Szerelem és házasság az első világháborúban - indul a Házasság Hete + FOTÓK

Megelevenedett az első világháború hadszíntere. Ez alkalommal nem ütközetek és csaták, hanem a fronton harcoló katonák és családtagjaik vívódásokkal teli mindennapi élete tárult az érdeklődők elé a Somogyi-könyvtárban.

"Mindnyájan egészségesek vagyunk és neked is tiszta szívből kívánunk jó egészséget! Drága gyermekeink édesek, nagyon szépen fejlődnek, a Rózsád szalad, beszél. Légy nyugodt szerelmem, ne aggódj miattunk! Az élet mén, mindent rendesen fizetünk, csak a jó Isten visszaadjon téged! Minden gondolatunk te vagy, a kicsi magzataid millió puszit küldenek és én - drága boldogságom - türelmet kívánok a viszont látásig. Sokszor csókol a te örökké hű Iluskád" - olvasott fel egy részlet az első világháborúban szolgáló kedvesnek írt levélből

Marjanucz László

, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezető oktatója. A Házasság Hete szegedi rendezvénysorozat egy különleges kiállítással vette kezdetét a Somogyi-könyvtárban: személyes üzeneteken és fotográfiákon keresztül nyújtanak betekintést a hadba hívott katonák és értük aggódó családtagjaik mindennapi életébe. A földszinti internet-teremben nem ütközetek és csaták, hanem régi szerelmek, hazavárt ifjak és apák története elevenedik meg a falakon. Marjanucz László többek között a Szegedi Napló hasábjairól és a Nagy Háború blog dokumentumaiból szemezgetett a csütörtöki megnyitóra, hogy az érdeklődők tanúi lehessenek a reménytelennek tűnő évek szeletnyi reménysugarának.

Családtagok léptek a kenyérkeresők helyébe, anyák kényszerültek arra, hogy a háztartás és gyereknevelés mellett a földekre, gyárakba járjanak dolgozni, új fogalom született: a "hadiara". Az egyetemi oktató ezzel kapcsolatban megjegyezte, a sorkatonáknak tilos volt házasodniuk, míg be nem töltötték 24. életévüket. Számos gúnyos

Ferenc Józsefnek

címzett üzenet, s katonadal látott napvilágot, amelyekben tiltakoztak a korlátozás ellen, engedve a nyomásnak, végül el is törölték. Egészen odáig gyűrűdzött a dolog, hogy a háború alatt is megengedett lett a nősülés: a katonák rapid lakodalmat tarthattak választott hölgyükkel, majd azon nyomban vissza is vitték őket a harcmezőre. A kiszakadottak - akik valamilyen súlyos sérülés, esetleg betegség következtében kényszerültek elhagyni a frontvonalat - külön jóváhagyással juthattak házassági engedélyhez. Külön érdekes, hogy

Kaffka Margit

is így esküdhetett hűséget

Bauer Ervinnek

1914-ben. A korabeli szegedi sajtó követte a frontvonal eseményeit, a Szegedi Napló külön rovatot indított a naprakész hadi tudósításoknak, az elhunyt harcosoknak és a kitüntetésekben részesülteknek is. Sőt, a családtagok üzeneteinek eljuttatásában is közreműködtek - ha a rokonok egy hónapra előfizettek. 660 ezer sorkatona sosem térhetett vissza szülővárosába, aki pedig mégis a szerencsésebbek között tudhatta magát, annak meg kellett birkóznia a megváltozott körülményekkel: a létbizonytalansággal, a család elvesztésével. A Házasság és család a Nagy Háború árnyékában címet viselő dokumentum-kiállítás és a "Gondolatban mindig ott leszek" tárlat március 5-ig látogatható a Somogyi-könyvtárban. A Házasság Hete rendezvénysorozatot immáron hatodik alkalommal rendezi meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye Pasztorális Helynöksége.