Lemond a pápa, Erdő Péter is esélyes utódnak? (FRISSÜL)

A nehéz pápai feladatok ellátására nemcsak a lélek, hanem a test erejére is szükség van - fogalmazott hétfőn reggel XVI. Benedek, amikor bejelentette, hogy február 28-án leköszön a trónról. Hírfolyam!

20.39: PPKE-rektor: a konzisztóriumot is meglephette XVI. Benedek pápa döntése

Feltételezhetően a konzisztórium ülésén jelen lévőket, a kongregáció vezetőit is meglepte XVI. Benedek pápa bejelentése, miszerint február 28-i hatállyal lemond tisztségéről - mondta Szuromi Szabolcs Anzelm kánonjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora hétfőn az MTI-nek adott interjújában. Mint mondta, hogy az egyháztörténetben egyetlen olyan esetet lehet ismerni, amikor bizonyíthatóan és ténylegesen lemondott a pápa. Ez 1294-ben történt, V. Celesztin pápa tett hasonló lépést, mielőtt kolostorba vonult. Annak ellenére nem tudunk erre további példákat, hogy a hatályos egyházi törvénykönyv mind a mai napig lehetőséget biztosít arra, hogy a pápai hivatal lemondás útján is megüresedhet, II. János Pál pápa esetében pedig ez többször szóba került, de végül nem következett be - tette hozzá. A PPKE rektora emlékeztetett arra: V. Celesztin korabeli lemondásának nem lett forradalmi hatása, de az bizonyos, hogy a pápai hivataltól való nem szokványos távozás felhívja a széles közvélemény figyelmét is az esetre. A 21. században, amikor az információ nagyon gyorsan terjed, egy ilyen jelentőségű eseménynek komoly visszhangja lehet, de hogy ez miként hat vissza az egyház életére, nem lehet előre megmondani - vélekedett. Szuromi Szabolcs Anzelm kiemelte: a Kánonjogi Kódex - egyházi törvénykönyv - szól a jognyilatkozat-tételi képesség feltételeiről, ennek alapján pedig a pápa érvényes lemondásához arra van szükség, hogy szabad elhatározásából, külső nyomás hatása nélkül tegye azt meg, "ez ebben az esetben nyilvánvaló", mivel a közvélemény nem sejtette, hogy hétfőn XVI. Benedek pápa tesz egy ilyen bejelentést. Ezenkívül a jogszabály nyilatkozik arról is, hogy "megfelelő módon" és nyilvánosan történjen a bejelentés, de arról nem rendelkezik, hogy ennek írásban vagy szóban kell megtörténnie, a nyilvánosság kritériumának pedig a konzisztóriumi ülés megfelel. A "megfelelő módon" feltételhez az is hozzátartozik, hogy ne legyen félreérthető a lemondás szándéka, hanem egyértelműen megfogalmazza, ez pedig ugyancsak megtörtént XVI. Benedek bejelentésével - mutatott rá. Megemlítette, hogy a pápai lemondás hatályba lépése után elkezdődik a "sede vacante" ("üres trón") időszaka, amelyet jelenleg a 2010-ben részlegesen módosított 1996-os apostoli konstitúció szabályoz, s ez szól a pápa megválasztásának módjáról is. A 80 év alatti bíborosok pápaválasztó ülését, a konklávét (a szó jelentése: kulccsal összezárt) a pápai széküresedés beállta után húsz nappal meg kell kezdeni. Minden bizonnyal hamar összeülnek majd a pápaválasztó bíborosok, ami annak fényében is valószínűsíthető, hogy ma már lehet tudni a széküresedés kezdetének időpontját, ami február 28., s ez megalapozza a megfelelő előkészületek megtételét - jegyezte meg. A PPKE rektora felhívta a figyelmet arra: a konklávé időszaka alatt a pápaválasztóknak tilos a külvilággal való mindennemű érintkezés, ami a befolyásolhatóság kizárásán túl az eljárás meggyorsítását is célozza. Ebből is következik, hogy minden valószínűség szerint relatíve rövid időn belül eredményes lesz a konklávé tevékenysége. Hangsúlyozta: a konklávén nem folytathatnak kampányszerű érveléseket egyik vagy másik jelölt mellett, s ez is közrejátszik abban, hogy a pápaválasztás nem húzódik el, ugyanakkor nincsen maximális időtartama a procedúrának. Kitért arra is, hogy a szavazatok kétharmados többségét kell elérnie egy jelöltnek az első három forduló valamelyikében ahhoz, hogy pápává válasszák, ezután egy napra felfüggeszthetik a szavazást, de azt követően is az tekintendő megválasztottnak, aki a kétharmados többséget elnyerte. A választáson XVI. Benedek maga azért nem vehet részt, mivel már betöltötte a 80. életévet, amely fölött nincs aktív szavazati joga egy bíborosnak. A mostani szabályozás szerint az a bíboros, aki a pápai trón megüresedésekor még nem töltötte be a 80. életévét, de a konklávé összehívása időpillanatában már elmúlt 80 éves, még részt vehet aktívan a pápaválasztás ülésein, tehát közülük mindenki szavazhat majd, aki február 28-ig nem tölti be ezt a korhatárt. Ez a szabály azonban nem zárja ki annak elvi lehetőségét, hogy 80 évesnél idősebb bíborost vagy akár más - a katolikus egyházhoz tartozó - férfit válasszanak új pápává - közölte. Hozzáfűzte: Magyarországról Erdő Péter bíboros vesz részt a konklávén, míg a 80 évnél idősebb Paskai László már betöltötte azt a kort, így nem vesz részt a bíborosok pápaválasztó ülésén. Szuromi Szabolcs Anzelm elmondta: a pápai széküresedés idején a Vatikánban működő kongregációk - amelyek a civil minisztériumoknak felelnek meg (annak ellenére, hogy vezetőik szüneteltetik hivataluk gyakorlását), folyamatosan, a rendes ügymenet szintjén, megszokott módon végzik munkájukat, viszont azokat a külön felhatalmazásokat, amelyeket az előző pápa egyedi jelleggel delegált ezekre a testületekre, erre az időszakra felfüggesztik. A legfontosabb funkciót ebben az átmeneti időszakban a bíborosi testület dékánja tölti be, vagy ha az már elérte a 80. életévet, úgy a legidősebb választásra jogosult bíboros. Ez utóbbi érvényes a jelen esetben, mivel Angelo Sodano betöltötte a 80. életévet. A bíborosi kollégiumot vezető bíboros addig vezeti a testületet, amíg az úgynevezett camerlengót meg nem választják, akinek a feladata a Szentszék anyagi javainak és jogainak a gondozása, valamint a pápaválasztási ügyek koordinálása, irányítása. Emellett az államtitkárságnak is különleges felhatalmazásai vannak, ez a szervezet egyebek mellett tartja a kapcsolatot az Apostoli Szentszék nunciatúráival (nagykövetségeivel).

