Közélet

Buszváró és bicikliút: Újszeged is profitál az új költségvetésből

Buszváró és bicikliút: Újszeged is profitál az új költségvetésből

2014. február 21., péntek
Buszváró és bicikliút: Újszeged is profitál az új költségvetésből
lf04_gs

Újszegeden a költségvetésről beszéltek a lakosoknak, a helyi fejlesztések is szóba kerültek: lesz buszváró és hosszabb bicikliút a Fő fasoron.

Pocsai Blanka

(Fidesz-KDNP), a körzet önkormányzati képviselőjének szervezésében tartották meg csütörtökön az immár hagyományos költségvetési fórumot Újszegeden. A résztvevők országgyűlési és önkormányzati képviselőktől kaptak tájékoztatást városunk 2014-es – az elfogadás küszöbén álló - büdzséjéről, valamint a magyar gazdaság helyzetéről. A térség leköszönő parlamenti képviselője, a szegedi járási hivatal vezetője,

Bodó Imre

(Fidesz-KDNP) az ország eladósodását és a kiút lehetőségeit ecsetelte,

B. Nagy László

(Fidesz-KDNP) kormánymegbízott Magyarország gazdasági potenciálját festette le,

Gyimesi László

(Fidesz-KDNP) városfejlesztési tanácsnok az idei városi költségvetés irányairól szólt, Pocsai Blanka pedig az Újszegeden várható fejlesztésekről ejtett néhány szót.

B. Nagy: 2 százalékos gazdasági növekedés, 450 milliárd a családoknál

B. Nagy a kormányváltás időszakáig, a 2010-es állapotokig ment vissza felvezetésében, hogy bemutassa azt a gyökeresen új gazdaságfilozófiát, ami lényegében kihat a költésvetések tervezésére is. „Az ország gyakorlatilag az államcsőd szélén állt. Az IMF azt szorgalmazta, hogy újabb hitelt kell felvenni, és lakossági megszorításokat bevezetni. A GDP 83 százaléka volt az ország eladósodása. Ehhez a lakossági adósság is hozzájött, közben az uniós elvárás értelmében a gazdasági hiány nem mehetett 3 százalék fölé. Mi ekkor úgy láttuk, hogy a lakosságot tovább terhelni nem lehet, így megszületett a döntés, hogy a közteherviselés jegyében a multinacionális cégeket, a pénzügyi szektort kell megadóztatni, ebből közel 360 milliárd forint bevétel keletkezett. És mivel e terület nagyrészt külföldi érdekeltségek kezében van, ekkor indult a támadás az ország ellen széles csatornákon. Ennek a gazdaságpolitikának a folytatása volt a rezsicsökkentés, a szociális és családi kedvezmények bevezetése. A bevételek és a kiadások kezdtek egyensúlyba kerülni 2013-ra. Ma már 4 millió ember dolgozik úgy, hogy fizetik utána a járulékokat, harmadik éve 3 százalék alatt van a hiány, az egykulcsos és a családi adózás együtt 450 milliárd forintot hagy a családoknál, ezt hiteltörlesztésre és megtakarításra fordították, ez vezetett az 1,2 százalékos gazdasági növekedéshez, amit 2014-re már 2 százalékra várnak a szakértők” - elemezte az ország kedvező irányba történő kimozdulását.

lf02_gs

B. Nagy László Szegeddel kapcsolatban kifejtette, hogy itt egy olyan innovatív, hosszú távon gondolkodó polgármesterre lenne szükség a látványos gazdasági növekedéshez, ami akár régióközponti státuszt is adhatna a városnak, mert e tekintetben Arad és Temesvár sokkal jobban áll. „Szegeden most egy négyzetméter lakás 120 ezer forintos áron kapható, és nincs vevő, Kecskeméten ugyan ez a kategóriás lakás 300 ezer forintos négyzetméter áron kel el, és alig van eladó” - mutatta be azt, hogy milyen gazdasági különbségek vannak város és város között. Leszögezte, hogy az ELI lézerközpont nagy kiugrási lehetősége lehet a városnak, közvetve 300 milliárdnyi forrás érkezhet ide általa.

