A geotermia felé nyitna Szeged - milliárdos tervek a megújuló energia jegyében

Több évtizedes késés után kezd a geotermikus energia szélesebb körű felhasználása felé kacsingatni a szegedi önkormányzat. A következő uniós költségvetési ciklusban fejlesztési célként jelölték meg ezt a területet, eközben egyre több beruházásnál alkalmazzák a technológiát.

Szeged még tavaly szeptemberében döntött arról, hogy környezetbarát energiaforrások hasznosítását tervezi a 2014-2020-es uniós költségvetési időszakban elérhető pályázatok révén. Az előterjesztés szerint a távhőszolgáltató rendszerét fejlesztenék megújuló energiaforrások használatával, elsősorban geotermikus, valamint biomassza alapú hőtermelő berendezések felhasználásával. A korábbi városfejlesztési alpolgármester,

Nagy Sándor

a SZEGEDma.hu-nak elmondta, jelenleg nincsenek tervek vagy a jövő évi büdzsében betervezett források az előkészítő munkákra. A Szabad Város Egyesület (SZVE) elnöke hozzátette, a fűtés mellett használatimelegvíz-szükségletet fedeznék, de gázfelhasználás csökkentése érdekében biomassza tüzelésű kazánokat, illetve energiaültetvényeket is terveznek Szeged mellett. A kivitelezés a becslések szerint megközelítené az 5 milliárd forintot. Hozzátette, mindez pontos és részletes tervezést igényel, illetve azt is, hogy a rendszerhez csatlakoztatható intézmények fűtési rendszereit átalakítsák, ami szintén sokba kerül. A tavaly szeptemberi közgyűlés után a Rókusra megálmodott biomassza-erőmű kapcsán merült fel ismét a geotermikus energia használatának kérdése. Ekkor már

, melytől éves szinten 80-100 millió forint megtakarítást remélnek. Ez a fejlesztés a Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont és a város összesen 36 intézménye számára nyújt majd környezetbarát fűtési lehetőséget. A beruházás miatt

, s szakaszosan bontották fel az úttestet a vezetékfektetés miatt.

Az SZTE új klinikai tömbjénél is alkalmaznak geotermikus energiát, az épület elkészültekor tartott november eleji sajtótájékoztatón elhangzott,

fűtését is részben geotermikus energiaforrásokkal biztosítják.

Tapasztó Sándor

projektmenedzser arról tájékoztatott, mínusz 10°C-ig teljes mértékben megoldható lesz a tömb fűtése termálvízzel. Azt azonban, hogy ezzel mennyit tudnak spórolni, értelemszerűen nem tudják még kalkulálni. Az SZVE elnöke a hőszolgáltató sajátos helyzetét is az indokok közé sorolta, hogy miért nem foglalkozott eddig Szeged a geotermikus energia hasznosításával városi szinten. A cég privatizálása után az önkormányzati tulajdonhányad 51 százalékos lett, s Nagy Sándor szerint a hőszolgáltatónak nem volt érdeke a geotermikus fűtési rendszer kialakítására áldoznia. Mindeközben a környező településeken régóta hasznosítják a termálvizet, Hódmezővásárhelyen mintegy 20 éve, de Kisteleken és Mórahalmon is alkalmazzák a technológiát.

Megkerülhetetlen a zöld energia

„A primer energiahordozók kiváltása vagy részbeni helyettesítése szükségszerű, hiszen hiába fordul elő időszakosan árcsökkenés, mindenki tudja, hogy minden folyamatosan drágul” – ezt már

Kóbor Balázs

mondta. Az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos munkatársa, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke

, hogy a gázhelyzet instabilitása tíz évvel ezelőtt már pontosan látszott, csak senkit nem érdekelt.

„Régiónkban 1954 óta használnak termálvizet, de hogy ezt Szeged miért nem tette meg nagyobb volumenben, jó kérdés” – jegyezte meg, hozzátéve, kisebb próbálkozások voltak, húsz évvel ezelőtt például a kórház területén, míg Felsővárosban dupla csöves kútmegoldásokat alkalmaztak az 1980-as évek vége táján, ami azonban nem járt sikerrel. Kóbor Balázs Szeged geotermális történetébe ezeket a próbálkozásokat fontos momentumnak tartja, mert azóta mutogatnak ezekre a kutakra a geotermikus energia ellenzői. A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke úgy látja, amikor a műszaki aggályokat vetnek fel a geotermikus energia hasznosításával kapcsolatban, akkor gyakorlatilag arról van szó, hogy nem akarnak visszasajtoló kutakat építeni és üzemeltetni. „Van egy vita arról, hogy szükséges-e a visszasajtolás, mi szakmai érdekképviseletként nem fogadjuk el, hogy például mezőgazdasági hasznosításnál ezt nem tennék kötelezővé. Mégis mit kezdjünk a magas ásványi anyag tartalmú, kőolajszármazékot, akár rákkeltő anyagokat tartalmazó vízzel? Engedjük ki a természetbe, mint ahogy Szentesen teszik, ahol a felszínről a Kurcába, onnan pedig a Tiszába kerülnek ezek a káros anyagok?” – tette fel a kérdést. Rámutatott, a geotermikus rendszereket ellenzők sokszor utalnak arra, hogy az Európai Unióban nincs visszasajtolási kötelezettség, ami igaz is, de nem is szükséges külön törvényt alkotniuk erről, hiszen ennek hiányában a környezetvédelmi felügyelőség egyszerűen nem ad ki engedélyt.

Hiába a tervezés, a mélyben meglepetések lehetnek

Jelenleg két geotermikus kaszkádrendszer kiépítése zajlik, mellyel kapcsolatban az SZTE Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék tudományos munkatársa elmondta, 1500 és 2000 méteres mélység táján nem azt találták a szakemberek, mint amit vártak. A kutakban több a gáz, és sokkal alacsonyabb a rétegnyomás, mint 20-30 évvel ezelőtt volt. Ez Kóbor szerint az intenzív bányászat számlájára írható, s ez is bizonyítja, hogy nem volt megfelelő a vízvisszapótlás. A tervező csapat folyamatos kapcsolatban van a kivitelezőkkel, a kitermelő kútból már mintákat is vettek, melyeket elemeznek, és elkezdődött a kút előkészítése a valós üzemre, míg a visszasajtoló kutak egyike gyakorlatilag elkészült. „A kitermelési technológián változtatni kell, más típusú szivattyút kell például beépíteni, de egy termálkút fúrásánál ez természetes, hiszen elvi geofizika alapján tervezték meg, s csak a gyakorlatban derül ki, hogy pontosan mi is van a föld mélyén” – magyarázta. Problémamentes geotermikus rendszer még nem született, s a beruházók kedvét sokszor pont ez veszi el, de a mostani szegedi beruházás példaértékű lesz Kóbor Balázs szerint. „2006 óta folyamatosan mondom a városvezetésnek és a Szegedi Tudományegyetemnek egyaránt, hogy ezen a területen kellene beruházásokban gondolkodni, így öröm számomra, valamiféle elégtétel, hogy végre az történik, amit már évekkel ezelőtt javasoltunk” – jegyezte meg. A Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter elnöke úgy látja, hosszú távon csak a fogyasztás csökkentése és a primer energiahordozók részleges kiváltása lehet megoldás.