19.29: A katolikus hagyományok erősítése jellemezte XVI. Benedek pápaságát

XVI. Benedek pápa tevékenységének nyolc évét az évszázados katolikus értékek erősítése, a modern világban az egyház helyének keresése határozta meg, és több krízisre is reagálnia kellett az elmúlt években. A távozását hétfőn bejelentő katolikus egyházfőt a konzervatívabb nézetűek méltatták azért, mert igyekezett új erőt adni a hagyományos katolikus identitás és értékek érvényesülésének. Az egyházon belüli bírálói szerint viszont sokszor visszafelé forgatta az idő kerekét, és tevékenysége inkább visszalépést hozott a katolikusok és más egyházak, illetve vallások párbeszédében. Több intézkedésével ugyanakkor sikerült "szövetségesei közé emelni" számos korábbi kritikusát. Több területen kiérdemelte a reformer jelzőt. A Joseph Ratzinger német bíborosból pápává választott XVI. Benedek fő célkitűzései közé tartozott visszaállítani az egyházi szemlélet középpontjába az évszázados katolikus értékeket, egységesíteni az egyház mondanivalóját a világiasodó környezetben, felszámolni a fölöslegesen túlzó ceremoniális körítéseket, és a kölcsönös tisztelet jegyében párbeszédet folytatni a világi döntéshozókkal. Törekvéseit beárnyékolta több válsághelyzet, köztük az egyházat sújtó nemzetközi pedofilbotrány. Nehéz helyzetbe hozta a Vatileaks néven is ismert ügy, vagyis bizalmas vatikáni dokumentumok kiszivárogtatása. Ennek nyomán kiderült, hogy a pápai állam életének meghatározó személyiségei közti álláspontokat mély feszültségek jellemzik, továbbá a Vatikán sem mentes a korrupciótól. Egy időben fölemlegették azt is, hogy tagja volt a (fiatalok számára akkoriban egyébként kötelező) náci ifjúsági szervezetnek, a Hitlerjugendnek. XVI. Benedek számos erkölcsi kérdésben hajlíthatatlan volt, mint például az abortusz, a genetikai beavatkozások, az eutanázia, az azonos neműek együttélésének ellenzése, a papi nőtlenség fenntartása. Ő volt viszont az első pápa, aki bizonyos, szigorúan korlátozott esetekben (tekintettel elsősorban az AIDS terjedésének megakadályozására) elképzelhetőnek mondta az óvszerhasználatot. A hónap végén leköszönő pápa számos alkalommal tanúbizonyságát adta, hogy kiemelkedő elméleti teológus, három enciklikáját a legfontosabbak között tartják számon. Diplomáciai téren ugyanakkor kevésbé tűnt sikeresnek elődjénél, akinek idejét aranykornak tartják ebből a szempontból. XVI. Benedek elmélyítette a párbeszédet az ortodoxokkal, sikerült elérnie egyes katolikus csoportok leválásának megakadályozását, korábban példa nélküli meghívást intézett az anglikán egyházhoz, viszont nem rejtette véka alá az alapvető nézeteltéréseket protestánsok és katolikusok között. Az iszlámról egy ízben sértően nyilatkozott az erőszak és a vallás összekapcsolásával, ugyanakkor több ízben is felszólított a két vallás együttélésének biztosítására. XVI. Benedek a közel-keleti béke szószólója volt, a zsidó vallással kapcsolatban pedig elődje közeledési politikáját igyekezett folytatni, bár nem teljes sikerrel. A pápa egyfajta nyitást képviselt Kína irányában is.

18.58: Az Obama házaspár nagyrabecsüléséről biztosította az egyházfőt

Barack Obama amerikai elnök és a first lady nagyrabecsüléséről biztosította a leköszönő pápát, és imáiba foglalta XVI. Benedeket - közölte hétfőn a Fehér Ház. Obama a kommüniké szerint meleg emlékeket őriz az egyházfővel 2009-ben történt személyes találkozójáról, és megköszönte neki az elmúl négy év folyamán közösen végzett munkát. "Az egyház meghatározó szerepet játszik az Egyesült Államok és a világ életében és a legjobbakat kívánom azoknak, akik hamarosan összegyűlnek majd, hogy megválasszák őszentsége, XVI. Benedek utódját" - hangoztatta az amerikai elnök.

18.30: Orosz Pravoszláv Egyház, Zsidó Világkongresszus reagálása

Az Orosz Pravoszláv Egyházban "a személyes bátorság és alázat" lépéseként értékelik XVI. Benedek bejelentését visszavonulásáról - közölte Ilarion metropolita, a moszkvai patriarkátus külügyeivel foglalkozó osztály vezetője hétfőn. Ilarion megjegyezte, hogy ilyen elhatározásra nincs példa a római katolikus egyház legújabb kori történelmében. Mindazonáltal "a római pápa posztja, mint minden egyház vezetőjének a posztja, aktív munkát feltételez. Amennyiben az életkor és az egészségi állapot akadályozza az aktív munkát, az egyház elöljárója hozhat döntést visszavonulásáról" - mondta Ilarion. A patriarkátus képviselője megjegyezte továbbá, hogy a katolikus egyház az utóbbi években igen komoly kihívásokkal szembesült, amelyek megkövetelik Róma reagálását. "Lehet, hogy éppen ez késztette a pápát arra, hogy fiatalabb és dinamikusabb főpapnak adja át a helyét" - mondta a metropolita, aki szerint XVI. Benedek döntését "a kialakult helyzetben a személyes bátorság és alázat aktusaként lehet értelmezni". Ilarion aláhúzta: az Orosz Pravoszláv Egyház hálás XVI. Benedeknek azért, hogy "megértette azokat a problémákat, amelyek akadályozzák a pravoszlávok és a katolikusok kapcsolatainak teljes normalizálását különösen olyan térségekben, mint amilyen Nyugat-Ukrajna". Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke "rendkívül megindultan" fogadta XVI. Benedek bejelentett lemondásának hírét. A döntés a "legnagyobb tiszteletet" követeli meg - hangsúlyozta a WJC elnöke New York-i nyilatkozatában. Lauder megjegyezte, hogy XVI. Benedek "példátlan szintre" emelte katolikusok és zsidók kapcsolatát. Egyetlen egy pápa sem keresett fel előtte annyi zsinagógát, mint ő, és fejtett ki annyi erőfeszítést, mint ő, hogy javítsa a katolikus egyház viszonyát a zsidókkal - hangoztatta a zsidó közösségek és zsidó szervezetek New York-i székhelyű nemzetközi szövetségének az elnöke.

