Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Van, aki eteti, mások védekeznek: a nagy szegedi galamb(piszok)körkép + FOTÓK

Van, aki eteti, mások védekeznek: a nagy szegedi galamb(piszok)körkép + FOTÓK

2013. augusztus 2., péntek
Van, aki eteti, mások védekeznek: a nagy szegedi galamb(piszok)körkép + FOTÓK
galamb_09_gs

Bosszantóak, fertőzőek, mégis sokan kisállatszámba véve etetik őket. A szegedi szervezetek, intézmények saját harcaikat vívják a túlszaporodott szárnyas patkányok piszkai ellen. Az ornitológus szerint senki sem bántja őket, mégis számos féllábú egyeddel találkozunk az utcákon. A SZEGEDma.hu annak is utánajárt, mi áll a csonkolt lábú galambok számának megnövekedése hátterében.

„Nemszeretem” állatok, mégis kénytelenek vagyunk megtűrni őket magunk körül. Savas ürülékükkel rombolják a város esztétikáját, kárt tesznek a gépjárművek fényezésében, de belelépni sem kellemes az egyébként rendkívül fertőző potyadékokba. Hogyan takarít utánuk a város, egyáltalán mivel védekezik a polgárság? Mi lehet a végső megoldás a galambok populációjának gyérítésére? A SZEGEDma.hu ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Harcaikat vívják a szegedi szervezetek is

Kardos Kálmán

, a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatának (NGSZ) igazgatója elárulta, az oktatási intézmények galambmentességéről a párkányra kifeszített tüskés sávokkal gondoskodnak. „Olcsóbb megoldás, mint az elektromos drótok” – magyarázta portálunknak az igazgató. A madarak így képtelenek hosszú távon megtelepedni az ablakok peremén, de egyébként nem jelent veszélyt rájuk nézve. A bosszantó szárnyasok kedvelt helyei a régi épületek, azoknak is a napos oldala, ezért az NGSZ számára ezek takarítása okozza a legnagyobb problémát.

A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. is havonta megvívja harcait a madarakkal. A belvárosi terek és szobrok, mint például a Dóm tér, az Aradi vértanúk tere, vagy Petőfi Sándor szobra akár naponta is megérnének egy takarítást, de erre Nagy András, a közterületi építmények csoportvezetője szerint nincsen pénzügyi keretük. A Dóm tér szobrait és díszburkolatait havonta takarítják környezetbarát hidegvizes, vegyszermentes magasnyomású mosóval, a kőszobrok védelmének érdekében pedig restaurátorok vagy szobrászművészek segédkeznek a potyadékmentesítésben. „Nagyon szennyezett az Anna-kút környéke - ezt is havonta vagy gyakrabban mossuk magasnyomású vízzel -, itt rendszeresen etetik-itatják a galambokat. A Csillag térnél is itatják őket, például az ivókút lefolyóját több ízben is csemperagasztóval vagy hasonló anyaggal tömítették el, nem kis pluszmunkát okozva ezzel. A legtisztább talán a Szent István tér, valamint a felújított Dugonics tér vagy a Kárász utca” – nyilatkozta a szegedi körképről a csoportvezető. Az Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-re szintén komoly feladatokat ró a galambállomány. „Sajnálatosan az egész belvárosban küzdünk ezzel a problémával, kisebb-nagyobb sikereket tudunk csak elérni, mert az itt élő - főleg idős lakók - folyamatosan etetik őket, így a madárállomány oda szokott ezekhez a helyekhez” – tájékoztatott az a sajtóügyekért felelős Magyar László. A központi terek lakóépületei, mint a Dugonics vagy a Mars tér, valamint a sétálóutcák (Kárász utca) és a forgalmas körutak igazi paradicsomot jelentenek a madarak számára. Az IKV Zrt. – akárcsak a környezetgazdálkodási cég – magasnyomású mosással takarítja a kritikus pontokat, de ha panasz érkezik tetőtérben rekedt elhullott állatokra, azok elszállítását is ők végzik. Külön pénzösszeget nem fordítanak a takarításra, mint azt Magyar Lászlótól megtudtuk, a gondnokok és a parkgondozók alapvető feladatkörébe tartozik az ürüléktakarítás is. A polgárokat természetesen zavarja a mocsok, amit a galambok maguk után hagynak, de ennél is jobban félnek az általuk terjesztett fertőzésektől. Akad Szegeden olyan projekt is, amelyben már gondolnak a galambok elleni védekezésre: mint megírtuk, a dóm rekonstrukciójához kapcsolódó árkádsori felújítás keretében galambvédelmet is terveznek.

