Mi vár az önkormányzatokra? – RITEKCONF a jogszabályváltozásokról + FOTÓK

Az új államháztartási számvitelt szabályozó kormányrendelet tartalmában és felépítésében gyökeresen eltér a jelenlegi szabályozástól. Erről, s az önkormányzatok előtt álló feladatokról a RITEK Zrt. szakmai konferenciát rendezett az IH Rendezvényközpontban.

A Magyar Államkincstár (MÁK) által biztosított ügyviteli programokat használja számos önkormányzat, ám jövő évtől a jogszabályi keret változása miatt erre csak korlátozottan lesz lehetőségük – mutatott rá

Mihálffy Lajos

, a RITEK Zrt. vezérigazgatója. Az ezredfordulón alapított önkormányzati tulajdonú cég fő profilja az önkormányzati közigazgatást lefedő standard és komplex informatikai környezet létrehozása, így a 2014-től életbe lépő változásokra is tud reagálni a RITEK. Mihálffy elmondta, ezen a területen a legfontosabb a megbízhatóság és a stabilitás. E-önkormányzati gazdálkodási rendszerük korszerű, széles körben alkalmazható integrált megoldást nyújt, elérhető áron. Ez támogatja a költségvetési gazdálkodás, és irányítás minden tipikus feladatát.

Kancsár Attila

, a RITEK Zrt. értékesítési vezetője emlékeztetett, a Magyar Államkincstár (MÁK) különféle programokat nyújt térítésmentesen az önkormányzatok számára. Ezek azonban DOS-os programok, szigetszerű alkalmazások, vagyis nincsenek egymással összeköttetésben, emiatt használóik számára sok pluszmunkát adnak. 2014-től egyes programok használata megszűnik, így valamilyen megoldást kell keresniük az önkormányzatoknak. Az ASP – Önkormányzati ASP Központ Megvalósítása nevű projekt elindult, azonban még ha minden a tervezett határidők szerint alakul, akkor is csak a közép-magyarországi régióban adhat megoldást, így lépéskényszerben vannak az önkormányzatok.

Új szemléleteket hoznak a jogszabályok

Két fontos, az önkormányzatok életét befolyásoló jogszabály változik,

Semleczi-Kovács Zsolt

, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartási szabályozási főosztályának vezetője elmondta, a Magyarország stabilitásáról szóló, valamint a Államháztartási törvény. A főosztályvezető utóbbiból kiemelte, a költségvetési támogatás visszavezetésének elrendelése esetén a kamat mértéke a jegybanki kétszeresére növekszik. A helyi nemzetiségi önkormányzatok támogatásai az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) kerülnek, míg a vis major támogatások felhasználási határidejét kormányrendelet az ÁHT-től eltérően is megállapíthatja. Ezen felül változás lehet, hogy a kiadások nem lesznek teljesíthetőek értékpapírral. A jogalkotó alapvető célkitűzéseit

Horváthné Adácsi Judit

, az NGM államháztartási számviteli szakértője ismertette a jelenlévőkkel. Az egységesítés fontosságát hangsúlyozta, hiszen jelenleg más és más elveken alapuló jogszabályok szerint kell dolgozniuk az érintetteknek. „Kitűzött cél a bevételek és kiadások azonos módon történő elszámolása, ezen kívül a vagyonváltozás és a vagyon mérése is egységessé válik” – tette hozzá. A jogalkotó alapvető célja, hogy a nemzeti vagyon mérhetővé váljon. Horváthné Adácsi Judit hangsúlyozta, Európai Uniós irányelvekhez is igazodnia kell hazánknak, mely célként fogalmazza meg az eredményszemlélet bevitelét az államháztartási számvitelbe. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, hogy efelé kell elmozdulni, s bár még nem kötelező előírás a tagállamokra nézve, a kormánynak ezért kellett elmozdulnia ebbe az irányba. A RITEK Zrt. által az IH Rendezvényközpontban „Válaszok és gyakorlat a 2014-es pénzügyi-számviteli jogszabályváltozások tükrében” címmel rendezett szakmai konferencián az érdeklődők a RITEK pénzügyi-számviteli megoldásait is megismerhették, valamint kötetlen eszmecserére is lehetőség nyílt.