Orbán: béremeléssel és rezsicsökkentéssel indul 2013

A miniszterelnök szerint joggal állítható, hogy 2013 egy jól kezdődő év lesz, hiszen január 1-jével a bérek nőnek, a rezsiköltségek viszont csökkennek.

Orbán Viktor ezt szerdán mondta a Parlamentben, a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi összegéről szóló megállapodás aláírási ünnepségén, jelezve, hogy a minimálbér-emelésre "különösen érzékeny" ágazatok esetében a kormány költségvetési támogatást biztosít az első félévben jelentkező bérköltség- és járuléknövekedés ellentételezésére. Hozzátette, a kabinet összekapcsolja a minimálbér-emelésről szóló megállapodást a rezsiköltség-csökkentéssel, amit így együtt egyedülálló európai teljesítménynek tart. Mindez persze nem jelenti azt, hogy az embereket "fel fogja vetni a pénz", de az kijelenthető: Magyarország ma már elég erős ahhoz, hogy megvédje az embereket az európai válság elszegényítő hatásától - mondta a miniszterelnök. A minimálbér emeléséről szóló megállapodás mögött az a közmegegyezés húzódik - folytatta -, amely szerint Magyarország jövője csak munkára építhető. Emellett termelési központtá is kell válnia az országnak, amihez rugalmas, szorgalmas, képzett és tanulékony magyar munkaerőre van szükség - fűzte hozzá. A minimálbér-megállapítás jogának kérdésére kitérve emlékeztetett, a kabinet ígéretet tett arra, hogy nem akarja elvenni a bérmeghatározás jogát az érdekképviseletektől, de szükség volt egy végső biztosítékra - a kormányzati minimálbér-megállapítás jogára - arra az esetre, ha nem jönne létre megegyezés a felek között. Orbán Viktor felidézte a közelmúltban lefolytatott gazdasági konzultációt, amelynek keretében - mint ismertette - a válaszadók 83 százaléka igennel felelt arra a kérdésre, helyesnek tartja-e a folyamatos minimálbér-emelés politikáját. Megerősítette egyúttal azt az álláspontját, amely szerint külföldön felvett hitelekből nem lehet bért növelni. A kormányfő beszéde végén szólt arról is: szerinte "jó reményeink vannak arra nézve", hogy a jövő évi büdzsében rögzített gazdaságpolitikával ismét lesz Magyarországon gazdasági növekedés, sőt "egy tartós gazdasági növekedési szakasz első évét láthatjuk majd 2013-ban". A minimálbér jövőre az idei 93 ezer forintról 98 ezerre nő - ez csaknem 5,4 százalékos növekedés -, a szakmunkás minimálbér pedig 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal.

Elégedett munkaadók és munkavállalók

A munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek is elégedettek a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról (szakmunkás minimálbér) szóló megállapodással, amelyet a szociális partnerek a kormánnyal kötöttek - hangzott el a megállapodás ünnepélyes aláírásán, amelyet szerdán a Parlamentben rendeztek. Az aláíráson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az ÁFEOSZ-Coop Szövetség elnöke, Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke és Nagy Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) alelnöke. A minimálbér jövőre az idei 93 000 forintról 98 000 forintra nő, ez csaknem 5,4 százalékos növekedés; a szakmunkás minimálbér 108 ezerről 114 ezer forintra emelkedik, 5,6 százalékkal. Dávid Ferenc az aláírás előtt kiemelte: az egyeztetés rendkívül konstruktív, szakmai volt, és nagy értéke, hogy mindhárom oldal tárgyalóasztalhoz ült, továbbá annak ellenére létrejött a megállapodás, hogy a kormány rendeletben is megállapíthatná a minimálbért és a garantált bérminimumot. Gaskó István hangsúlyozta: a minimálbér és a garantált bérminimum kérdésében nagy "adósságuk" volt a vállalkozóknak a munkavállalók felé, hiszen 2007 óta nem nőtt a minimálbér reálértéke. A megállapodást biztató kezdetnek és eredményesnek nevezte. Dávid Ferenc kifejtette: a megállapodás szerint 2013. január elsejétől egységesen, minden ágazatban nőnek a legkisebb bérek, vagyis nem lesz differenciálás. A főtitkár szerint a több hónapig zajló tárgyalások egyik legnehezebb pontja az volt, hogy a nehéz helyzetben lévő ágazatokban - ahol sok minimálbérest foglalkoztatnak - a munkáltatók hogyan tudják kigazdálkodni a béremelést a már meglévő munkahelyek megtartása mellett. A kormány ezért 11 ágazatban 2013 első félévében átvállalja a minimálbér-emelés költségeit, és az emelésre eső járulékköltségeket is - ismertette a megállapodás egyik elemét Dávid Ferenc. Kiemelte, hogy Magyarországon 650 ezer munkavállalót foglalkoztatnak minimálbéren vagy garantált bérminimumon. A munkaadók bíznak abban, hogy 2013 második félévére lesz olyan helyzetben a magyar gazdaság, hogy a cégek ki tudják gazdálkodni a béremelést. Továbbra is meggyőződésük, hogy az ország helyzete közgazdaságilag nem indokol béremelést, ugyanakkor van bennük szolidaritás és szociális érzék, és úgy vélték, nem lehet több százezer ezer ember "kezét elengedni" - mondta a VOSZ főtitkára. Dávid Ferenc szerint a vitasorozat bebizonyította, hogy van értelme a párbeszédnek, és előrevitte a tárgyalásokat, hogy a kormány biztosította a megfelelő számításokat. Gaskó István az aláírás előtt emlékeztetett arra, hogy a Liga már tavaly ősz óta szorgalmazta a versenyszféra és a kormány egyeztető fórumának létrehozását. A Liga számára fontos volt, hogy a munkavállalók is érezhessék, hogy megszűnt a reálpozíció-romlás; ez annak ellenére sikerült, hogy a munkaadói álláspont a tárgyalások elején nagyon keménynek látszott - tette hozza a Liga Szakszervezetek elnöke. Közölte: nem tettek le arról, hogy a bérekre is ajánlás szülessen, mivel még a minimálbér felett keresők között is sok olyan ember van, akinek nettó keresete nem elég a létminimumon való megélhetéshez.