Szárnyas patkányok

A köznyelvben csak szárnyas patkányokként aposztrofált madarak által terjesztett betegségekre hívta fel figyelmünket Tokody Béla is, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkára. Emberre veszélyes fertőzéseket, mint a szalmonellát vagy a papagájkórt főként a száraz, porszerű ürüléktől és tollmaradványoktól kaphatunk el, melyek gyakorta megtelepednek egy-egy panelház erkélyének virágosládájában. Az ornitológus szerint legegyszerűbben társadalmi összefogás révén védekezhetünk a kártevők ellen, mégpedig úgy, ha megtiltják etetésüket. Leggyakrabban a jóakaró szomszédok szórják ki az elemózsiát, aminek következtében 10-15 galamb is odaszokik a lakóépület környékére. „Az ember nem arra született, hogy patkányokkal vagy galambokkal együtt éljen” – fogalmazott Tokody, ezért érdemes ellesni a nyugat-európai és USA-beli módszereket, ahol fészkekbe telepített műtojásokkal űzik el őket a háztól, vagy hormonális készítmények adagolásával teszik őket nemzőképtelenné. Tokody Béla azt mondja, tudatos mérgezésnek szinte alig esik áldozatául néhány madár, ugyanis az ódzkodók inkább tartózkodnak tőlük, semmint bántanák őket. Azt is cáfolta, hogy a madárriasztó ragacsok vagy a szögesdrótok miatt veszítették volna el lábukat az egyre nagyobb számban megfigyelhető csonkolt lábú szegedi galambok. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy természetes szelekció híján és az etetés következtében maradnak életben a genetikailag elkorcsosult példányok. A hibás populációk pedig évente akár négyszer-ötször is költenek, így könnyedén továbbviszik az ilyen jellegű hiányosságokat. „Nem galambvédelmi eszközöktől féllábúak ezek az állatok” – véli a Madártani Egyesület helyi titkára.

Akadnak kellemes szomszédok is

Galamb és galamb között is van különbség, még akkor is, ha a városban találkozunk velük. A nagyvárosok lakóinak és intézményeknek bosszúságot okozó állatok – melyekről fentebb szó esett – az úgynevezett parlagi galambok, a szirti galambfaj leszármazottjai. A világosszürke színéről ismert balkáni gerle vagy a begyén lévő fehér foltjáról ismeretes örvös galamb ugyancsak közénk telepedett, de igen kellemes szomszéd hírében áll. Vannak továbbá olyan, Magyarországon ritkaságszámba számító madarak is, mint a magas hegyekben élő kék vagy a keleti galamb. Utóbbi két fajjal biztosan nem találkozunk a városban.

Aki eteti, és aki nem…

Az idősödő Etelkával az egyik Csillag téri padon üldögélve találkoztunk. Galambok kisebb csoportját etette, valószínűleg a meleg idő miatt rajzottak kevesebben a környékre. Portálunknak elárulta, nyáridőben többször megpihen a közterületen, ilyenkor pedig mindig hoz egy kis száraz pogácsát a madaraknak. Elmondása szerint még nem találkozott olyannal, aki megbetegedett volna az állatoktól, ezért ezt inkább csak riogatásnak gondolja. Nagy Ferenc a Honvéd téren ebédelt, amikor egy-két galamb elkezdte megközelíteni szendvicsét. Amikor az állatok túl közel érnek, elzavarja őket, de szinte azon nyomban visszasomfordálnak. „Egyszerűen nem tudom elkergetni őket. Nagyon zavarnak, ahogyan azt lesik, mikor repülhetnek rá a szendvicsemre” – mondta, majd hozzátette, élettársával közös lakásukban már hálóval védekeznek a kártevők ellen. „Annál hamarább meg kell oldani” – reagált, mikor tőlünk tudta meg, milyen betegségeket terjesztenek a madarak.

Gaál Bernadett

parlagi galamb galambpiszok ürülék madár betegség Szeged balkáni gerle galamb

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo