Tőkéczki: a magyar politikai elit nem akarta az első világháborút

Nem akarta a magyar politikai elit az első világháborút, amelyet hódító célokkal, illetve az addigi hódítások megtartásának céljával indítottak - mondta Tőkéczki László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezetője a Hitel című folyóirat februári számának bemutatóján szerdán Budapesten.

Kiemelte: Magyarország az első világháború kitörésének idején nem akart hódítani, és Tisza István miniszterelnök sem akarta a háborút abból a megfontolásból, hogy a magyarok akkori számaránybeli enyhe többsége ismét kisebbséggé válhatott volna az újabb hódítással. Azt mondta, azzal, hogy 1917-ben Oroszországban a kommunizmus, 1922-ben Olaszországban a fasizmus, 1933-ban Németországban pedig a nácizmus jutott hatalomra, a 20. század a népirtások története lett. Hozzátette: az első világháború után létrejött Csehszlovákia és Jugoszlávia, valamint Románia a meghirdetett elvek ellenére nem lett nemzetállam, és az első világháború után 20 éven belül újra fenyegette a háború Európa fiatal férfilakosságának zömét, mert

Hitler

és

Sztálin

is háborút akart. Utalt arra: 1815-ben a bécsi kongresszuson létrehozták azt a rendszert, amely 99 évre megakadályozta, hogy az egész kontinenst átfogó háború törjön ki.

Domonkos László

író rámutatott: a korabeli magyar újságok cikkei a szerbekkel szemben dühödt hangnemet ütöttek meg az első világháború kitörésekor, mert a magyar köztudatban akkor még elevenen élt a szerbek által a magyarok ellen 1848-1849-ben elkövetett erőszakos cselekedetek emléke. Véleménye szerint az első világháború legpozitívabb hozadéka a Horthy-rendszer kialakulása volt, amely megalapozta a magyarságtudatot, s egyebek mellett akkor alakult ki a munkásbiztosítás rendszere, a tudomány és a kultúra pedig "hatalmas eredményeket produkált". A Horthy-rendszer az évszázad legnagyobb formátumú politikusait termelte ki Bethlen István, Teleki Pál és Klebelsberg Kunó személyében - fűzte hozzá.

Mórocz Zsolt

író arról beszélt, hogy a németeknek 1944-45-ben végzett besúgásokról szóló hírek java részét a szovjetek terjesztették el a magyarokról hamis iratok gyártásával. Megállapította: a háború be van kódolva az emberi fajba, mert "az emberi agresszivitás konstans", az első háborús tömegsírok pedig már a bronzkorból ismeretesek. Megjegyezte, hogy a tankönyvekben a magyar történelmi események között túlnyomórészt vereségeket rögzítenek, pedig sok győzelem is volt, ezekre nagyobb hangsúlyt kellene helyezni.

Bartha Ákos

történész meglátása szerint a bethleni időszak vállalható és példaként állítható a többi állam elé is, ugyanakkor éles cezúrát kell húzni a korszakon belül, mert 1939-ben 900 ezer ember szélsőjobboldali pártokra szavazott, emiatt pedig nem lehet a Horthy-rendszer egészét példaként állítani az utókornak.