18.10: Erdő Péter szerint XVI. Benedek példát mutatott azzal, hogy szembenézett a betegséggel

Erdő Péter bíboros, prímás szerint XVI. Benedek pápa példát mutatott és emberi nagyságról tett tanúbizonyságot azzal, hogy szembenézett a betegséggel, és ennek nyomán hétfőn a Vatikánban bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről. Az esztergom-budapesti érsek a Budapesti Onkológiai Intézet kápolnájában tartott szentmisén kifejtette: a pápa, "aki éppen a betegek világnapját választotta arra, hogy közölje az egyházzal és a világgal lemondását, szembenézett a betegséggel, és az egyház iránti szeretetből" hozta meg döntését. Erdő Péter arról is beszélt: egy érett, felnőtt ember képes szembenézni az öregséggel, a betegséggel és a halállal, nem pedig elfelejteni próbálja. A bíboros hétfőn körlevéllel fordult az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye híveihez és papjaihoz. Ebben azt írta, hálát adnak az isteni gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az egyházat és az emberiséget részesítette. "Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggá avatása" - tette hozzá. A rendelkezés szerint a körlevelet a főegyházmegyében február 28-ig minden vasárnapi misén felolvassák. A katolikus egyházfő lemondási szándékát latin nyelven jelentette be hétfőn a konzisztóriumon, a bíborosi kollégium ülésén. Elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője később reményét fejezte ki, hogy március végéig megválasztják az új pápát.

18.08: Az amerikai püspöki konferencia elnöke kifejezte a hívők háláját a pápának

Az amerikai katolikus hívők szomorúságának adott hangot hétfőn a XVI. Benedek pápa lemondására reagáló közleményében Timothy Dolan bíboros, New York érseke, az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Konferenciájának elnöke, aki egyúttal háláját fejezte ki az egyházfő "nyolc évig tartó önzetlen vezetéséért". "Lemondása nem más, mint újabb jelen annak, hogy nagy gondját viselte az egyháznak" - írta a pápáról Dolan bíboros. Az amerikai püspöki konferencia elnöke egyebek között kitért XVI. Benedek 2008-ban tett washingtoni és New York-i látogatására, amely során felkereste a Fehér Házat, misét mutatott be a Nationals Park és a Yankee Stadium sportarénákban, valamint a Szent Patrik katedrálisban. A Vatikán washingtoni nunciatúráján a pápa találkozott a papok által elkövetett szexuális bántalmazás áldozataival. A protestáns többségű (51 százalék) Egyesült Államokban az amerikai katolikus egyház (24 százalék), amelynek csaknem 80 millió bejegyzett hívője van, a legnagyobb keresztény felekezet. Brazília, Mexikó és a Fülöp-szigetek után az Egyesült Államok a negyedik legnagyobb katolikus lakossággal rendelkező ország.

17.50: Bíborosok veszik át a vezetést a Vatikánban

A római katolikus egyház a világ egyik legrégibb intézménye, ám mind a mai napig nem rendszeresített olyan szabályozást, amely biztosítaná "csúcsvezetőjének" olajozott utódlását. Aminek oka magának a pápai tisztségnek az egyházi hierarchiában betöltött jelentőségében keresendő. Ugyanis Szent Péternek csupán egyetlen "helyettese" lehet a világon, aki haláláig ellátja hivatalát. Eddig egyedül V. Celesztin pápa mondott le hivatalosan 1294-ben, majd hunyt el nem sokkal később. Az összes többi pápa - beleértve VI. Pált, aki fontolóra vette lemondását - "a végsőkig" ellátta hivatali teendőit. A lemondás ugyanis sokkal bonyolultabb helyzetet eredményez, mint az első pillantásra tűnik. Mivel az egyszer már megválasztott pápa örökkön pápa marad, utódja nemigen térhet el nézeteitől, nem határolódhat el tőlük. Vagyis ha egyszerre két pápa van, az az egyház megosztásának veszélyét is magában hordozza. Ráadásul az egyházi kánon nem rendelkezik a pápaválasztás mikéntjéről, ha az előd még életben van. Két pontifikátus között mindig eltelik néhány hét, amikor üres Szent Péter széke. Ez idő alatt a bíborosok veszik át a Vatikán és a világegyház vezetését. A pápaválasztó konklávéban minden bíboros részt vesz, aki még nem töltötte be 80. életévét - jelenleg 117-en vannak. Hogy meddig marad üres a pápai trónus, az attól függ, hogy mennyire problémás az utód megtalálása. Van arra példa, hogy csaknem három évig betöltetlen maradt a tisztség. 1268-1271 között Viterbóban két év és kilenc hónapig tartott, amíg X. Gergelyt pápává választották. Arra már több példa volt, hogy néhány hónapig húzódjon a pápaválasztás, többek közt 1740-ben, akkor öt hónap után hangzott el a "habemus papam" bejelentés. A bíborosok hatalmát mindazonáltal erősen korlátozza az egyházjog. Csak olyan esetekben hozhatnak döntést, amelyek nem tűrnek halasztást; ezenkívül nem módosíthatnak vagy javíthatnak pápai rendeleteken. Az egyház "szokásos" ügyeinek vezetését külön kongregáció veszi át, amelyben nem minden bíboros kap helyet. Ezt az úgynevezett bíboros kamarás vezeti, aki a római egyházmegye püspöki helynökeként kulcsszerepet játszik az átmeneti idő alatt. Jelenleg Tarcisio Bertone tölti be a tisztséget. A bíboros kamarásnak három segítője van, akiket háromnaponta sorsolással választanak ki.

17.48: Az osztrák hírügynökség az esélyesek közé sorolja Erdő Péter bíborost is

Erdő Pétert, Esztergom-Budapest főegyházmegye érsekét, prímást is XVI. Benedek lehetséges utódai közé sorolja az APA osztrák hírügynökség hétfői esélylistáján. Az APA nyolc esélyest - "papabilis", azaz pápaképes főpapot - sorol fel, a negyedik helyre téve Erdő Pétert, aki 2003-ban került be a bíborosi kollégiumba annak legfiatalabb tagjaként. Megjegyzi, hogy a 60 éves Erdő Péter 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. Az APA listáján szereplő nevek: Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek; Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke; Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek; Erdő Péter, Esztergom-Budapest érseke; Angelo Scola milánói érsek; a ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson, a nyugat-afrikai ország püspöki konferenciájának elnöke; Angelo Bagnasco, az olasz püspöki konferencia elnöke, Genova érseke; a kanadai Marc Ouellet quebeci érsek, a vatikáni püspöki kongregáció feje.

17.38: XVI. Benedek lemondásával Latin-Amerikának is lehet végre pápája?

XVI. Benedek pápa váratlan bejelentésével megnyílt az út az előtt, hogy a katolikus egyház élére történetében először ne európai vezetőt válasszanak. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a következő egyházfő a katolikus közösség jelentős részének otthont adó Latin-Amerika szülöttje lesz. Latin-Amerikában él a katolikusok 1,2 milliárd fős táborának 42 százaléka, amivel a régió képviseli az egyház legnagyobb blokkját, szemben a hívők 25 százalékát adó Európával. Két magas rangú vatikáni tisztségviselő nemrég meglepően világos utalást tett XVI. Benedek lehetséges utódának személyére. „Sok olyan latin-amerikai püspököt és bíborost ismerek, aki felelősséget tudna vállalni az egyetemes egyházért” - nyilatkozott Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció prefektusa. „Az egyetemes egyház tanítása szerint a kereszténység nem Európa-központú” - hangsúlyozta a németországi születésű érsek még karácsony előtt a düsseldorfi Rheinische Post című újságnak adott interjúban. Kurt Koch svájci bíboros, a keresztény egységgel foglalkozó vatikáni osztály vezetője kijelentette a zürichi Tagesanzeiger című német nyelvű napilapban: a katolikus egyház jövője nem Európában van. „Jó lenne, ha a következő konklávén afrikai vagy dél-amerikai jelöltek is lennének” - mondta, utalva a vatikáni Sixtus-kápolnában zárt ajtók mögött zajló pápaválasztásra, amelyre XVI. Benedek pápa hétfői bejelentése nyomán sajtóértesülések szerint márciusban kerül sor. A bíboros arra a kérdésre, hogy választana-e nem európai jelöltet európai ellenében, ha egyformán alkalmasak lennének a pozícióra, azt felelte: „igen”. Ha a bíborosi konklávé választása tényleg Latin-Amerikára esik, a régióból két fő esélyessel számolnak: az egyik a 63 éves Odilo Scherer, az óriási Sao Pauló-i egyházkerület érseke, vagy az olasz származású Leonardo Sandri argentin bíboros, aki jelenleg a keleti egyházak kongregációjának a prefektusa. Ha esetleg afrikai jelölt lenne a következő katolikus egyházfő, akkor a legnagyobb valószínűséggel Peter Turkson ghánai bíboros kerülne trónra, aki az igazság és béke pápai tanács vezetője. A pápa megválasztására jogosult bíborosok mintegy fele európai, és ha XVI. Benedek utódja mégiscsak az öreg kontinensről kerülne ki, akkor megfigyelők szerint az olasz Angelo Scola bíboros, milánói érsek számít a legesélyesebb „befutónak”. Rajta kívül még Christoph Schönborn bécsi bíboros is nagy esélyes, mint XVI. Benedek egykori tanítványa és szoros szövetségese.

17.27: Kik az esélyes utódok?

A római katolikus egyház fejének, a pápának a hivatalára nincsenek hivatalos jelöltek, nincs választási kampány és tilos mindenféle választási ígéret. A konklávék kimenetele általában meglepetésszámba megy. Egyes bíborosok mindennek ellenére egyházi körökben pápának megválaszthatónak - papabilisnek, pápaképesnek - számítanak. Íme néhány lehetségesnek tekinthető utód az APA osztrák hírügynökség esélylistája szerint: A 70 éves Óscar Andrés Rodríguez Maradiaga bíboros, hondurasi érsek, szaléziánus szerzetes egy ideig a latin-amerikai katolikus egyház üstökösének számított. A sok nyelven beszélő egyházfi lelkes muzsikus és nyitott az ökuménia kérdéseiben. A 76 éves argentínai Jorge Mario Bergoglio, Buenos Aires érseke különösen a társadalmi elesettek iránti elkötelezettségéről ismert. Jezsuita, de hogy ez hátrány vagy előny lesz-e a konklávén, azt nehéz megbecsülni. Az egyház történetében jezsuitát mindenesetre még sosem választottak pápává. A 67 éves Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek, az Osztrák Püspöki Konferencia elnöke a Hans Hermann Groer érseket övező botrány óta válságmenedzselő hírében állt, egyben kiengesztelő, párbeszédképes pragmatikusnak tekintik. 1995-ben lett a pedofil botrány miatt leköszönt Groer utódja. A római katolikus egyház katekizmusának szerkesztőjeként nemzetközi hírnevet szerzett magának, a homoszexualitás témájában tett liberális hangvételű kijelentései vitákat váltottak ki az egyházban. A 60 éves Erdő Péter, 2003 óta Esztergom-Budapest érseke, prímás 2006-ban az Európai Katolikus Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lett. (A pápaválasztó bíborosi kollégium egyik legfiatalabb tagja.) A 71 éves olasz Angelo Scola milánói érsek, Velence pátriárkája az új iránt nyitottnak tekintett morálteológus és filozófus, aki 1995 óta irányítja a Lateráni Egyetemet és a házasság és család kérdéseit tanulmányozó pápai intézetet. Scola 2003 óta tagja a bíborosi kollégiumnak. A 64 éves ghánai Peter Kodwo Appiah Turkson az ország püspöki konferenciájának elnöke, Cape Coast érseke több vatikáni bizottságnak is a tagja, hazájában a gazdaságfejlesztés és a környezetvédelem ügyeiért áll ki. 2003-ban nagy meglepetést keltett bíborosi kinevezése. A 70 éves olasz Angelo Bagnascót, az olasz püspöki konferencia elnökét, genovai érseket a pápa tavaly márciusban újabb öt évre megerősítette az olasz püspökök élén betöltött tisztségében. A 69 éves kanadai Marc Ouellet quebeci érsek a vatikáni püspöki kongregációnak, a római kúria minisztériumának a feje. A kúriához fűződő jó kapcsolatai ellenére a szűkebb hazájában, Quebec tartományban tapasztalható erőteljes szekularizáció ellene szólhat a konklávén.

15.49: A pápaválasztás a római katolikus egyházban

A római katolikus egyházban 1179 óta kizárólag bíborosok választhatnak pápát. Miután a bíborosok többsége sokáig túlnyomórészt itáliai volt, vagy a Kúria közelében élt, hosszú ideig a pápákat is elsősorban a Róma környékén élő (természetesen főként itáliai) főpapok közül választották ki. (Elvben bármely megkeresztelt, nőtlen katolikus férfi lehetett pápa, de a 14. századtól csak bíborost választottak egyházfővé.) A bíborosok száma a 15. századig többnyire nem haladta meg a harmincat. A pápaválasztó bíborosi kollégium létszámát V. Sixtus 1586-ban emelte hetvenre, s e számadat szerepel az 1917-ben kiadott Egyházi Törvénykönyvben is. A 20. században négy pápa is módosított a konklávé menetén: X. Pius 1904-ben, XII. Pius 1945-ben, valamint VI. Pál 1970-ben és 1975-ben. VI. Pál határozott úgy, hogy 120 tagúra bővíti a pápaválasztó testületet, amelyben csak nyolcvan évnél fiatalabb bíborosok vehetnek részt. A gyűlést a pápa halála vagy lemondása utáni 15. és 20. nap között kell összehívni, a választásra jogosult bíborosok esetében II. János Pál rendelkezése szerint a nyolcvanéves korhatár elérése nem a gyűlés kezdetére, hanem a pápa halálának vagy lemondásának napjára került. A XVI. Benedek február 28-i lemondása után, márciusra összehívni tervezett konklávéban 118 bíboros rendelkezik szavazati joggal (közülük négy tölti majd be március végéig a 80. életévét). Több mint felüket már XVI. Benedek iktatta be tisztségébe, s a legtöbb (28) tagot továbbra is Olaszország adja. II. János Pál pápa 1996. február 23-i apostoli konstitúciója kényelmesebbé tette a pápaválasztó konklávé körülményeit, de szigorított a szabályokon. A gyűléseket a vatikáni Sixtus-kápolnában tartják, a választás idejére a bíborosokat elzárják a világtól, innen a konklávé (kulcsra zártan) elnevezés. E gyakorlat 1271-re nyúlik vissza, amikor a bíborosok a közép-itáliai Viterbóban nem tudtak megegyezni IV. Kelemen pápa utódáról, mire keresztény hittestvéreik bezárták őket, és száraz kenyéren és vízen tartották őket, amíg egyezségre nem jutottak. Az így megválasztott pápa, X. Gergely már előírta a pápaválasztó testület elzárásának gyakorlatát, igaz, azt nem írta elő, hogy a bíborosok érjék be száraz kenyérrel és vízzel. Ma már a pápaválasztó bíborosok a Vatikánban, a Szent Márta-házban kapnak kényelmes szállást éjszakára. A pápát csak a szavazatok kétharmadával plusz egy szavazattal lehet megválasztani. A testület naponta négyszer szavaz - kétszer reggel és kétszer este -, a voksolás eredményességét fehér, eredménytelenségét fekete füst kibocsátásával jelzik a Sixtus-kápolna kéményén. Három nap után egynapos gondolkodási szünetet kapnak a bíborosok, ilyen megszakításra további eredménytelen szavazások után is sor kerül. Hosszú eredménytelenség után a szavazólapra csak a két legtöbb voksot kapott bíboros neve kerül, ők ilyenkor nem szavazhatnak. Ha zsákutcába kerül a szavazási procedúra, kétharmados többség helyett egyszerű többségi szavazás is lehetséges. A szabályzat elvi útmutatásokat is tartalmaz, például előzetesen egyik bíboros sem kötelezheti el magát semmilyen tekintetben (a választási kapitulációk tilalma). A megválasztott személynek felteszik a kérdést, elfogadja-e a hivatalt, s ha az Accepto (elfogadom) választ adja, és már püspök, azonnal hivatalba lép, majd azt kérdezik tőle, milyen néven óhajt uralkodni. Mindezek után a Szent Péter-bazilika erkélyéről kihirdetik a döntést ("habemus papam" - van pápánk), az új egyházfő pedig áldást oszt Urbi et Orbi - Rómának és a világnak. A 20. század eleje óta kilenc pápát választottak a Vatikánban, a pápaválasztó konklávék időtartama 2-5 nap között mozgott. II. János Pált 1978-ban három nap alatt, XVI. Benedeket 2005-ben két nap alatt választotta meg a bíborosi testület.

15.42: A Szent Péter téren a hívők meglepetéssel fogadták a bejelentést

Meglepetés kísérte XVI. Benedek lemondásának bejelentését a Vatikán falain kívül is: az olasz közvéleményt, sajtót és politikát is váratlanul érte a pápa döntése. "Ha a pápa úgy érezte, nem tudja tovább végezni munkáját, jól tette, hogy lemondott. Nem könnyű munka az egyház vezetése" - hangoztatták az olasz sajtó által megkérdezett hívők a római Szent Péter téren, ahol olaszok és külföldiek is megdöbbenve fogadták a pápa lemondásának hírét. "Tanulnunk kellene tőle, megértette, hogy véget ért a missziója" - mondta egy olasz pap. Egy spanyol pap úgy nyilatkozott: "zseniális, csodálatos lépést tett, megerősítette a szabadság és az egyház iránti szeretetét". XVI. Benedek lemondásának híre azonnal elterjedt a római utcákon. Hétfőn ez volt a beszédtéma a presszókban, az autóbuszokon. Sokan a metróállomásokon levő képernyőkön sugárzott hírekből értesültek. Angelo Bagnasco, az olasz püspöki kar (Cei) elnöke azt hangoztatta, hogy a döntés "fájdalommal és sajnálkozással" töltötte el a lelkét. Hozzátette, hogy XVI. Benedek a "mély belső szabadság példaképe". Az egyházfőhöz közel álló Christoph Schönborn bécsi érsek az AdnKronos olasz hírügynökségnek nyilatkozva "mély sajnálatát" fejezte ki hangoztatva, hogy XVI. Benedek döntése "új egyházi dimenziót nyitott meg". Marinella Pezzoni teológus, a római San Anselmo pápai egyetem professzora szerint "XVI. Benedek olyat tett, amit mindenki lehetetlennek tartott. Ki gondolta volna, hogy ezt a bátor lépést éppen Ratzinger képes megtenni?" Giorgio Napolitano olasz államfő "bátor" döntésről beszélt. Andrea Riccardi, a Szent Egyed közösség vezetője szerint ez "több mint bátorság, evangéliumi üzenet". Mario Monti ügyvezető kormányfő Twitter-fiókján kommentálta a "megrázó" hírt. Pierluigi Bersani, a balközép Demokrata Párt (PD) főtitkára "újdonságról "beszélt. "A modernitás betört a Vatikánba" - írta a La Repubblica balközép napilap online kiadása. A SkyTg24 olasz hírtelevízió tudósítója úgy értesült, XVI. Benedek a bíborosok előtt titokban tartotta döntését, amelyet egyedül személyi titkárával, Georg Gänsweinnel és Tarcisio Bertone bíborossal, szentszéki államtitkárral osztott volna meg. A szentszéki szóvivő szerint Angelo Sodano, a bíborosi testület dékánja is csak a bejelentés előtt pár órával értesült róla. A Vatikán hangsúlyozta, hogy a pápa február 28-ig minden kötelezettségének eleget tesz. A hívők legközelebb a szerdai általános audiencián találkozhatnak XVI. Benedekkel. Az olasz sajtó arra emlékeztetett, hogy a pápa lemondásáról elsőként tavaly februárban Luigi Bettazzi, a piemonti Ivrea tiszteletbeli püspöke beszélt. Akkor az Il Foglio napilap is bizonyosra vette XVI. Benedek közelgő távozását. Ugyanezt vitte filmre Nanni Moretti olasz rendező is 2011-ben a Habemus Papam című filmjében.

15.03: Afrikai vagy olasz lesz az utód? - már lehet fogadni az új pápára

Afrikai, olasz vagy akár kanadai: a fogadóirodákban már lehet tenni XVI. Benedek pápa utódjára. Az Agipro News olasz sportfogadási és szerencsejáték sajtóügynökség szerint a brit bukmékerek olasz-afrikai összecsapást jósolnak, a Paddy Power fogadóiroda 1:2,75-re, illetve 1:3,00-ra adja őket. A konkrét nevek listáján Francis Arinze nigériai bíboros áll az élen (1:2,90), a második a ghánai Peter Turkson (1:3,25), a harmadik a kanadai Marc Ouellet (1:6,00). Az első olasz a sorban Angelo Scola (1:8,00), őt Tarcisio Berlone bíboros-államtitkár, a Vatikán jelenlegi második embere követi. Megkezdődtek a fogadások a következő pápa nevére is, az eddigi sorrend: Péter (1:5,00), Piusz (1:6,00), János Pál (1:7,00), Benedek (1:9,00).

15.00: A XVI. Benedek hivatali ideje alatti főbb események

A lemondását hétfőn bejelentő XVI. Benedek csaknem nyolc éven át töltötte be a pápai hivatalt. Ezen időszak nagyobb visszhangot kiváltó eseményei: 2005. augusztus: A pápa első külföldi útja szülőhazájába, Németországba vezet. A XX. katolikus világifjúsági találkozón a Köln melletti Marienfeld mezőn bemutatott misén a jóra és könyörületességre inti a világ minden tájáról összesereglett egymillió hívőt. 2005. november: Nyilvánosságra kerül egy dokumentum a pápa aláírásával, amely arra kötelezi a papi szemináriumokat, hogy ne szenteljenek pappá "homoszexuális hajlamúakat". 2006. január: Első, "Deus caritas est" (Isten a szeretet) kezdetű enciklikájában XVI. Benedek hangsúlyozza a keresztény felebaráti szeretet jelentőségét. 2006. május: Több tízezren ünneplik a pápát lengyelországi látogatásán. Auschwitzban XVI. Benedek a megbocsátásra és megbékélésre hív föl. 2006. szeptember: A németországi Regensburgban elmondott beszédében a pápa a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve szavainak illusztrálására egy XIV. századi bizánci császárnak, II. (Paleolog) Mánuelnek egyik könyvét idézi, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét írja le, akit a szent háborúról és a vallásra hivatkozva elkövetett erőszakról kérdezett. A könyv egyes fejezeteit kommentálva XVI. Benedek világos megkülönböztetést tesz a kereszténység és az iszlám között a hit és a józan ész viszonyát tekintve. "A muzulmán doktrínában az Isten egyáltalán nem transzcendens. Akarata a mi kategóriáink egyikéhez sem, még a józan észéhez sem kapcsolódik" - mondta. Muszlim vallási és politikai vezetők magyarázatot és bocsánatkérést követeltek. A pápa közölte, "rendkívüli módon sajnálja", ha megsértette bárkinek az érzékenységét. 2006. november: A pápa törökországi látogatásán - első, muszlim országban tett útján - a megbékélés jeleként együtt imádkozik a főmuftival az isztambuli Kék mecsetben. 2007. augusztus: Zsidószervezetek bírálják XVI. Benedek pápát, amiért nyári rezidenciáján fogadta a szélsőségesen nacionalista, EU-ellenes Radio Maryja lengyel rádió igazgatóját, az antiszemitizmussal vádolt Tadeusz Rydzyket. 2007. november: Megjelenik XVI. Benedek második enciklikája. A 64 oldalas, "Spe Salvi" ("A remény általi megváltás") kezdetű - Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének soraiból kiinduló - enciklikában a keresztény remény jelentőségét hangsúlyozza, mint kiutat a jelenkor hitbeli válságából. 2009. január: A pápa felold a kiközösítés alól négy tradicionalista püspököt, a X. Szent Pius Testvériség tagjait, köztük Richard Williamsont, aki ellen Németországban nyomozás indult holokauszttagadó kijelentései miatt. 2009. március: Felháborodást keltett XVI. Benedeknek az az afrikai látogatásán tett kijelentése, hogy az AIDS problémáját "nem lehet óvszerek osztogatásával megoldani, sőt az még súlyosbítja is a gondokat". 2009. július: "Caritas in veritate" (Szeretet az igazságban) kezdetű harmadik enciklikájában XVI. Benedek pápa azt írja, "a gazdaság civilizálására" van szükség a pénzügyi és gazdasági válság körülményei között. Ez alatt, mint kifejtette, azt érti, hogy a nyereségorientált vállalatok mellett legyen hely a szociális célokért küzdő vállalkozásoknak is; a puszta piaci logika mellett érvényesüljön a szolidaritás is a polgárok egymás közötti kapcsolataiban. 2010. március: A pápa elfogadja John Magee írországi püspök lemondását, aki egy egyházi vizsgálóbizottság megállapítása szerint nem kezelte megfelelően az egyházmegyéjében történt szexuális visszaélésekkel kapcsolatos panaszokat. A katolikus egyházon belüli pedofil bűncselekményekről XVI. Benedek azt írta az ír püspököknek küldött pásztorlevélben: az egész egyház szégyent és megbánást érez a történtek miatt. 2011. május: XVI. Benedek pápa boldoggá avatja elődjét, a néhai II. János Pált a vatikáni Szent Péter téren több százezer ember előtt bemutatott misén. 2012. május: Kirobban a "Vatileaks"-botrány. Paolo Gabrielét, a pápa komornyikját megvádolják, hogy bizalmas pápai dokumentumokat adott át egy újságírónak. A férfit októberben 18 hónap szabadságvesztésre ítéli a vatikáni bíróság, de XVI. Benedek karácsony előtt kegyelemben részesíti.

