnök ehhez kapcsolódó beszéde ellentmond a jogszerűségnek, a demokráciának és a józan észnek. (Vlagyimir) Putyin (orosz államfő) beszéde nagyon tisztán jelezte, hogy milyen valós is a veszély, amelyet Oroszország jelent a nemzetközi biztonságra nézve" - jelentette ki

Jevhen Perebijnisz

külügyi szóvivő. A tisztségviselő kijevi sajtótájékoztatóján ismételten leszögezte, hogy Ukrajna nem fogadja el a Krím függetlenségét és csatlakozását az Oroszországi Föderációhoz. "Ukrajna minden nemzetközi lépést megtesz a status quo helyreállításáért" - hangsúlyozta.

Pavlo Petrenko

igazságügyi miniszter keddi sajtótájékoztatóján eközben kijelentette: amennyiben Oroszország elismeri a krími vezetés által a félszigeten lévő ukrán tulajdon államosítását, Kijev "fenntartja magának a jogot, hogy lépéseket tegyen veszteségei kompenzálására az Ukrajna, illetve más államok területén lévő orosz tulajdonokból". Leszögezte, hogy Ukrajna szigorúan tartani fogja magát a nemzetközi és az ukrán jogszabályokhoz. A Krími Autonóm Köztársaságnak a kijevi központi kormányzat által feloszlatott, így törvényellenesen működő parlamentje hétfőn nyilvánította ki a félsziget függetlenségét, Krími Köztársaság néven. A krími parlament egyúttal határozatot hozott arról, hogy a területén lévő minden ukrán hivatali szerv, intézmény és vállalat ingó és ingatlan vagyona a Krími Köztársaság tulajdonába kerül át.

A krími fejlemények nem hatnak ki Kárpátaljára

A krími eseményeknek jelenleg nincs különösebb hatásuk Kárpátaljára, a megye ugyanis nem tartozik Oroszország vonzáskörzetébe – jelentette ki Viktor Pascsenko politológus kedden Ungváron a krími fejlemények esetleges kárpátaljai hatásairól rendezett kerekesztal-beszélgetésen. Az ismert kárpátaljai politikai szakértő a tanácskozáson kifejtette: a krími helyzetnek nincs komolyabb befolyása vagy következménye Kárpátaljára nézve, a térség ugyanis nem tartozik abba az ukrajnai mentális övezetbe, amely jelentős mértékben vonzódik Oroszországhoz. Minden ezzel ellentétes állítás politikai zavarkeltés, amilyen az interneten hétfőn körözött, állítólag ruszinok által Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz írt segítségkérő levél is volt – tette hozzá. Ezt az irományt senki nem vette komolyan az íróján kívül – jegyezte meg. Hangsúlyozta: míg korábban a ruszinkérdés még valamennyire napirenden volt Kárpátalján, mostanra ugyancsak megfogyatkoztak az autonómia elképzelések. Pascsenko kifejtette: ha Ukrajnában reálisan felvetődik az autonómiák kérdése, akkor Kárpátalja autonóm terület lesz. Jelenleg ez nem időszerű, inkább a helyi önkormányzatiság elmélyítésének ügye van napirenden – mutatott rá, hozzátéve, hogy ebben a tekintetben Kárpátalja nem fog különbözni a többi megyétől, de ez már Ukrajna egy más fejlettségi szintje lesz.