A magyar mezőgazdaság 2013-ban jobban teljesített, mint korábban

A magyar mezőgazdaság 2013-ban jobban teljesített, mint a korábbi években, amit az is jelez, hogy a harmadik negyedévben tapasztalható 1,8 százalékos GDP-növekedéshez jelentős, csaknem 50 százalékos mértékben járult hozzá - mondta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az MTI-nek az ágazat 2013-as teljesítményét értékelve.

Emlékeztetett: az első negyedévben a mezőgazdaság 12, a másodikban 17, míg a harmadik negyedévben 15 százalékkal növelte a teljesítményét, és várhatóan a negyedik negyedévben is a 10 százalékot jóval meghaladó mértékben emelkedik majd az ágazat teljesítménye. Így az agrárgazdaság várhatóan olyan jelentősen járul majd hozzá az ország bruttó hazai össztermékének (GDP) növekedéséhez, mint 2011-ben. A mezőgazdasági számlarendszer első előzetese szerint a mezőgazdaság 2013-as kibocsátása 2265 milliárd forintra nő a múlt évi 2173 milliárd forintról. Ez mintegy 4 százalékos növekedést jelent. Hozzátette: Magyarországon a mezőgazdaság teljesítménye számottevően hozzájárul a GDP alakulásához. Ezért az ágazatban dolgozók jó munkája igen fontos, a szaktárca pedig minden segítséget megad ehhez. Példaként hozta az adminisztráció csökkentését, továbbá a különböző hitelkonstrukciókat és támogatásokat, illetve az egyes ágazatok jogi szabályozásának rendbetételét. Aláhúzta: az agrárium jó teljesítményének növelése érdekében a vidékfejlesztési minisztériumban ez év végére befejeződött a 2014-2020-as uniós költségvetési időszak 30 stratégiai tervdokumentumának kidolgozása. A feladatot a VM az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programjának pályázatán nyert 140 millió forintos európai uniós társfinanszírozású forrás felhasználásával végezte el. A szakemberek a munka során 13 stratégiai dokumentumot és 17 hatástanulmányt készítettek el a tárcához tartozó meghatározó területeket elemezve. Így stratégiát dolgoztak ki többek között a sertéságazat valamint a zöldség-gyümölcs szektor fejlesztésére, a biológiai sokféleség megőrzésére, az élelmiszeripar modernizálására, a természetvédelemre, az agrár-innovációra és a 2014-20. közötti időszakra vonatkozó vidékfejlesztési feladatokra is. Fazekas Sándor hangsúlyozta, hogy a kormány földbirtok-politikai céljainak középpontjában a családi gazdaságok, az agrár-középosztály megerősítése áll. Ennek érdekében dolgozták ki - és fogadta el az Országgyűlés - a mezőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabályt. Az új földtörvény korszakváltást jelent, ugyanis a szocialista kormányok a nagygazdaságok térnyerésében voltak érdekeltek, a mostani kormány ezzel ellentétben a családi gazdaságokban látja a jövőt. Ezért hirdette meg a Földet a gazdáknak! elnevezésű programot, amelynek keretében 250 ezer hektár állami földet adnak haszonbérbe. A programban eddig mintegy 3000 szerződést kötöttek meg, a nyertesek közel 70 százaléka családi gazdálkodásban műveli a termőföldet. Aláhúzta: a 2014. január 1-jével kezdődő új uniós költségvetési időszakban az egyik legfontosabb feladat a magyar élelmiszeripar fejlesztése, hogy a Magyarországon megtermelt mezőgazdasági cikkeket minél magasabb feldolgozottsági fokon lehessen piacra vinni. Ezért az élelmiszeripari fejlesztések értéke 2020-ig Magyarországon elérheti a több százmilliárd forintot. Külön is beszélt arról, hogy egyre kedveltebbek a helyi élelmiszerek, amit az is jelez, hogy a korábbi 6-8 százalékról 8-12 százalékra emelkedett arányuk a belföldi élelmiszerfogyasztásban. Ezért a minisztérium megkönnyítette és szorgalmazza, hogy minél több helyi, hagyományos termékeket árusító piac nyíljon országszerte. Továbbá ösztönözni kívánja, hogy a magyar fogyasztók minél szélesebb köre ismerje meg a helyi élelmiszerek fogyasztásával járó előnyöket. Jelezte: a jogszabályok már lehetővé teszik, hogy a helyben előállított élelmiszer-alapanyagokat közbeszerzési eljárás nélkül felhasználhassák közétkeztetésben is. Példaként említette, hogy ezért is kívánják fejleszteni többek között a helyi húsigényeket kielégítő vágópontokat. Fontosnak nevezte, hogy a vidéki emberek életminősége és az azt szolgáló infrastrukturális feltételek szintén folyamatosan javuljanak. Ezt szolgálja például a 2011-ben nemzeti forrásból elindított Tanyafejlesztési Program, továbbá az integrált közösségi terek hálózatának megteremtése, e közösségi tereknek otthont adó épületek felújítása és rendbetétele. Hozzáfűzte: a természeti környezet - benne a biológia sokféleség - megőrzése szintén fontos feladat. De fontos az is, hogy az ország természeti értékeit mindenki megismerhesse. A bejárható Magyarország keretprogram fogja össze a gyalogos, a kerékpáros, a lovas és a vízi turizmust. A természetjárás és a természetvédelem szorosan összetartozik, amit az is jelez, hogy az állami erdészetek a jóléti funkció fenntartására a természet megőrzésére nagy hangsúlyt helyeznek. Fazekas Sándor kiemelte: Magyarország egyértelmű nyertese az unió Közös Agrárpolitikájának (KAP), ezért a kormány minden lehetőséget megragad, hogy a gazdálkodók élni tudjanak a kiharcolt lehetőségekkel. Rámutatott: Magyarország részesedése a KAP forrásaiból 2014-2020. között az előző időszakhoz képest 2,4 százalékról 3,2 százalékra emelkedik. Így 2014-20. között 12,3 milliárd euró áll rendelkezésre, szemben a mostani időszak összességében 10,4 milliárd eurót kitevő forrásaival. A miniszter beszélt arról is, hogy Magyarországnak a génmódosított szervezetektől (GMO) mentességét továbbra is meg kell őrizni. Erről 2006. óta - az akkori 5 parlamenti párt teljes egyetértésével megszületett - országgyűlési határozat rendelkezik.