14.57: Nemzetközi visszhangok

A német kormány tiszteletét és háláját fejezte ki a német születésű XVI. Benedek pápának a lemondás bejelentése kapcsán. "A szövetségi kormány teljes tiszteletét fejezi ki a szentatya, a katolikus egyházfő teljesítménye és a katolikus egyház érdekében egész életében kifejtett erőfeszítései iránt" - jelentette ki hétfői nyilatkozatában Steffen Seibert kormányszóvivő. A szóvivő szerint bármi is legyen a lemondás oka, azt csak elismerni és tisztelni lehet. XVI. Benedeket csakis hála illeti azért a tevékenységért, amelyet nyolc éven keresztül a katolikus egyház élén végzett. Angela Merkel kancellár külön nyilatkozatában úgy fogalmazott: teljes mértékben tiszteletben tartja XVI. Benedek lemondásról szóló döntését. "Ha a pápa alapos mérlegelés után maga jutott arra a következtetésre, hogy már nincs elég ereje tisztségének ellátáshoz, ez a döntés a legnagyobb tiszteletet váltja ki belőlem" - mondta a politikus, hozzáfűzve: XVI. Benedek továbbra is korunk legnagyobb vallási gondolkodója. A pápa megrendült egészsége miatt mondott le, érezte már előrehaladott korát - idézte a katolikus egyházfő bátyját, Georg Ratzingert a dpa. A pápa döntését "tökéletesen tiszteletben kell tartani" - jelentette ki Francois Hollande francia államfő. "Különösebbet nem tudok mondani a döntés kapcsán, azt teljes mértékben tiszteletben kell tartani" - tette hozzá a francia elnök újságírók előtt egy vidéki útján. "A Francia Köztársaság üdvözli a döntését meghozó pápát, de nincs további hozzáfűznivalója ahhoz, ami az egyházra tartozik. Ez egy emberi döntés, egy szándék, amelyet tiszteletben kell tartani" - mondta az elnök. Jona Mecger izraeli főrabbi elismerően szólt a pápa arra irányuló törekvéséről, hogy közelebb akarta hozni egymáshoz a különböző vallásokat, és kijelentette, hogy a Vatikán és Izrael között viszony soha nem volt olyan jó, mint XVI. Benedek idején. "Reméljük, hogy folytatódik ez az irány!" - idézte Mecgert szóvivője. David Cameron szerint XVI. Benedek szellemi vezetőként hiányozni fog az emberek millióinak. A brit miniszterelnök jókívánságait fejezte ki a leköszönését bejelentő egyházfőnek, aki - mint fogalmazott - lankadatlanul dolgozott Nagy-Britannia és a Szentszék kapcsolatainak szorosabbra fűzése érdekében. Justin Welby, Canterbury érseke, a világ anglikán hívőinek szellemi vezetője hétfői nyilatkozatában azt mondta: "nehéz szívvel" fogadta a pápa lemondásának hírét. Ugyanakkor tökéletesen érthetőnek tartotta a katolikus egyházfő döntését, hogy leveti magáról Róma püspökének terheit, amelyeket eddig nagy méltósággal, éleslátással és bátorsággal viselt. Wojciech Polak, a püspöki kar titkára a PAP hírügynökségnek megállapította: XVI. Benedek lemondásáról szóló bejelentése "nagy meglepetés" a lengyel püspökök számára. Emlékeztetett ugyanakkor: a katolikus egyházfő már többször gondolkodott azon, hogy előrehaladott korára való tekintettel van-e elegendő ereje Szent Péter utódaként megfelelően ellátni hivatalát. Adam Boniecki pap, katolikus értelmiségi, aki II. János Pál közeli jó barátja volt, úgy kommentálta a mostani pápa döntését: XVI. Benedek szilárd hitében is fel tudta mérni, hogyan kell kezelni a hivatal ellátásával járó problémákat, figyelembe véve az öregséget és a testi gyengeséget. Emlékeztetett: Ratzinger bíboros átélte elődjének utolsó időszakát, amikor II. János Pál a posztján maradt ugyan, de nem volt már képes ellátni feladatát. Riay Tatary, a spanyolországi iszlám közösségek egyesületének elnöke az EFE hírügynökségnek adott nyilatkozatában "nagy felelősségtudatról" tanúskodó döntésnek nevezte a pápa visszavonulásáról szóló bejelentését.

14.11: Erdő Péter bíboros körlevelet adott ki egyházmegyéjében

Erdő Péter bíboros, prímás körlevéllel fordult az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye híveihez és papjaihoz, miután XVI. Benedek pápa hétfőn bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről. "Értesülve Szentatyánk, XVI. Benedek pápa lemondásáról, amely február 28-án lép hatályba, hálát adunk az Isteni Gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az Egyházat és az emberiséget részesítette. Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggá avatása" - írta az esztergom-budapesti érsek az MTI-hez eljuttatott levélben. Hozzátette: "Kérjük a Mindenható Isten áldását Benedek pápa személyére, a Római Egyházra és egész Katolikus Egyházunkra. A Boldogságos Szűzanyának, az Egyház Édesanyjának, Szent Péter és Pál apostoloknak, valamint védőszentjének, Szent Józsefnek közbenjáró szeretetébe ajánljuk Szentatyánk személyét és Egyházunkat". A rendelkezés szerint a körlevelet az egyházmegyében február 28-ig minden vasárnapi szentmisén felolvassák. Az ajánlás pedig kitér arra: "a nyilvános szentmisék után a miséző pap a hívekkel közösen mondjon el egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet Szentatyánkért és Egyházunkért". A katolikus egyházfő lemondási szándékát latin nyelven jelentette be hétfőn a konzisztóriumon, a bíborosi kollégium ülésén. Elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást. "Tudatában vagyok e lépés súlyának" - hangsúlyozta a pápa, aki szerint Szent Péter bárkájának irányításához a lélek és a test erejére egyaránt szükség van. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője hangsúlyozta, hogy az egyházfő bejelentése meglepetésként érte, ami azt jelzi, hogy XVI. Benedek szándékáról nem tájékoztatta legközelebbi munkatársait sem. A szóvivő reményét fejezte ki, hogy március végéig megválasztják az új pápát. XVI. Benedek február 28-án este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével. Utána Szent Péter trónja megüresedik - mondta Federico Lombardi. Elmondta, nem tudja, a pápa miért ezt az időpontot választotta. A szóvivő szerint a Vatikán szándéka az, hogy minél előbb megtartsa a konklávét, amelyen a pápaválasztó bíborosok új pápát választanak. A konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal hívhatnák össze. Talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat - jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában.

