A zápor sem győzhette le az ünnepet - nemzeti értékünk, a szőregi rózsa + FOTÓK, VIDEÓ

A napok óta tartó kánikula ellenére rengeteg látogató gyűlt össze Szőreg főutcáján, hogy megcsodálja a XV. Szőregi Rózsaünnep alkalmából rendezett látványos felvonulást, amelyen annyi feldíszített jármű vett részt, mint eddig még soha. Alig kezdődött meg Magyarország egyik legnépszerűbb virágünnepe, amikor a szervezők bejelentették, fél óra múlva záport jeleztek a meteorológusok, de pánikra semmi ok, a rendezvény folytatódik.

A zápor menetrendszerűen érkezett is, a nézők, akiknél nem volt ernyő, fedett helyre menekültek, többségük azért bőrig ázva mégis maradt, és végignézte a felvonulást. Nem bánták meg, mert rózsák ezreivel feldíszített hintók, homokfutók, lovas kocsik, ekhós szekerek, fiákerek, motorok, harci kocsi, Szeged városnéző kisvonata, kamionok, oldtimer autók (mintegy 50-55 jármű vett részt a felvonulásban) színpompás látványában gyönyörködhettek. Megcsodálhatták a különböző színű rózsákból kirakott országjelképeket: a Szent Koronát (5000-5500 rózsafejet használtak fel hozzá), a címert és az idén először az Országalmát is. A menetben részt vevők több tízezer szál rózsát osztottak szét a nézők között, akik a zuhogó eső ellenére szorgalmasan gyűjtötték a kocsikról ledobott virágokat. A kezdetekre emlékezve

Fráter György

, a rózsaünnep egyik megálmodója elmondta, eleinte csak néhány feldíszített lovas kocsi ment körbe a falun, ma viszont a programokkal együtt 10-12 ezer látogatója van a rendezvénynek. A rózsaünnep nemcsak Szőreg, hanem a Tisza-Maros-szög településeinek közös nagy rendezvénye, sőt Erdélyből és a Délvidékről is érkeztek vendégek. Nem meglepő ez, ha tudjuk, hogy a magyarországi rózsatermesztés 90 százaléka ebből a térségből származik, a szőregi rózsatő pedig elismert hungarikum. A településen és környékén csaknem száz hektáron termesztenek rózsát, és ez a munka mintegy 250 családnak jelent megélhetést.

Legalább 22-szer letérdelni

Fráter György a rózsatermesztés fáradságos munkájáról szólva megemlített egy kevésbé ismert adatot, minden egyes rózsatőhöz, mielőtt leszedik, legalább 22-szer le kell térdelni. El lehet képzelni, milyen érzés ez, főleg nyáron, a legnagyobb melegben, reggel 7-től este 7-ig. Ha ezt beszorozzuk a rózsatövek számával, egészen fantasztikus számot kapunk. Az egybegyűlteket

B. Nagy László

megyei kormánymegbízott üdvözölte. Köszönetet mondott a szponzoroknak, különböző cégeknek, amelyek támogatása nélkül nem jöhetett volna létre ez a mai rendezvény, majd bemutatta

Tóth Katalint

, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárát, aki megdicsérte a szervezőket, kertészeket, majd viccesen megjegyezte, egyenesen a minisztériumból hozta el az esőt, reméli, megörültek neki a szőregiek. „Inkább ázzunk el, csak legyen elegendő csapadék a mezőgazdaságnak” – fogalmazott a helyettes államtitkár asszony. A helybeliek mindent megtesznek, hogy a rózsatermesztés régi, nemes hagyománya megmaradjon. Tóth Katalin szerint van jövője ennek a térségnek, és ennek a kertészeti ágazatnak. Azzal, hogy a szőregi rózsa a nemzeti értéktárba is bekerült, a helyettes államtitkár reményét fejezte ki, hogy örökre fennmarad az utókornak. „Legyen minden magyar kertben szőregi rózsa” – fejezte be beszédét a helyettes államtitkár. http://youtu.be/qCcYt31yw1E A rendezvényen először vett részt

Font Sándor

, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke. Portálunknak elárulta, Fráter György közvetlen meghívására –, akivel többször találkozott virágkiállításokon – érkezett a rózsa hazájába. „Erős a kíváncsiság bennem, hogy megtudjam, milyen az a hely, ahol minden a rózsáról szól” – fogalmazott az elnök. Van néhány termékünk, folytatta, amely rettentően kézimunka-igényes. Ezek mind-mind személyhez kötődő termelési módok, amelyeket nem lehet nagyüzemi rendszerben előállítani, hanem kizárólag az emberhez, a családhoz, egy-egy nemesítőhöz kötődnek, ez adja az igazi értékét. A rózsa is ilyen. A kedvenc rózsájáról szólva Font Sándor elmondta, nem tudja, nagymamájának milyen fajtái voltak, de ő a világos vajszínű, rendkívül illatos, hatalmas fejekkel rendelkező virágaira emlékszik, számára ezek voltak az igazi rózsák.

Igazodni a magyar környezethez

Az elhanyagolt magyar rózsafajtákról is kérdeztük az elnököt, aki magyar betegségnek nevezte a jelenséget. Egy másik példát hozott fel: több magyar szaporítóanyaggal rendelkezünk a vetőmagfélék közül, amelyeket az utóbbi időben kevésbé használnak a magyar gazdálkodók. A külföldi nagynevű cégek termékeit próbálják olykor erőszakos eladók megvetetni velük. Ez néha sikerrel jár, aztán jönnek a gondok, amikor egy extrém időjárási környezet áll be: tavaly ilyen volt a szárazság, amikor kiderült, jók ezek a külföldi fajták, csak nem a magyar környezethez igazodnak. Azok a kutatók, akik a magyar környezethez illő szaporítóanyagot állítják elő, figyelembe veszik az itthoni klimatikus viszonyokat is. Font a rózsák vonatkozásában is hasonló problémát lát. Tudjuk, hangsúlyozta az elnök, milyen komoly kereskedelmi és üzleti konkurencia működik, erős országok uralják ezt a területet, természetesen ezt a piacot is meg szeretnék szerezni. Komoly szellemi, kutatói és propaganda háttérnek kellene megmozdulni, hogy lássuk, melyek voltak azok a magyar fajták, amelyek komoly értéket képviselve fel tudják venni a versenyt akármelyik nyugati fajtával. „Tudomásul kell venni, hogy vannak olyan rózsafajtáink, amelyek lehet, hogy a kor szellemének már nem felelnek meg, de ez nem jelenti azt, hogy a magyar fajtákat mellőzni lehetne erről a piacról” – szögezte le Font Sándor.

Miért fontos a szponzoroknak?

A szőregi rózsaünnep főszponzorait is megszólaltattuk, mi késztette őket arra, hogy egy ilyen rendezvény mellé álljanak. A KÉSZ Csoport ma már nem csak egy nemzeti, azaz magyar építőipari vállalat, hanem nemzetközi cég is egyben, amely számos európai országban is képviselteti magát. A cégcsoport 30 éve egy családi vállalkozásból indult, mára már több mint 1500 családnak nyújt biztos megélhetést.