Jön a 75 ezer forintos ösztöndíj? (FRISSÍTVE)

Az elmúlt másfél hét tüntetései után csütörtökön nyugalom volt az országban a felsőoktatási keretszámok átszabása miatti megmozdulásokat illetően.

22.52: Balog Zoltán: Akár 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak a hiányszakmákra jelentkezők

Akár nettó 75 ezer forint ösztöndíjat is kaphatnak azok a hallgatók, akik hiányszakokra, például fizika-kémia tanár képzésre jelentkeznek a felsőoktatásba - jelentette be Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az M1 Az este című műsorában csütörtök este. A szakminiszter hangsúlyozta: vannak olyan szakmák, amelyekre az államnak szüksége van. A pedagógusokat például egy külön rendszerben kell képezni, ezért a kormányzatnak tudnia kell, hogy hány pedagógusra van szükség 5-10 év múlva. A képzendő tanárok számát is ez alapján határozzák meg. A leendő pedagógusok olyan szerződést fognak kötni, amelyben nem ők fizetnek, hanem olyan ösztöndíjat kapnak, ami körülbelül megfelel a minimálbér nettó összegének. Január végétől - az önkormányzati iskolák állami fenntartásba vételével - például pontosan fogják tudni, hogy Magyarországon hány fizikatanár van, hol tanítanak, illetve hol van rájuk szükség. Ezzel lehetővé válik egyfajta kiegyenlítődés az állami rendszerben. A szakminiszter szombaton tárgyal ismét a diákok képviselőivel. Balog Zoltán az egyeztetéstől azt várja, hogy a hallgatók megértsék a konkrét intézkedéseket, és sikerüljön eloszlatni a bizalmatlanságot azzal, hogy eléjük teszi azokat a jogszabályi erővel bíró kormányhatározatokat, amelyek előírják a tárca feladatait. A szombati találkozón szó lesz a hallgatói szerződésekről is. A miniszter szerint azonban itt még van idő a megegyezésre, hiszen az első ilyen szerződéseket csak jövő szeptemberben kell megkötni.

20.20: Emmi: 2013-ra egységesen 240 pontos felvételi minimumot állapított meg a miniszter

Az emberi erőforrások minisztere csak a 2014-es felvételi eljárásban állapíthat meg 240 pontnál magasabb minimumot a felsőoktatásba jelentkezőknél - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériuma felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkára csütörtökön az MTI-t. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta: egyes sajtóorgánumok félreérhető tájékoztatásával szemben a 2013-as felvételi eljárásban a tárcavezető nem állapíthat meg 240 pontos minimumnál magasabb pontszámot. A helyettes államtitkár azt is megjegyezte, hogy ha a felvételiző pontszáma meghaladja az előírt minimumot, akkor az intézményi kapacitás dönt a felvételről. Ez azt jelenti, hogy ahol túljelentkezés van, ott az intézmény kapacitásánál nagyobb létszámot nem lehet felvenni. Ezekben az esetekben az intézmények a felvételi eljárás során tudják pontosítani, hogy hány hallgatót tudnak felelősséggel fogadni - tette hozzá Maruzsa Zoltán.

19.33: Vizsgálatot indított a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a Balatonalmádiban történtek miatt

Hivatalból indított hatósági eljárást szerdán Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke annak megállapítására, hogy a Balatonalmádiban működő Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban megvalósulhatott-e a személyes, illetve adott esetben különleges adatok jogellenes kezelése - tájékoztatta a NAIH csütörtöki közleményében az MTI-t A NAIH munkatársai csütörtökön helyszíni ellenőrzést tartottak. A hatóság várhatóan jövő januárban hoz határozatot az ügyben. A hatóság elnökhelyettese által személyesen irányított helyszíni eljárás keretében megtekintették az üggyel kapcsolatos dokumentumokat és elrendelték a vonatkozó elektronikus dokumentumok zárolását. A vizsgálat előzetes megállapításai alapján nem világos, hogy az iskola igazgatójának a diákokkal és tanárokkal folytatott megbeszélései pontosan miként történtek - írták a közleményben. A hatóság álláspontja szerint az intézményfenntartó és a középiskola együttműködésében világosan ki kellett volna jelölni, hogy a diákok esetleges bujtogatása, a tanárok állítólagos meg nem engedhető politizálása kapcsán az intézményfenntartó által kért eljárást milyen szabályok szerint kell lefolytatni, és annak során milyen adatokat kell rögzíteni. A hatóság tovább folytatja vizsgálatot.