13.58: A vatikáni szóvivő szerint már márciusban új pápa vezetheti az egyházat

XVI. Benedek lemondásának bejelentését követően azonnal sajtótájékoztatót hívott össze a Vatikánban

Federico Lombardi

szentszéki szóvivő. "Mindannyiunkat meglepett. A konzisztóriumon részt vevő bíborosok nem ismerték a pápa szándékát" - hangoztatta a szentszéki sajtótermet elözönlő újságírók előtt Lombardi. A szóvivő Angelo Sodano bíborosnak, volt szentszéki államtitkárnak, a bíborosi kollégium vezetőjének szavait idézte, aki "derült égből villámcsapásnak" nevezte XVI. Benedek bejelentését. Lombardi hangoztatta, hogy értesülései szerint nem hirtelen hozott döntésről van szó. Kizárta, hogy a pápa betegség vagy depresszió miatt távozna tisztségéből. Döntésében nem befolyásolta az sem, hogy különböző botrányok rázták meg az egyházat. A pápa úgy érezte, "nincsen egyensúly ereje és feladata között" - fogalmazott Lombardi. XVI. Benedek február 28-án este nyolc óráig végzi tevékenységét funkciói teljes betöltésével. Utána Szent Péter trónja megüresedik - mondta Lombardi. Elmondta, nem tudja, a pápa miért ezt az időpontot választotta. A szóvivő bejelentette, hogy XVI. Benedek február 28-tól a Róma közeli Castelgandolfo rezidenciájára költözik át. Később a Vatikánban fog élni, a pápai állam falai között klauzúrában élő nővérek kolostorában. A szóvivő szerint a Vatikán szándéka az, hogy minél előbb megtartsa a konklávét, amelyen a pápaválasztó bíborosok új pápát választanak. A konklávét XVI. Benedek lemondása után 15-20 nappal hívhatnák össze. "Márciusra, talán már húsvétra új pápa vezetheti az egyházat"- jelentette ki Lombardi, hangsúlyozva, hogy XVI. Benedek nem vesz részt utódja megválasztásában. A pápaválasztás szabályait 2007 júniusában változtatták meg: korábban elegendő volt az egyszerű többség, de innentől kezdve a konklávé részvevői legalább kétharmadának támogatása szükséges az új egyházfő megválasztásához. Elmondta, hogy a következő napokban folyamatosan informálják a sajtót az eseményekről, amelyekre még a Vatikánnak is "fel kell készülnie". Lombardi arra emlékeztetett, hogy A világ világossága című 2010-es interjúkötetben, Peter Seewald német újságírónak XVI. Benedek arról beszélt, hogy ha a pápa testi és lelki ereje már nem megfelelő feladatai elvégzéséhez "joga és kötelessége is lemondani".

12.26: Összehívják a konklávét

A lemondását bejelentő XVI. Benedek pápa kérte, hogy hívják össze a konklávét a következő katolikus egyházfő megválasztására. Értesülések szerint a konklávé március közepén ül össze. Vatikáni források azt közölték, hogy az egyházfői tisztségnek több várományosa van, de igazán esélyes jelölt nincs.

12.00: XVI. Benedek bejelentette lemondását

XVI. Benedek pápa hétfőn délelőtt váratlanul bejelentette, hogy február 28-án lemond tisztségéről. A katolikus egyházfő lemondási szándékát latin nyelven jelentette be a konzisztóriumon, a bíborosi kollégium ülésén. Elmondta: Isten előtt többször is lelkiismereti önvizsgálatot tartott, és megbizonyosodott arról, hogy előrehaladott kora miatt már nincs elég ereje megfelelő módon gyakorolni a pápai hivatást. "Tudatában vagyok e lépés súlyának" - hangsúlyozta a pápa, aki szerint Szent Péter bárkájának irányításához a lélek és a test erejére egyaránt szükség van. A Vatikáni Rádió által magyar nyelven közzétett, szó szerint ismertetett nyilatkozatban XVI. Benedek hangsúlyozta: "Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak". Hozzátette: "Teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról, mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására." A pápa áprilisban tölti be 86. évét. 2005. április 19-én lépett trónra a katolikus egyház 256. fejeként. Értesülések szerint az új pápa megválasztására hivatott konklávé március közepén ül össze. Vatikáni források azt közölték, hogy az egyházfői tisztségnek több várományosa van, de igazán esélyes jelölt nincs. Federico Lombardi, a Szentszék szóvivője hangsúlyozta, hogy az egyházfő bejelentése meglepetésként érte, ami azt jelzi, hogy XVI. Benedek szándékáról nem tájékoztatta legközelebbi munkatársait sem. Reményét fejezte ki, hogy március végéig megválasztják az új pápát. A katolikus egyház történetében eddig három pápa mondott le. Benedek 2010-ben egy interjúban már jelezte, hogy adott esetben ilyen döntést hozhat. XVI. Benedek Joseph Alois Ratzinger néven 1927. április 16-án született a felső-bajorországi Marktl am Innben.Testvérével együtt 1951-ben szentelték pappá. 1962 és 1965 között a kölni érsek teológiai tanácsadójaként részt vett a II. Vatikáni Zsinaton, tanított dogmatikát és dogmatörténetet Freisingben, Bonnban, Münsterben, Tübingenben és Regensburgban. Az egyházi hierarchiában egyre magasabbra jutott: 1977-ben VI. Pál pápa München és Freising érsekévé nevezte ki és bíborosi címet adományozott neki. 1981-ben II. János Pál pápa az egyházi tanítóhivatal, a vatikáni Hittani Doktrínák Szent Kongregációjának prefektusává nevezte ki a konzervatív nézeteiről ismert Ratzingert, aki aztán 24 éven át vezette rendkívüli szigorral az egyik legbefolyásosabb vatikáni szervezetet. Ezzel egyidejűleg a Nemzetközi Teológiai Tanács és a Pápai Biblikus Tanács elnöke is volt. 2002-ben Ratzinger bíborost megválasztották a bíborosok dékánjának, így a katolikus egyházi hierarchia második emberévé lépett elő, az egyetlen bíborossá, aki jogosult volt a pápához való állandó bejárásra, és aki felelős lett a pápaválasztás levezetéséért is. II. János Pál 2005-ben bekövetkezett halála után a bíborosi konklávé az egyháztörténet egyik legrövidebb, alig 26 órás ilyen jellegű tanácskozása után Joseph Ratzingert választotta meg a 256. pápává. Az új egyházfő az I. világháború alatt regnáló XV. Benedek után választotta a XVI. Benedek nevet. Személyében nyolcadik alkalommal, s 480 év után került ismét német a katolikus egyház élére.