Horvátország július 1-jétől EU-tag: mi változik?

A magyarok egyik kedvenc nyári turisztikai célpontja, Horvátország arra számít, hogy az idén jelentősen megugrik az oda látogató turisták száma. Ennek egyik oka az ország július 1-jei csatlakozása az Európai Unióhoz, a másik az idegenforgalmi áfa januárban végrehajtott drasztikus csökkentése 25-ről 10 százalékra.

A horvát kormány 2020-ig 9 milliárd dollárt tervez befektetni a turizmusba, hogy az ország bekerüljön a világ 20 legvonzóbb nyaralási célpontja közé. Az összeg egyharmadát új hotelek és üdülők építésére fordítanák – többnyire az Adria partján. Tavalyi statisztikai adatok alapján 11,8 millió vendég összesen 69,2 millió éjszakát töltött Horvátországban, ez 5 százalékos létszámnövekedést és a tartózkodási idő több mint 6 százalékos emelkedését jelenti. A magyarok körében ugyanakkor némileg csökkent déli szomszédunk népszerűsége. A múlt évben 323 ezer magyar turista utazott Horvátországba, mintegy 3 százalékkal, azaz nagyjából 11 ezerrel kevesebb, mint a korábbi évben. A vendégéjszakák számában 4 százalékos csökkenés mutatkozik, a tavaly regisztrált 1,8 millió éjszaka mintegy 70 ezerrel marad el a megelőző évitől. A Horvátországban eltöltött idő alapján a magyarok még mindig a 9. helyen állnak a legjelentősebb küldő államok sorában. Megkérdeztük néhány szegedi utazási iroda vezetőjét, mi változik Horvátország uniós csatlakozása után, hiszen sok magyar az idén is déli szomszédunknál tervezi eltölteni nyári szabadságát.

Prónay Gyula

, az egyik iroda ügyvezetője szerint hatalmas változás nem várható, mivel a határátlépéssel eddig sem volt komoly probléma, a magyarok személyi igazolvánnyal utazhattak Horvátországba. Újdonság, hogy megszűnik a vámeljárás, mivel Horvátország is a vámunió tagja lesz. Eddig valamilyen szempontból korlátozott volt a beszállítás, sőt olyan időszakra is emlékszik Prónay úr, amikor a horvát vámosok nem kis problémát csináltak a hűtőtáskában lapuló hús és egyéb élelmiszer, ital miatt. Ez a veszély most elhárult. Élelmiszerek ki-be szállítása nem kereskedelmi célzattal, hanem saját fogyasztásra, július 1-jétől immár megengedett.

Nem várható áremelkedés

A határellenőrzés elméletileg megmarad, hiszen az ország még nem tagja a schengeni övezetnek, hasonló státusa lesz ilyen szempontból, mint Romániának. Prónay úr úgy tudja, hogy az áfára hivatkozva az utazási irodák nem tudnak árat emelni, és továbbra is a katalógusban feltüntetett árak a mérvadók. Aki egyénileg utazik, az úgysem fogja tudni ellenőrizni – mivel eltérő apartman-és szállodaszolgáltatásokról beszélünk –, hogy az adott árban benne van-e az áfa, és az kevesebb vagy több mint az eddigi. Az árak is különböznek annak függvényében, hogy elő-, fő- vagy utószezonban utazunk, s mekkora a kereslet. A magyar utazási irodák katalógusában semmilyen árváltozás nem fog megjelenni. Nem volt ugyanis titok, hogy az ország belép az unióba, ezért az irodák már az év elején minden ezzel kapcsolatos plusz költséget bekalkulálhattak. Az ottani életnek sem szabadna jelentősen megváltoznia, hiszen amikor Magyarország tagja lett az uniónak, nálunk sem történt semmilyen árrobbanás. A monetáris unióba történő belépés más, de most nem erről beszélünk.

Uzon Ágnes

, egy másik utazási iroda tulajdonos-vezetője szerint sem számíthatunk lényeges változásokra Horvátország uniós tagsága után. Az áfa vonatkozásában annyi újdonság van, ha csak szállást adnak el, azon nincs áfa. Csupán a csomagszolgáltatásokat terheli árrés forgalmi adó akkor, ha az utas több szolgáltatást vesz igénybe. Ezzel az utasok tisztában voltak, amikor előre befizették az utazást. A félreértéseket elkerülendő, Ágnes hangsúlyozza, a hasznot, az iroda árrését terheli a 27 százalékos áfa. Ha az irodának 10 ezer forintos haszna keletkezik egy csomag értékesítéséből, akkor 2700 forint áfával terhelik. Amennyiben az utas csak szállást foglal az irodánál, továbbra sem fizet semmilyen forgalmi adót. Árdrágulásokról nem tud Uzon Ágnes, hiszen Horvátország így is elég drága, az euró bevezetésétől pedig még messze áll az ország csakúgy, mint mi.