16.48: Meghatározta a jövő évi felvételi ponthatárok minimumát az emberierőforrás-miniszter

Jövőre a felsőoktatási felvételi jelentkezés feltételéül szabott minimális ponthatár alapképzésben és egységes, osztatlan képzésben valamennyi szak esetében 240 pont, felsőoktatási szakképzésben 200 pont lesz - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) csütörtökön az MTI-vel. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere által meghatározott felvételi ponthatárok minimuma a kapacitás és az esetleges túljelentkezés függvényében felfelé módosulhat annak figyelembe vételével, hogy a 2013-ban feltételt nyert, magyar állami ösztöndíjas hallgatók száma nem lehet kevesebb a tavalyinál, azaz 55 ezernél - írta a minisztérium csütörtökön az MTI-vel. Az egyes intézmények adott szakra érvényes felvételi ponthatárai az intézményi kapacitás függvényében - a korábbi évek gyakorlatának megfelelően - a felvételi eljárás során alakulnak ki, és a minimális pontszámnál magasabbak is lehetnek - részletezték. Az Emmi közlése szerint a miniszter - a hallgatók új felvételi eljárásra való biztonságos felkészülése érdekében - 2013-ban nem kíván élni azzal a jogkörével, amelyet a most módosított felsőoktatási törvény biztosít számára, miszerint az egyes szakoknál a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendeletben rögzítettnél magasabb minimális ponthatárt is meghatározhat. A tárcavezető ezt a jogkörét - a felsőoktatási törvénnyel összhangban a kellő felkészülési idő biztosításával - a 2014-es általános felvételi eljáráskor kívánja majd gyakorolni. A miniszter arról is döntött, hogy a jogász, az igazságügyi igazgatási, a munkaügyi és társadalombiztosítási, a kommunikáció és médiatudomány, a nemzetközi tanulmányok és a nemzetközi gazdálkodás szakokra nem jár állami ösztöndíj. Ezenkívül ebbe a kategóriába tartoznak a következő képzések: andragógia, alkalmazott közgazdaságtan, emberi erőforrások, gazdaságelemzés, gazdálkodási menedzsment, kereskedelmi és marketing, közszolgálati, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, üzleti szakoktató. Ezeken a szakokon kizárólag önköltséges képzés hirdethető meg a 2013-as általános felvételi eljárásban - tették hozzá. A minisztérium MTI-hez eljuttatott táblázata szerint a többi szakon jogosultak lesznek a felvételi ponthatárt elért hallgatók az állami ösztöndíjra. Ennek megfelelően a felsőoktatási intézmények a 2013. évi általános felvételi eljárás során kizárólag teljes magyar állami ösztöndíjas képzéseket, illetve önköltséges képzéseket hirdethetnek majd meg. A tárca a közleményében rámutatott: az emberi erőforrások minisztere úgy döntött, hogy az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a felsőoktatási törvény módosításának kihirdetése előtt közzéteszi azon miniszteri határozat tartalmát, amely 2013. január 1-jén lép életbe, "ezzel is nyilvánvalóvá téve a kormányzat szándékait". Utaltak arra is, hogy a közlemény tartalmával megegyező hivatalos tájékoztatást - a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény miniszteri hatáskört megállapító módosításának kihirdetésére is tekintettel - a felsőoktatási felvételi tájékoztató december 31-én történő online meghirdetésével adnak. Ez a tájékoztató tartalmazza majd a megszokott módon az egyes szakok intézményi meghirdetésének részleteit is - fűzték hozzá.

15.35: Banai: részben átcsoportosítással biztosítható jövőre a többlettámogatás

A felsőoktatás jövő évre bejelentett 24 milliárd forintos többlettámogatása - legalább részben - a költségvetés már meglévő előirányzatainak felsőoktatási célú felhasználásával (átcsoportosításával) biztosítható - felelte újságírói kérdésre a csütörtöki online tájékoztatón Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) költségvetésért felelős helyettes államtitkára. A helyettes államtitkártól azt kérdezték, hogyan érinti a 2013-as költségvetést, hogy a kormány döntése értelmében 55 ezerre emelkedik az államilag támogatott helyek száma a felsőoktatásban. A felsőoktatás a 2012. évi költségvetési támogatási szinthez képest összesen 24 milliárd forint többletforrást kap 2013-ban - válaszolt a helyettes államtitkár. A többletkiadás - legalább részben - a költségvetés már meglévő előirányzatainak felsőoktatási célú felhasználásával (átcsoportosításával) biztosítható. A tervezett változtatások részleteinek kidolgozása folyamatban van tette hozzá. Mindez a 2013. évi hiánycél teljesíthetőségét nem veszélyezteti - mondta Banai Péter Benő.

