Sztélével "tüntették ki" az ópusztaszeri parkot + FOTÓK

Nemzeti emlékhellyé avatták az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot kedden, a nemzeti összetartozás napján.

B. Nagy László

, a Csongrád Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja köszöntőjében hangsúlyozta, büszkék vagyunk arra, hogy a magyar államiság bölcsőjének számító emlékhely itt van Csongrád megyében, ami szerinte már önmagában is elég ok arra, hogy a Nemzeti Összetartozást itt ünnepeljük, majd beszélt Ópusztaszer jelentőségéről és szerepéről az évszázadok során. Először Göndöcs Benedek címzetes pusztaszeri apát tett javaslatot 1882-ben az akkori kormánynak, hogy a szeri puszta monostorának romjait állítsák helyre. "A mai évfordulóhoz is van kötődése az emlékműnek, mert a trianoni békediktátum igazságtalanságai élesztették fel igazán az Árpád-kultuszt 1920-ban, s 1921-től kezdve Országos Árpád Ünnepnek nevezték az itteni megemlékezéseket" - emelte ki a kormánymegbízott, aki elmondta azt is, hogy az emlékpark szellemi atyjának

László Gyula

professzort és

Trogmayer Ottó

Széchenyi-díjas tudóst tartjuk, akik kutatómunkájukkal tették ismerté/elismerté ennek a területnek a magyarság történetében elfoglalt helyét, és emelték be a köztudatba Ópusztaszert. Nemcsak az épített környezet és az itt található műalkotások azok, amelyek az összetartozást fejezik ki, hanem az a sok hagyományőrző rendezvénysokaság, ami a Kárpát-medencei magyar kultúra egységét szimbolizálja (íjásztalálkozó, Magyarok Karácsonya, Szobori Búcsú stb.).

Lázár János

, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár ünnepi beszédében azt mondta, hogy a nemzeti összetartozás napja a valódi európaiság és a kompromisszumot nem ismerő rendszerváltozás napja is. Úgy fogalmazott: Európa a magyarok számára nem a nemzeti önfeladásról, hanem a kölcsönösen tisztelt nemzeti önazonosságról és a nemzeti érdek feltétlen képviseletéről szól. "Mi a nemzetek Európáját akarjuk, ahol a határ nem elválaszt, hanem összeköt, ahol a nemzeti együttműködés és a nemzetek közötti együttműködés rendszere felülír mindent, állampolgárságot, országhatárt, politikát, történelmet és Trianont is" – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: felülírja Trianon botrányát is, ami 90 évvel ezelőtt rajtunk, magyarokon esett meg, és amiért Európa idestova egy évszázada elfelejtette szégyellni magát.

Lázár János kijelentette, Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely nem rest emlékeztetni erre Európát. "Ezért nem engedünk a kettős állampolgárság intézményéből, ezért nem engedünk a határ menti együttműködésekből, és ezért nem nyugszunk addig, amíg minden szomszédos ország magyar közössége be nem kerül az unióba, sőt a schengeni övezetbe is" - mondta az államtitkár. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság vándorkiállítását a Rotunda épületében Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke nyitotta meg. Eddig hat helyszínen láthatta a közönség a vándorkiállítás anyagát.2009-ben ünnepelte a Bizottság 10. évfordulóját. Sok ezer fotó gyűlt össze az évek során, s ekkor született az ötlet: jó volna ezt a gazdag képanyagot a közönségnek is bemutatni. Megemlékezések, évfordulók képezik a kiállítás törzsanyagát, a nemzeti sírkertek megújítása, a nemzeti emlékhelyek avatását megörökítő képriportok. A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első "országgyűlésének és törvényalkotásának" helyszínét, Ópusztaszert, 2012 januárjában minősítette nemzeti emlékhellyé az Országgyűlés. Ezt jelképezi Zsigmond Attila szobrászművész sztéléje (feliratokkal, ábrákkal is ellátott nagy méretű kőtáblája), amely az emlékpark főbejárata előtt kapott helyet. Magyarországon tizenegy nemzeti emlékhelyet tartanak nyilván.