Már a fagyot várják a Csongrád megyei gazdák

Az eddigi enyhe évszak kedvezett az őszi vetésnek, a gazdák viszont már inkább a hidegebb időjárást várják, félő ugyanis, hogy a növényeket túl fejlett állapotban éri a fagy. A gabonafélék néhol már márciusi képet mutatnak a földeken.

Bár az átlagember örömére szolgált, hogy még késő ősszel sem volt szükség a vastagabb kabátra, ráadásul a rezsiköltségnek sem tett rosszat a vénasszonyok nyarának kihúzódása, a növények november végére már a télre készülnek. Az őszi vetésű gabonafélék szépen fejlődnek - lassan már túl szépen is a gazdálkodók szerint, akik félnek, hogy az enyhe idő után a növények megsínylik a hirtelen érkező lehűlést. "Az idei év igen száraz, aszályos volt, a gazdák a magágyat porban készítették el. Az őszi esők is csak szeptember második felében, bő egy hónap csúszással érkeztek meg, utána azért elég bőségesen kaptunk" - nyilatkozta portálunknak

Hevesi István

mindszenti gazdálkodó. Itt délvidéken a repcét augusztus végén, szeptember elején szokták vetni, melynek nagyon kell az eső, a megkésett csapadék azért kárpótolta utána a gazdákat - mesélte. Végül a kései vetésű növények is elérték az ideális fenológiai szintet, sőt helyenként már jóval meg is haladták azt, ami szintén gondot okozhat. "Mivel az átlagosnál melegebb és viszonylag csapadékos volt az elmúlt egy-két hónap, az őszi vetésű növényeink túl szépek is lettek. A városban sétálva sok helyen láthatunk virágzó orgonabokrot, ami ugyan tetszetős, de egyáltalán nem jó jel: a hirtelen lehűléstől el fog fagyni, vele együtt a gyümölcsfák egy része is. Ezek a növények különösen érzékenyek a fagyra, a megpattan a rüggyel pedig oda a termés is" - magyarázta a gazda. A repcét regulátorokkal tudják szabályozni, melyek a növényt a gyökér fejlesztésére serkentik a föld feletti rész helyett. A termelő szerint a gabonák egy része már most úgy néz ki, mint ahogy márciusban kellene, a szárba szökkent növényeket pedig jelentősen megviselheti a hirtelen bekövetkező lehűlés.

Egyre később vetnek az éghajlatváltozás miatt

Az enyhe időt a kártevők is könnyebben átvészelik, ami újabb problémát jelenthet azokon a vetéseken, melyeket nem tudtak kellőképpen óvni vegyszerekkel. A vetéssel elszórt rovarölő csávázószer hatékony, de drága - ha azonban nem védekezünk ellenük, a a kabócák és levéltetűk munkája nyomán a őszi árpa megsárgulhat, a hótakaró alatt pedig kipusztul. "A kukoricabogár lárváját egy bő három hétig tartó állandó fagy tudja csak megritkítani, így szorítunk már a tartós lehűlésnek. Egy mediterrán jellegű, -5 - +5 fok közötti tél rengeteg bogarat jelenthet a következő évben, ami ellen nem fogunk tudni kellőképp védekezni. Egy aszályos időszakkal párosítva az katasztrofális helyzeteket okozhat a mezőgazdaságban" - árulta el A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás hatásai már hazánkban is érződnek, ennek köszönhetően évről-évre később vetik a gabonaféléket, hogy a talajlakó kártevőkkel minél kevesebbet találkozzanak. "A gabona a hó alatt is ki tud kelni, a repce sajnos képtelen erre, nagyon kicsi növény és meg kell erősödnie. Fontos persze az is, hogy ki hogyan művelte a földjét, milyen agrotechnológiákat alkalmazott. A mi munkánk évről évre az alkalmazkodásról szól, ha ez nem sikerül, egyszerűen tönkremegyünk" - tette hozzá. A termelő folyamatos kapcsolatban van meteorológiai állomásokkal, hiszen egy lehetséges esőzés több százezer forint értékű növényvédő szert moshat a semmibe. Azért sajnos ez sem jelent mindig biztonságot, hiszen pontos előrejelzés csak maximum négy napra előre adható, a gazda szerint pedig az időjárás-előrejelzés is legalább akkora szerencsejáték, mint a mezőgazdaság...