Unaloműzésre alkalmas, kitöltésre váró betűrács, 15 betű

A keresztrejtvényekre szokás úgy tekinteni, mint a várakozási idő áthidalására alkalmas eszközre. Elég hozzá egy toll, némi nyelvi műveltség, és máris azon kapja magát az ember, hogy beteltek a rubrikák. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy egyesek igazi sportként űzik ezt az elfoglaltságot. És hogy mik a szabályok, kik művelik ezt az egészet, vagy mióta van Magyarországnak világbajnoka? Válaszokért olvassa el a SZEGEDma.hu összeállítását!

A versenyszerű keresztrejtvényfejtés végezhető egyéni és csapatos formában egyaránt, ennek megfelelően az éves magyar bajnokságot is ezekben a kategóriákban hirdetik meg. Az intézményes kereteket az 1996 óta működő Rejtvényfejtők Országos Egyesülete biztosítja, e szervezet ír ki a rendezésre kandidálók számára pályázatot. A folyamat végeredményeként alakul ki az a két 10 állomásból álló sorozat, amelyek küzdelmei során eldől, kik a sportágban az adott év legjobbjai hazánkban.

„Nem egy kifejezetten drága sport a miénk, emellett tény, hogy kell némi pénzt és szabadidőt rááldozni, ha valaki minden megmérettetésre el szeretne jutni. Ezzel együtt az egyesületnek 200 körüli az átlagos taglétszáma, versenyenként pedig akár százfős indulószám is előfordul. Az életkori megoszlás is igen vegyes, nem lógnak ki a sorból sem a 14, sem a 70 éves versenyzők” – árulta el portálunknak a rejtvényfejtés népszerűségéről

Szalay Dénes

, a ROE elnöke

a legutóbbi, szegedi forduló során.

Az egyéni versenyeken 120 perc áll a résztvevők rendelkezésére, hogy megfejtsék az egyesület által felkért rejtvénykészítők szerkesztette feladványokat, ehhez csak ceruzát és radírt használhatnak, semmilyen más segédeszközt. A csapatok számára kiírt erőpróbák ehhez képest annyiban módosulnak, hogy az adott idő mellett már négy rejtvényt kell letudniuk, azokat azonban úgy osztják el egymás között a tagok, ahogy csak szeretnék, sőt, meg is beszélhetik azokat egymással a játékidő közben. A cél, hogy minél kevesebb legyen a hiányos vagy hibásan kitöltött mező, hiszen ezek száma határozza meg a végső sorrendet, a felhasznált idő csak másodlagos szempont. Az egyes versenyeken elért helyezések pontokat jelentenek, amelyek összege az év végén kiadja, ki, illetve melyik csapat nyeri a bajnokságot. „Komoly lexikális tudás kell ahhoz, hogy valaki igazán jó lehessen. Ennek egy része kifejezett keresztrejtvényes szókincs, ami máshol nincs, másik része pedig valóban műveltségi kérdés” – mesélte az elnök, milyen képességekre és készségekre van szüksége annak, aki a bajnoki címre tör. A keresztrejtvényfejtés ugyanakkor csak a sportág egyik részét adja. „Van logikai rejtvényekre épülő szekciója is az egyesületnek. A keresztrejtvényekkel szemben ezek nem igényelnek nyelvspecifikus ismereteket, így ebben a kategóriában adott a nemzetközi megmérettetés lehetősége. Feladataink egyike az is, hogy ezekre a versenyekre válogatókat szervezzünk, az azokon résztvevő csapatokat kiállítsuk, illetve lehetőségeinkhez mérten támogassuk” – részletezte Szalay Dénes. 1992-ben rendezték az első logikai rejtvényeket felvonultató világbajnokságot, 2007 óta pedig magyar bajnoka is van a sportágnak. Hat évvel ezelőtt Brazíliában

Madarassy Pál

bizonyult legyőzhetetlennek egyéni kategóriában. Magyarország eddig három alkalommal rendezhetett vb-ét, 1999-ben Budapesten, 2005-ben és 2011-ben Egerben feszültek egymásnak Földünk legjobb rejtvényfejtői. És hogy mi a dolog szépsége? Hazánkban ez egy teljes mértékig amatőr sport, amihez tényleg nem kell más, mint ceruza, radír és némi sütnivaló.

Szuda Sándor