Tabajdi Csaba: "Találjuk ki Magyarországot!"

Dél-alföldi, magyar és európai szemmel beszélt magyarországi sorskérdésekről a Baloldali Páholy vendégeként Tabajdi Csaba, az MSZP EP-képviselője. A legaktuálisabb probléma nálunk és Európában is, hogy nőnek az emberek közötti jövedelmi, vagyoni és esélykülönbségek.

Magyarországon 4 millió ember él a szegénység szintje alatt, ebből több mint 1 millió a létminimum alatt. Ez ma a legnagyobb nemzeti sorskérdés. Az MSZP nemzeti programjában ezt úgy fogalmazták meg, hogy ezt a 4 millió embert vissza kell vinni a nemzetbe, mert akinek napi megélhetési gondjai vannak, annak számára a haza nem jelent szolidaritást.

Az EU-ban nálunk a legmagasabb az élelmiszerek áfája

Másik nagy súlyú nemzeti problémának, veszteségnek látja a politikus az elvándorlást, azt, hogy immár 500 ezer honfitársunk külföldön vállal munkát. Korábban a határon túliakra vonatkoztatva hangsúlyozták a szülőföldön való megélhetés fontosságát. Ma már a szülőföldön való megélhetés legalább annyira vonatkozik a magyarországi magyar állampolgárokra. Az eltávozottak jelentős része diplomás, nyelvet beszélő, potenciális adófizető ember, akinek a jelenlétére, társadalmi közteherviseléshez való hozzájárulására nagy szüksége lenne az országnak.

A politikus az élelmiszerárak rendkívül magas adókulcsát is nagy problémának látja. Hiszen Európában egyetlen országban sincs ilyen magas adókulcs, Lengyelországban 5 százalék az élelmiszerek áfája, a nálunk jóval fejlettebb Ausztriában pedig is csak 10 százalék. Tabajdi helyes lépésnek tartja a rezsicsökkentést, de legalább ilyen fontos lenne az alacsony élelmiszerár is. A területi különbségekről szólva a képviselő megemlítette, nálunk nem csak a vidék-főváros között tapasztalhatók óriási ellentétek, hanem a nagyváros és a kistelepülések között is. A dél-alföldi régió számára rendkívüli jelentőséggel bír az ELI Szegedre telepítése. Amennyiben Magyarország legnagyobb tudományos beruházása megvalósul, akkor két nagy tudományos központja lesz Magyarországnak: Budapest és Szeged. A lézerközpont rengeteg tudományágnak jelent további esélyt.

Szegednek jó esélyei vannak

A politikus EP-képviselőként annak is örül, hogy a nagyvárosok közül a legtöbb uniós forrást Szeged tudta megszerezni. Ez azért nagyon fontos, mert az új, 7 éves költségvetési tervidőszakban azok a régiók lesznek igazán sikeresek, amelyek képesek jó terveket, programokat, projekteket kidolgozni. Még nagyobb hangsúlyt kap a jövőben ezeknek a programoknak a kitalálása. A következő 7 éves ciklus egyik legnagyobb kihívása lesz, hogy a rendszerváltás óta tudunk-e végre a falvaknak, kistelepüléseknek, kisvárosoknak felzárkózási esélyt adni. Eddig ez nem sikerült, sőt nőtt az olló. Segítséget kell nyújtani ezen településeknek is a programok kitalálásában, mert azokat sem az Unió, sem más nem fogja helyettünk megtenni. Szorosabb együttműködésre lesz szükség a nagyok és a kicsik között, hogy a térség többi települése is felzárkózhasson Kecskeméthez és Szegedhez.

Az agrárpolitika jövője a szövetkezésben rejlik. Ha nem tudjuk az összefogás és a szerveződés modelljeit segíteni, akkor a globális versenyben nincs esélye sem a magyar kistelepüléseknek, sem a magyar gazdálkodóknak a fennmaradásra. Ebben van az egyik legnagyobb deficitünk. Tabajdi óriási hibának könyveli el, hogy az Orbán-kormány megszüntette a regionális szintet, és levitte megyeire. Az Unióban a regionális szintnek külön támogatottsága van, amitől a magyarok ilyképpen elesnek, rengeteg lehetőség, forrás elérhetetlenné válik így számunkra. Az Uniónak ez nem fog fájni, csak nekünk. Magyarországnak jobban ki kellene találnia fejlesztési prioritásait, véli a politikus, mi lehet az az 5-6 irány, amiben mi az Unióban igazán sikeresek tudnánk lenni. Szegednek ilyen szinten jó esélyei vannak az egyetemmel, a tudományos bázisával, az ELI-vel, a város jól megtalálta a profilját. Ezt meg kellene találni országos szinten és a kisvárosok, kistelepülések, falvak szintjén is. Ezért készít az MSZP egy Duna-Tisza-köze programot, amely kizárólag olyan projekteket tartalmaz, amelyeknek megvan az uniós háttere. Hogyan tudjuk jobban felhasználni az uniós forrásokat, erről szól a program, hiszen az ország következő költségvetési ciklushoz kötött fejlődését ez döntően befolyásolni fogja. A lehetőség adott, csak tudni kell élni vele, fejezte be Tabajdi.