Kiugróan nőtt a kormánypártok támogatottsága, sokat bukott a baloldal

Kiugróan, 9 százalékponttal nőtt a kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül januárról februárra a Tárki közvélemény-kutatása szerint. A Nézőpont pedig kimutatta: vélhetően a Simon-ügy hatására a januári 24 százalékról 18 százalékra csökkent a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya.

"Az adatfelvételt a korábbiaktól eltérően a közelgő választások miatt a szavazási helyzetet szimuláló módszerrel végeztük. További változás, hogy a baloldali ellenzéki pártokat most először nem pártonként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdeztük. Mindemellett a részvételi hajlandóság természetes fokozódása is hozzájárulhat az előző hónapokétól némiképp különböző eredményekhez, amely minden pártot érint" - tudatták. Januárban külön, pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 - PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki. A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban viszont 27 százalékos volt. A kutatás szerint a Jobbik támogatottsága nőtt: a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban a pártra, míg februárban 15 százalék, a pártválasztók körében pedig 14 százalékról 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya is nőtt: a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra. A hagyományos pártpreferencia-kérdéseken túl egyéb, politikával kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból az derül ki, hogy a lakosságban közel azonos arányban vannak azok, akik kormányváltást szeretnének (40 százalék), mint azok, akik azt akarják, hogy a jelenlegi kormány maradjon (39 százalék). Az iskolai osztályzáshoz hasonló ötfokú skálán elégtelen és 2-es osztályzatot a megkérdezettek 39 százaléka adott az Orbán-kabinetnek, 31 százalékuk közepest, 4-es és 5-ös, azaz elégedettséget jelentő osztályzatot pedig 26 százalék - írták. "

Orbán Viktort

sokkal inkább tartják (38 százalék) a legalkalmasabb miniszterelnök-jelöltnek, mint

Mesterházy Attilát

(14 százalék)." A Fidesz-KDNP-nek kedvező politikai hangulat tehát kevésbé a kormányzattal való elégedettséggel, mint inkább az ellenzékkel való elégedetlenséggel függ össze - vélték a Tárki kutatói. A felmérés módszereivel kapcsolatban azt írták, hogy az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a választókorú lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás februárban a közeledő választások miatt a szokásostól valamelyest eltérő módon készült. Egyik változás volt, hogy teljesen anonim módon válaszolhattak, a kérdezőbiztos sem látta a válaszokat. "Emellett idén februárban volt alkalmunk először a baloldali ellenzéki pártokat nem egyenként, hanem az Összefogás közös listájaként kérdezni, ami szintén hatással lehet az e havi pártpreferenciák alakulására. Mindezt növekvő részvételi hajlandóság veszi körül, így a februári eredmények alakulását egymástól függetlenül a megszokottakon túli több további tényező is alakította, ezek súlyát külön-külön azonban nem lehet megbecsülni" - olvasható a közleményben.

Nézőpont: ártott a Simon-ügy a baloldalnak

Vélhetően a Simon-ügy hatására a januári 24 százalékról 18 százalékra csökkent a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya a teljes népességen belül. Szintén csökkent a januárihoz képest a részvételüket biztosra ígérő szavazókon belül a baloldaiak aránya: 26 százalékról 17 százalékra - tartalmazza a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásának eredménye, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-hez. A kutatás szerint az összes megkérdezett 37 százaléka támogatja a Fidesz-KDNP-t, 18 százaléka a baloldali pártokat, 12 százaléka a Jobbikot, 3 százaléka pedig az LMP-t. A választásra jogosultak 20 százaléka rejtőzködő, közülük 6 százaléknyian várják kormányváltó hangulatban a következő hetek kampányát. Az összes megkérdezett 62 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt kíván venni a választáson. A részvételüket biztosra ígérő aktív szavazók 47 százaléka választaná a Fidesz-KDNP-t, 17 százaléka a baloldali összefogás pártjait, 12 százaléka a Jobbikot, 2 százaléka pedig a Lehet Más a Politikát. A baloldallal szimpatizálók csökkenő választási részvételi hajlandóságát mutatja, hogy a baloldali pártok támogatottsága az aktív szavazók körében alacsonyabb a teljes népesség körében mért támogatottságuknál. A baloldali szimpatizánsok elbizonytalanodása mögött vélhetően a Simon-ügy állhat, melyet az összes megkérdezett 55 százaléka ismert - közölte a Nézőpont Intézet. A Nézőpont reprezentatív kutatása 2014. február 17. és 20. között, a Heti Válasz című hetilap megrendelésére, 1000 ember telefonos megkérdezésével készült. A Tárki szerdán közzétett kutatása szerint a teljes népességen belül februárra 38 százalékra nőtt a kormánypártok támogatottsága a januári 29 százalékról. Januárban pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 - PM és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, és a három párt összesített eredménye 21 százalék volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21 százalékot tett ki. A pártválasztók körében a három párt népszerűsége januárban 35 százalékos, februárban az Összefogásé 27 százalékos volt. A Jobbikra a teljes népesség 8 százaléka szavazott volna januárban, míg februárban 15 százaléka, a pártválasztók körében pedig 14-ről 19 százalékra emelkedett az arányuk. Az LMP-szavazók aránya a teljes népességen belül 1 százalékról 4 százalékra, a pártválasztók körében pedig 2 százalékról 6 százalékra nőtt.