Két szegedi színidirektor-jelölt felelt meg a kiírásnak - nem döntött a bizottság + FOTÓK
2013. január 28., hétfő
A második meghallgatásán van túl a szegedi színház főigazgatói posztjára pályázó öt jelölt. A kulturális bizottság hétfői ülésén a jegyző ismertette álláspontját, mely szerint a pályázati kiírásnak csak két jelölt felel meg, nekik van csak ötéves intézményvezetői tapasztalatuk. A testület elhalasztotta a döntés a javaslattételével kapcsolatban.
a közgyűlés kulturális bizottsága is meghallgatta a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatói posztjára pályázó öt jelöltet hétfő délután. A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójának,
Gyüdi Sándornak
2013. június 30-án jár le megbízatása, az új mandátum 2013. július 1-től 2018. június 30-ig tart majd. A posztra január 2-ig lehetett beadni a pályázatokat; öten indultak a direktori székért: Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház jelenlegi direktora mellett
Juronics Tamás
, a teátrum művészeti igazgatója,
Balikó Tamás
színész, rendező, a Pécsi Nemzeti Színház korábbi igazgatója,
Vasvári Csaba
színművész, a székesfehérvári Vörösmarty Színház korábbi igazgatója és
Szolnoki Tibor
színművész, az Operettvilág Együttes alapítója.
Két pályázat megfelelt, a többi nem?
A direktori posztért indulók meghallgatása után a címzetes főjegyező, Mózes Ervin ismertette a személyzeti osztály véleményét, amely megvizsgálta a pályázatokat, és megállapította, hogy az öt jelentkező közül kettő felel meg az előírásoknak: Balikó Tamás és Gyüdi Sándor. A jegyző elmondása szerint az előadó-művészeti törvényi minimuma az ötéves szakmai gyakorlat bejegyzett művészeti szervezetnél, de ennél az önkormányzat szigorúbb feltételt szabott meg, s a kért vezetői tapasztalatot intézményvezetői gyakorlatként jelölte meg. A személyzeti osztály állásfoglalása alapján így Juronics Tamásnak jogi szempontból nincs intézményvezetői gyakorlata, a Vasvári Csaba által betöltött vezetői poszt sem számít intézményvezetői gyakorlatnak, ahogy Szolnoki Tibor sem felel meg ennek a kitételnek az Operettvilág Együttes és egy alapítvány vezetőjeként. A bizottság zárt ülésen arról döntött, hogy elhalasztja a döntést, hogy mely pályázót javasolja majd a közgyűlésnek a színidirektori posztra. "A bizottság úgy határozott a vita után, hogy nem javasol jelöltet most a közgyűlésnek, majd a közgyűlés előtti bizottsági ülésen fog határozni. Most kaptuk meg a személyzeti osztály többoldalas jogi állásfoglalását a pályázókról, tisztábban fogunk látni két-három hét múlva, és megfontolt döntést fogunk hozni" - mondta el Haág Zalán, a bizottság Fidesz-KDNP-s elnöke. "Valóságos döntési helyzetben voltunk, egyértelmű volt a személyzeti osztály állásfoglalása, egy technikai szünet után öt perc alatt lehetett volna dönteni, ezzel a halasztással a fideszes politikusok lejáratták a bizottságot, s az egésznek rossz üzenete van ennek a város kultúrpolitikájával kapcsolatban" - szögezte le Tóth Károly, a testület MSZP-s tagja.
Az ülésen bemutatkoztak a jelöltek - összefogás mindenkinél
A testület először Balikó Tamást színész-rendezőt hallgatta meg. A Pécsi Nemzeti Színház korábbi igazgatója a pályázatából három motívumot emelt ki. „Az lenne az egyik feladatom, hogy az első drámai tagozat munkáját legalább a másik két műfaj szintjére fel kell emelni. A második, hogy mivel Szeged az egyik legnagyobb egyetemi város, így már az iskolás kortól komolyan dolgoznék az úgynevezett ’beszoktatáson’, úgy, hogy ne sérüljön a többi korosztály. A harmadik tétel, amit kiemelnék, hogy nem lehet függetlenül, egyeduralkodó módon kezelni a teátrumot anélkül, hogy a többi hasonló intézménnyel ne tartson együttműködő kapcsolatot, gondolok itt például a filharmóniára és a Szegedi Szabadtéri Játékokra, utóbbival akár közös produkciót is létrehoznék” – emelte ki. Juronics Tamás, a második meghallgatott jelölt arról beszélt, hogy ő maga is 25 évet ebben a színházban dolgozott, középvezetői, vezetői tapasztalatokat is sokat szerezett. „A nézettségi adatok 85 ezerről 106 ezerre emelkedett az elmúlt időszakban, ebben már több gyarapodást nem lehet elérni. Szeged lakosságának 15-20 százaléka a színházba járó, ezt a számot kell megváltoztatni. Ez a bérletrendszer egyfajta megújítását is jelenti. A fogyasztói szokásokhoz kell alakítani azt, a nézői igényt felmérni, és az adott nézői csoportoknak szolgáltatni bérletcsomagokat” – hangsúlyozta, és ő is megemlítette a kapcsolattartást más intézményekkel, az eurorégiós szerepet is, külhoni magyar színházakkal közösen végzendő munkát, miközben mélyebb kapcsolatot építene az egyetemmel. Arra a kérdésre, hogy miért indultak külön Gyüdi Sándorral, azt felelte: öt év közös munka után már látják egymás gondolkodását, ő pedig sok mindent másként csinálna a belső irányítás tekintetében. A testületi ülés előtt egy állásfoglalást osztottak szét a tagok között Botka László polgármester kézjegyével ellátva, e szerint három jelölt nem felel meg a pályázati előírásnak, mert nincs meg az ötéves intézményvezetői tapasztalata. Juronics erre azt felelte, hogy az előadó-művészeti törvény művészeti intézményt jelöl meg a vezetői gyakorlat témakörében, ő maga pedig a minisztérium által regisztrált szervezetnek az elnöke, és művészeti vezetőként is szerzett tapasztalatot a színházban.
A színház és a szabadtéri a két idegen testvér?
Vasvári Csaba színművészt, a székesfehérvári Vörösmarty Színház korábbi igazgatóját hallgatta meg harmadikként a bizottság. Először a szakmai bizottság elismerését említette a pályázó, majd ő is kiemelte dolgozatából az együttműködés szükségességét helyi, országos és határon túli szinteken, külön megemlítette a Reök, a szabadtéri közötti vezetői összhangot, stratégiai partnerséget és a nemzeti színházi hálózattal való együttműködést. Gazdálkodás terén egy átvilágítással kezdené a munkát a jelölt, mely alapján költséghatékonyabbá lehetne tenni a gazdálkodást. A művészet tekintetében arról szólt, hogy be kell vonzani országosan ismert, tapasztalt szakembereket, egyfajta szakmai tanácsot kell alapítani. Székesfehérvári évekre kérdeztek rá a bizottságból. „A fehérvári múlthoz kapcsolódóan igaztalan híresztelések láttak napvilágot. 2008-tól igazgattam a színházat, a mandátumot nem töltöttem ki, egy rendkívüli közgyűlés mentett fel, munkaügyi per lett a vége, mely közös megegyezéssel zárult, egy közös sajtónyilatkozattal lezárva a jogvitát is. Ez egy elkapkodott, indulatvezérelt döntés volt, személyi összeférhetetlenségek voltak a háttérben. Egy 2010-es ÁSZ-jelentés és egy 2011-es önkormányzati revizori vizsgálat is megfelelőnek értékelte a gazdálkodást szemben a sajtóhírekkel” – tette hozzá. Gila Ferenc MSZP-s politikus arra kérdezett rá, hogy itt is igyekszik majd letornázni a nézőszámot, ahogy Fehérváron... Csáki Judit cikkét hozta példának válaszában, melyben szerinte hazugsággal próbálták őt lejáratni. „Azt írták, hogy csődbe vittem a székesfehérvári színházat, miközben távozásomkor a teátrumnak 0 forint lejárt szállítói tartozása volt, mikor átvettem több mint 90 millió. A színház jelenleg is első kategóriás, a bérleteladás pedig nem csökkent drasztikusan, hétezer bérletet adtak el hosszú évekig, ennek volt egy rövid felfutása mikor felújították az épületet, távozásomkor közel nyolcezret mutatott a szám” – hangsúlyozta. Botka László észrevételezésére Vasvári becsatolt két igazolást egy-egy művészeti szervezet vezetői pozíciójáról.
Gyüdi változtatna a vezetői gárdán
Gyüdi Sándor a Szegedi Nemzeti Színház jelenlegi direktora beszélt ezt követően a pályázatáról. Ugyan abba az irányba szeretné tovább vinni a színházat, ahogy eddig, amilyen gondok felmerülnek azok anyagi természetűek, de ezzel az önkormányzat is több helyen küzd. Arra a kérdésre, hogy miért pályázik külön a művészeti vezetővel, ha az irányt jónak tartja, azt felelte, hogy ő maga volt a kezdeményezője ennek. „A színházvezetői stílusunk különbözik, ő a keményebb, balett világában nőtt fel, én nem. Voltak olyan felesleges körök a belső kommunikációban, amit én nem tartottam helyesnek. A döntési helyzeteket szeretném egyértelműbbé tenni” – emelte ki, megemlítve, hogy nem látja szükségét külön művészeti vezetőnek. Szolnoki Tibor színművész, az Operettvilág Együttes alapítója, ő a külföldi kapcsolatait emelte ki, és bemutatott két német nyelvű levelet, melyek egy-egy meghívók vendégszereplésre a balett és a szimfonikusok számára. Ezenkívül elmondása szerint minden évben egy operettbemutató erejéig kapna a színház ingyen díszletet és jelmezt az egykori együttesétől. A pályázó Moravetz Levente főrendezővel dolgozna együtt, aki szintén bemutatkozott a bizottság előtt. Botka László anyagára Szolnoki azt felelte, hogy az a társulat, amelyet vezet, az előadó-művészeti szervezetek közé tartozik, és egy alapítványban is vezetőségi tag.
A szakmai bizottságban Vasvárira, a színházban Gyüdire voksoltak
A bizottsági elnök szerint a pályázatokat véleményező szakmai bizottság korábbi ülésén Vasvári Csaba öt támogató szavazatot kapott, Juronics Tamás, illetve Gyüdi Sándor mellett négyen-négyen voksoltak. A társulat többsége egy szimpátiaszavazáson azt támogatta, hogy továbbra is Gyüdi Sándor irányítsa a teátrumot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