Gyimesi: hiányzik a gazdasági stratégia, és egy jó stratéga

Gyimesi László városfejlesztési tanácsnok bejelentette, hogy elkészült a költségvetés, sikerült megállapodnia a legnagyobb frakciónak a polgármesterrel is. „Szeged egy szegényedő város, a költségvetésén is látszik, és nem lesz kitörés, amíg nem egy stratégai érzékű, együttműködő polgármester és hivatal dolgozik a képviselőkkel közösen. Szeged a vidéki városok sorában leszakadva kullog a gazdasági versenyben. Itt az átlagnál magasabb a munkanélküliség, alacsony a foglalkoztatás. A városunkból elvándorolnak a cégek, fiatalok” - emelte ki. A büdzsével kapcsolatban kifejtette, hogy mivel hosszú távú gazdasági stratégia nincs, olyan javaslatcsomagot nyújtott be a Fidesz-KDNP, ami a városlakók közelebbi, közvetlenebb problémáit igyekszik megoldani. Ebben meg is tudott egyezni a Fidesz-KDNP és a polgármester. „Tavaly lett öt-hat év után ismét útalap és játszótér-fejlesztési, sportalap is, illetve egyéb közterület-felújítási forrásokat különítettünk el. A polgármesternek 12 éve volt arra, hogy Szeged gazdaságát beindítsa. Most ott tartunk, hogy az egyik legfontosabb tervünk a Széchenyi tér leburkolása, miközben az uniós források 60 százalékát gazdaságélénkítésre kell költeni. Fontos, hogy a főtér jól nézzen ki, de a gazdaságnak is hasonlóan nívósnak kellene lennie. Eddig 30 milliárdos volt az adósság, és 30 milliárdos a költségvetés, tehát ez 100 százalékos eladósodottságot jelent. A kormány ezt a teljes hitelállományt átvállalta, ez nagyon komoly gazdaságélénkítő lehetőségeket nyújthatna nekünk a jövőben” - tette hozzá.

lf06_gs

Az államadósság 8-ról 22 ezerre nőtt a Gurcsány-Bajnai-érában

Bodó Imre a magasfeszültségű távvezetékről beszélt először, ami Újszeged felett húzódik, és amiben a tervek szerint majd megemelnék a feszültséget. Elmondta, hogy ő egyeztetett a szegedi áramszolgáltató cég francia tulajdonosaival, de a városvezetés még leülni sem volt vele hajlandó. „A franciáknak az az álláspontjuk, hogy a Horn-kormánynak kifizették, amit ki kellett a privatizációért, működtetik a rendszert, beszedik a díjakat, a hasznot haza viszik, ha az itt élők ki akarják váltani a magasfeszültséget, fizessék ki a földalatti vezetékek lefektetésének az árát” - vázolta röviden a helyzetet az országgyűlési képviselő. Az ország adósságával kapcsolatban pedig elmondta, hogy 8600 milliárddal adta át

Horn Gyula

az első Orbán-kormánynak a stafétát, ebből 8400-ra apadt, a Medgyessy-érában ezt az akkori vezetés tartani tudta, de jött Gyurcsány-Bajnai-időszak, és 22 ezer milliárdra nőtt az államadósság. „Ma Magyarországon 10 százalék alatt van a bankszektorban a magyar tulajdon aránya a külföldihez képest, ez francia és német földön épp fordítva van.Minden autótulajdonost köteleznek a biztosítás megfizetésére, miközben nincs az országnak magyar biztosítója. Csodáljuk a német gazdaságot, hogy világháborúk, szétszakított területek, majd újraegyesítés után ma az egyik legerősebb gazdaság az övék?! De ott elképzelhetetlen, hogy a nemzeti tulajdont kiárusítsák külföldieknek" - hangsúlyozta.

Újszegedi fejlesztések: utak, járdák, parkok, buszvárók.

A fórum végén Pocsai Blanka a helyi fejlesztésekről beszélt. Megtudtuk, hogy bár nem nyert az a pályázat, amit a Holt-Maros további részeinek a rehabilitációjára nyújtottak be, de a holtág melletti közvilágítás fejlesztését tovább folytatják. A lakossági igényeket figyelembe véve épül Újszeged első nagyáruháza is, a CBA Prima. "Buszvárók telepítését is tervezzük, főleg a Fő fasoron van rá szükség, ugyan itt a kerékpárutat is folytatnák tovább, és a járdákat is rendbe tesszük” - vázolta a terveket a képviselő. Megtudtuk, hogy óvodafejlesztés, gyalogátkelő építése is szerepel az elvégzendő feladatok között. A víztoronytéren egy szép, szabadidőparkot építenek majd, az egyik utcát vízelvezetővel látják el, az Egressy Béni pedig aszfaltréteget kaphat. Az est végén a lakosok kérdezhettek, itt főként konkrét problémákat említettek, mint például a házak előtti növényzet rendben tartása, az elromlott kandeláberek javítása.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.