A kormánymegbízott szerint eddig nem sikerült Szegednek fejlődési pályára állnia, de a lézerrel, fénnyel iparágak települhetnek a jövőben a megyeszékhelyre.
- Az utóbbi időszakban nagy nyilvánosságot kapott a megyejárás. Mit is jelentett ez a hivatalos „kirándulás”, miért érezte úgy, hogy most érdemes ellátogatnia a megye bizonyos településeire?
- Csongrád megye járási hivatalait látogattam végig, mert a megalakulásuk után három hónappal szerettem volna látni, miként működnek, a hivatalvezetőknek hogyan megy a munka. Ezenkívül vállalkozói találkozókat is szerveztünk, több mint 600 vállalkozót sikerült elérnünk, és tájékoztatni tudtuk őket a kormány új támogatási rendszeréről, a forráslehetőségekről.
- Forráslehetőség, úgy mint a jegybank új hitelfolyósítási filozófiája?
- Igen. Ezt már régen meg kellett volna lépnie a pénzintézetnek, hiszen a lehetősége megvolt rá. Itt arról van szó, hogy egy 250 milliárdos keretet jelöltünk meg, amit közvetítő szervezetek révén a kormány a legrászorultabb gazdasági szereplőknek, a kis- és középvállalkozásoknak tesz elérhetővé. Ennek elsődleges célja, hogy a fejlődést és a növekedést elindítsa. Meghatározott, alacsonyan tartott kamattal igényelhető majd kölcsön e keretből a különböző bankoktól. Másodlagos célja, hogy a főleg devizában lévő, magas kamatozású vállalkozói hiteleket ki lehessen váltani. Mindkettő fontos a vállalatok életében, az első fejlesztésre, eszközvásárlásra kell; ha az egész összeget erre költhetnék a vállalkozók, akkor egyszázalékos GDP-növekedést érhetne el az ország.
- Váltsunk témát: vízhelyzet van, az áradás mellett a belvíz jelent még komolyabb problémát, önnek mint a megyei védelmi bizottság elnökének ezzel kapcsolatban bőven akadnak mostanság feladatai.
- Amellett, hogy napról napra követjük az eseményeket, hosszú távú elképzeléseink is vannak. A téma minden évben napirendre kerül, vagy azért, mert sok a víz, vagy azért, mert kevés. A klímánk ráadásul mindkét végletet felerősíti. A vízkincsről fog szólni a következő uniós finanszírozási ciklus fő irányvonala. A belvízzel most az a legfőbb probléma, hogy a már elvetett és fejlődő terményeket, térségünkben főként a repcét veszélyezteti, illetve mivel nem lehet rámenni a földekre, a korai vetésű növények késve kerülhetnek a földbe, de reményeink szerint így is átlag feletti termésre számítunk.
- Készül a nemzeti vízstratégia is. Mit remélnek ettől?
- A 2014-2020-as uniós ciklusra fog kiteljesedni. A koncepció most országos véleményeztetési sorozatot jár be, megyénkbe épp ezért látogat el Mórahalomra április 18-án a vidékfejlesztési miniszter. Ez egy országos egyeztető fórum, amelynek a végén három hónap áll a kormány rendelkezésére a stratégia kidolgozására, így a Parlament elé jövő tavasszal kerülhet a terv. Szeretném, ha ez olyan stratégia lenne, amit végig is tudunk vinni, mert az elmúlt időszakban nagyon sok ilyen készült többek között a Homokhátság vízkérdésében is. Be kell állítani azt a rendszert a vízgazdálkodásban, ami biztonságos az árvíz és a belvíz kezelésének a problémáiban is.
- Ön, aki a közigazgatáson keresztül közvetlenül rálát a gazdaságunk szegmenseire, miként értékeli most Csongrád megye helyzetét?
- A problémánk továbbra is ugyanaz: a megye és Szeged gazdasági életében nem valósultak meg azok a beruházások, melyek az új érték előállításra képessé tennék ezt a régiót. Szeged kérdésében oda jutottunk, hogy nem sok kitörési pontja van a városnak, az egyik ilyen az ELI lézerközpont, melynek a megvalósítási ütemében már megelőztük a cseheket és a románokat, úgyhogy a tavalyi aggodalom már rég szertefoszlott. A lézerközpont másodlagos jelentősége az igazán nagy kitörési pont. Egyéb fejlesztés tekintetében nem áll jól a város, ezek megállnak Kecskeméten, vagy egészen más irányba tartanak.
- Maradjunk a lézerközpontnál. Milyen irányokban indulhat el a fejlődés?
- Az ELI felépítése után mintegy 50-60 hektárnyi fejlesztési terület marad, ahová be kell csábítani azokat az innovációval – melyben jelenleg a legnagyobb profittartalom van – foglalkozó cégeket, akik az alkalmazott kutatást tudják majd itt helyben hasznosítani. Most az a helyzet, hogy az előbb említett hasznosulási mutatók idehaza igen alacsonyak. Megvan a szürkeállomány, az előállított termék, a gazdasági érdek, és mégsem jön létre a kapcsolat. Szeged érdeke és jövője lehet az innovációs parkok, spin-off cégek, inkubátor házak létesítése. Ez a rövid impulzusú lézerkutatás nagyon közel áll a felhasználói szinthez. A szegedi kutatóbázis megadhatja az alapjait minden olyan eszköz, berendezés fejlesztésének, ami fénnyel, lézerrel kapcsolatos.
- Jelenleg a rezsicsökkentéstől hangos a közélet, a kormánypártok még aláírásgyűjtést is szerveztek védelmére. Mint parlament képviselő hogy látja, milyen a visszhangjuk az ezzel kapcsolatos kormányzati intézkedéseknek?
- Mindenképpen pozitív elem a rezsicsökkentés, de nehéz értékelni, mert ilyen még nem fordult elő. Az én életemben minden január úgy kezdődött, hogy emelkedtek a közüzemi díjak. Meg kell nézni azokat a szolgáltatókat, vállalatokat, akik monopolhelyzetben vannak, hogy az ő profitjuk terhére milyen lehetőségek vannak az emberek terheinek mérséklésére. Ez persze nem okoz osztatlan sikert, de ideje volt meglépni. Ráadásul még mindig vannak benne tartalékok, jogszerűen végig kell vizsgálni a területet, hiszen a bevételeinkhez képest irdatlan magas arányban fizettünk eddig rezsiköltséget. A kormány összességében nemzetközi viszonylatban is jól teljesít, el tudta kerülni azt a gazdasági instabilitást, amit a spanyoloknak, olaszoknak, főként a görögöknek nem sikerült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.