Közélet

Tavarisokról és Tavaresekről szónokolt Gyimesi a forradalom ünnepén + FOTÓK

Tavarisokról és Tavaresekről szónokolt Gyimesi a forradalom ünnepén + FOTÓK

2013. október 22., kedd
Tavarisokról és Tavaresekről szónokolt Gyimesi a forradalom ünnepén + FOTÓK
1956_os_megemlekezes_koszoruzas42_gs

A Fidesz és a Pofosz helyi szervezete a Rerrich Béla téren emlékezett. A vezérszónok azt mondta: az Európai Uniónak mára fontosabb az uborka görbülete, mint a nemzetek alapvető jogai.

A Rerrich Béla téri emlékműnél tartotta meg közös ünnepségét az 1956-os forradalom és szabadságharc 57. évfordulója alkalmából a Fidesz, illetve a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége szegedi szervezete. Az egybegyűlteket a Pofosz részéről

Galiba Ferenc

köszöntötte, majd

Gyimesi László

, a Fidesz helyi elnökének beszédét hallgathatta meg a közönség.

A magyarok vetették el a szabadság magját

A politikus a hős elődök áldozatvállalásaira utalva úgy kezdte: Magyarország Európa történelme során gyakran az élen járt, példának okáért olyan közös értékek megvédésében is, amely értékek közös nevezőt képeztek az öreg kontinens államai számára. Megvédtük akkor is, amikor országunkon belülről, és akkor is, amikor határainkon, sőt amikor Európa határain kívülről fenyegették ezeket. „Élen jártunk a Közép-Európát a Nyugat cinkos összekacsintásával megszállva tartó szovjet elnyomó diktatúra elleni küzdelmekben is. 1956. október 23-án lerúgtuk a nyakunkon taposó szovjet csizmát, és kiálltunk a közös európai értékek mellett” – emlékeztetett, hozzáfűzvén, a magyarság küzdelmei mindig zsinórmértéket jelentettek Európa számára, világossá tették a kontinens közös értékeit. Úgy folytatta, bár az 1956-os forradalom és az azt követő szabadságharc rövid távon nem érhette el a célját, mégis megcáfolhatatlanul elvetette a szabadság magját a keleti blokkban.

Idegen seregek, eljárások, jelentések

Nemzeti ünnepünk kapcsán a Fidesz szegedi elnöke a számvetés szükségességére is felhívta a figyelmet. Mint mondta: „Nekünk, ma élő magyaroknak 2013-ban kell eligazodnunk, így nem hallgathatjuk el az igazságot, és sokszor ha akarnánk se tudnánk elkerülni a múltunkkal történő párhuzamba állításokat. Élj a mában, de ismerd múltad, hogy a jövőd szilárd alapokon nyugodhasson!” 1956-ban – jelentette ki – a nemzet legjava összefogott valami mellett, ám közben „voltak, akik Magyarország ellen kötöttek szövetséget, és hazaárulókként visszahelyezték a szovjet csizmát oda, ahonnét két héttel korábban a nemzet legjava lerúgta azt”. Gyimesi László szerint ez a helyzet manapság is ismerős lehet, amikor „azt látjuk, hogy valakik a magyarok közül külföldiekkel szövetkeznek saját érdekeik mellett, az ország érdekei ellen. Van, amikor elárulják egy csata taktikáját, van, mikor idegen seregeket hívnak az országba. Van, mikor eljárásokat indíttatnak az ország ellen, és van, mikor jelentéseket diktálnak. Van mikor tavarisokkal szövetkeznek, van, mikor Tavaresekkel” – mutatta be a folyamatot. Egy friss példát is említett: régi szocialista praktikának nevezte, hogy vádold meg ellenségedet annak elkövetésével, aminek végrehajtására épp te magad készülsz. Ezekben a napokban is videó- és fültanúja lehet a magyarság a szocialista erkölcsöknek – utalt az immár hírhedtté vált bajai videóra.

Kirekesztők lettek a befogadókból

Magyarország – hangsúlyozta – ma sem tehet mást, mint emlékezteti a múltját és értékeit feledni és feladni készülő Európát, kicsoda is ő valójában. „A 2008 óta tartó gazdasági válság mára Brüsszel erkölcsi válságává kezd válni. Mára a magukat liberálisnak mondók rekesztik ki a másként gondolkodókat. Mára a befogadók lettek a kirekesztők, a toleránsok az intoleránsok. Az Európai Uniónak mára fontosabb az uborka görbülete, mint a nemzetek alapvető jogai. Egyes brüsszeli vezetők fejében mintha egyfajta kiközösítő liberalizmus kezdene kialakulni, ahol mindenki azt tesz, amit akar, feltéve, hogy az megegyezik az ő nézeteikkel” – vélekedett. Gyimesi László szerint ez rossz irány, hiszen az Európai Unió nem ezért jött létre. Nem azért, hogy az évszázadokon keresztül ellenségeskedő európai államok a megbékélést követően új falakat húzzanak, új ellenségeket találjanak, hanem hogy az európai nemzetek egymást kölcsönösen tisztelve és elismerve, a köztük meglévő sokszínűségből erényt kovácsolva egy békés, fejlődő gazdasági és kulturális térséget teremtsenek. Egy olyan közösséget, amelyben nincsen kizárólagossága egyetlen népnek sem, amelyben nincsenek klikkek, amelyben az erősebb segíti a gyengébbet, nem pedig lenyomja a víz alá.

Szellemi és lelki megújulásra van szükség

A Fidesz szegedi elnöke kijelentette, a legfontosabb értékek mára talán feledésbe merültek, de éppen a magyarok, illetve akár a szegediek – hiszen e városban született meg 1956-ban a forradalom szikrájaként a MEFESZ – feladata lehet, hogy emlékeztessék a „feledékenyeket” olyan értékekre, mint emberi méltóság, szabadság, család, nemzet, hűség, hit és szeretet. „Tudjuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra. Ez fáj annyira a kizárólagos, kirekesztő igazságot hirdetőknek, és ez fáj annyira magyarországi vazallusaiknak” – szögezte le. Az ünnepi beszédet követően pártok és civil szerveztek helyezték el a megemlékezés koszorúit Melocco Miklós szobránál, A szabadság pillangójánál.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.