Orbán Viktor a kötcsei beszédében győzelmi tervet hirdetett és élesen bírálta a Tisza Pártot. A miniszterelnök szerint az EU széteshet, Ukrajna sorsa pedig eldőlt.
Vasárnap ismét a somogyi Kötcse válik a hazai politikai élet fókuszpontjává, ahol Orbán Viktor miniszterelnök tartja meg az idei Polgári Piknik kiemelt, szezonnyitó beszédét. Ezúttal először nemcsak a meghívott vendégek hallhatják a miniszterelnök gondolatait, hanem az egész ország élő közvetítésen keresztül követheti a beszédet.
A 2026-os országgyűlési választás áll a középpontban, amelyhez – a kormányfő szerint – már elkészült a „győzelmi terv”. Az esemény a kötcsei beszédek hagyományos sorába illeszkedik, amelyek az elmúlt években is jelentős politikai iránymutatást adtak: 2009-ben a centrális erőtér elmélete, 2021-ben a stabilitás kérdése, míg 2024-ben a gazdasági függetlenség volt a fő üzenet. A mostani felszólalás szintén egy új korszak kezdetét jelezheti.
A kormányfő már a beszéd elején világossá tette: a nyár folyamán elkészült a 2026-os választásokra szánt győzelmi terv, amelyet most elsőként a kötcsei hallgatóságnak ismertetett. Orbán hangsúlyozta, hogy a megszokott, oldottabb hangvétel ezúttal – az élő közvetítés miatt – visszafogottabb lesz. Ugyanakkor jelezte: a Fidesz–KDNP mindig nyílt lapokkal játszik, szemben az ellenfelekkel, akik szerinte „titkolóznak és ködösítenek”.
„Mi mindig azt csináltuk, amit mondtunk, és azt teljesítettük is” – fogalmazott Orbán, hozzátéve: ez a következetesség és hitelesség hozta el az elmúlt választások sorozatos győzelmeit, és szerinte ez lesz a 2026-os választás kulcskérdése is: kiben lehet bízni?
A beszéd egyik legélesebb része a Tisza Párt bírálata volt. Orbán Viktor szerint Magyar Péter mozgalma nyíltan vállalja, hogy mást tenne kormányon, mint amit most ígér. Ez pedig „balhépolitika”, a „kiskakasok világa”, ahol a vezetők azt hiszik, a világ körülöttük forog.
„A Tisza ezüsttálcán kínálta fel a fejét, fogadjuk el” – mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy az új párt könnyű célpont lehet, ha a választók megértik a különbséget az ígéretek és a teljesítmény között. Azt is megjegyezte: a piknik helyszínére épp a beszéd napján érkeztek Tisza-szimpatizánsok, amit provokációnak tekintett.
Orbán Viktor visszautalt a tavalyi kötcsei beszédére, amelyben azt állította: a nyugati civilizáció mára már nem a klasszikus Nyugaton, hanem Közép-Európában található. Most ezt az állítást megerősítette és továbbvitte, mondván: a kontinens nyugati felét „iszlamizációs nyomás” alá vonták, és ott eltűnőben van a hit és értelem kettőse, amely a civilizáció alapja.
Közép-Európa – élén Magyarországgal – viszont még őrzi ezeket az értékeket. Ez adja meg a térség új történelmi szerepét, és ez indokolja azt is, miért kell a magyar politikát időben és térben újrapozicionálni.
A nemzetközi helyzetet elemezve a miniszterelnök kijelentette: az Egyesült Államok felismerte, hogy a jelenlegi globális kereskedelmi rend az ő versenyképességüket fenyegeti, és ezért új stratégiát indítottak. Ez többek között az orosz–ukrán háborúra is kihatott – Orbán szerint ugyanis az USA hallgatólagosan beismerte, hogy Oroszország megnyerte a háborút, és Kína is visszafordíthatatlanul előnybe került a Csendes-óceán térségében.
Az EU viszont – Orbán szerint – csak kullog az események után, ráadásul belülről is gyengül: a francia és a német helyzet ingatag, a döntéshozatal lassú, a vezetés pedig gyenge. Lengyelországban viszont bíztató folyamatok indultak el az új elnök miatt, ami a V4-ek újjászervezéséhez is reményt ad.
A beszéd egyik legprovokatívabb mondata Ukrajna jövőjéről szólt. Orbán szerint „az ország felosztása már megkezdődött”, és három részre fog szakadni: egy orosz övezetre, egy demilitarizált területre és egy nyugati zónára.
Az EU jövőjét illetően pedig komor képet festett: szerinte a jelenlegi formájában legfeljebb még egy hétéves költségvetési ciklust bír el a közösség. Ha nem történik átfogó reform, az unió szét fog esni. Orbán egy „körkörös Európa” vízióját vázolta fel, ahol az együttműködés szintjei szerint különböző mélységű integrációk jöhetnek létre – az energiabiztonságtól egészen a közös politikai értékekig.
Orbán szerint a magyar gazdaság azért állta ki a válságokat, mert 2010-ben el tudott szakadni az uniós, segélyalapú modelltől, és munkaalapú gazdaságot épített. Ez kiterjedt a családtámogatásra, az adórendszerre, az energiapolitikára és az otthonteremtésre is.
Külön kiemelte: Magyarországon nincs örökösödési adó, a nők egzisztenciális biztonsága pedig kiemelkedő. Az EU ezzel szemben most közös eladósodással próbálja menteni önmagát, és ennek eszközévé tenné Ukrajna felvételét az unióba, amit Orbán veszélyesnek és gazdaságilag is károsnak tart.
A beszéd végén Orbán Viktor bejelentette: új nemzeti konzultáció indul, amelynek középpontjában a Tisza Párt kiszivárgott adóemelési tervei állnak. Emellett újra mozgósítják a Békemeneteket is, és készülnek a jövő évi politikai szezonra.
Orbán azzal zárta beszédét: „mindent feljegyzünk, minden el lesz számolva”, és jövő ősszel újra visszatér Kötcsére, hogy ismertesse, miként folytatódhat a magyar erősödés, a V4-ek újraindítása és a patrióta erők megerősítése Európában.
Bortítókép: Orbán Viktor miniszterelnök a 2023-as Polgári Pikniken Fotó: MTI/ Fischer Zoltan
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.