15.35: A Pedagógusok Szakszervezete elítéli a Balatonalmádiban történeteket

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elfogadhatatlannak tartja és elítéli, hogy Balatonalmádiban a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban adatokat gyűjtöttek a végzős diákoktól a sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteikről. Az érdekvédelmi szervezet követeli az ügy kivizsgálását. A PSZ az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, riasztó és felháborító, hogy a tanulóktól kértek információkat a pedagógusokról is. Ezekről a meghallgatásokról jegyzőkönyvet készítettek, és mindezt állítólag a Veszprém Megyei Kormányhivatal utasítására tették - közölte a szakszervezet, amely követeli az ügy kivizsgálását, majd a jegyzőkönyvek és másolatainak megsemmisítését, az ügyben eljárók megnevezését és felelősségre vonását. Arra is kitértek, szerintük a hatalom félelmét jelzi, hogy a rendőrség szerdán Budapesten a diákok békés demonstrációján őrizetbe vett három tüntető diákot, akiket csütörtök hajnalban engedtek el. A PSZ elutasítja az indokolatlan rendőri fellépést, és követeli a rendőrségi túlkapás kivizsgálását, a felelősség megállapítását, továbbá nyilvános tájékoztatást kér a vizsgálat eredményéről és következményeiről. Hangsúlyozták, a pedagógusok egyik fontos és nehéz feladata felkészíteni tanítványaikat arra, hogy a demokrácia alapja a jogállam, annak alapja pedig a jogbiztonság. Emellett lényegesnek nevezték egymás véleményének megismerését és tiszteletben tartását is. Kiemelték, a véleménynyilvánítás szabadsága magában foglalja a békés gyülekezéshez, a tüntetés szervezéséhez és az azon való részvételhez való jogot. Továbbá hozzátartozik a véleménynyilvánítástól való tartózkodás joga is - fűzték hozzá. Úgy vélték, a pedagógus akkor tölti be hivatását, ha jogtisztelő, jogainak gyakorlására képes és vállalkozó, kötelezettségei teljesítésére felkészült polgárokat nevel. Megjegyezték, a Pedagógusok Szakszervezete arra kéri tagjait, hogy az iskolák demokratikus hagyományait tiszteletben tartva segítsék diákjaikat szabadságjogaik gyakorlásában. A szabadságjogok fontos eleme a személyes adatok védelme, adatot gyűjteni, tárolni és továbbküldeni csak törvényben rögzített felhatalmazás, illetve az érintett hozzájárulása alapján lehet - hangsúlyozták. Azt írták, nincs olyan törvényi felhatalmazás, amely lehetővé tenné, hogy összeírják azokat a tanulókat, akik éltek a véleménynyilvánítás jogával. A Balatonalmádi gimnázium diákjai szerdán felháborodásukat kifejezve sorfallal fogadták tanáraikat az iskolánál. Az oktatási államtitkárság és a hatóságok aznap azt közölték, hogy tájékozódnak a történtekről. AZ MSZP és az LMP feljelentést tett az ügyben.

13.22: MSZP: megbukott az önfinanszírozó felsőoktatás koncepciója

Az MSZP szerint megbukott a kormány önfinanszírozó felsőoktatásról szóló koncepciója, új elképzelés hiányában rögtönöznek, ezért a párt követeli a felsőoktatási kerekasztal helyreállítását, és azt, hogy ezt követően a kormány azonnali hatállyal tűzze napirendre a felsőoktatás forráskivonásának kérdését. Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a múlt héten a koncepció megbukott, de más egységes kormányzati elképzelés a felsőoktatásról nincs, ezért rögtönzés és kapkodás van, ez okozza azt, hogy naponként változnak a tervek. A volt oktatási miniszter úgy fogalmazott: a kormány felsőoktatási politikája olyan, mint egy "görög saláta", van egy kicsi ebből és abból is benne, de "semmi koncepció, semmi egységes nem látszik". A felsőoktatási "görög salátában" van a keretszámrendszerből és a ponthatárrendszerből is, sikerült a kormányzati elképzeléseknek a két szisztéma leggyengébb, leghátrányosabb jellegzetességeit egyesíteni - tette hozzá. Hiller István szerint kapkodva, néhány nap alatt, "statisztikai alapon, úgy nagyjából lövik" majd be a ponthatárokat. "Ha így határozzák meg és így alkalmazzák december közepén a ponthatárokat, akkor nyáron (...) súlyos gondok lesznek a magyar felsőoktatásban" - fogalmazott az MSZP humánpolitikai kabinetjének vezetője. Hangsúlyozta: vissza kell állítani a rendszeres érdekegyeztetést. Pártja követeli a felsőoktatási kerekasztal helyreállítását, javasolják, hogy a kerekasztal újjáalakítása után azonnali hatállyal tűzze napirendre a kormány a felsőoktatás forráskivonásának kérdését. Továbbá követelik, hogy a drámai forráskivonás álljon le, pótolják azokat az összegeket, amelyeket az önfenntartó felsőoktatás koncepciója miatt kivontak, és azonnali hatállyal kezdjék meg a tárgyalásokat a hallgatói szerződések eltörléséről. Hiller István közölte: szó sincs arról, hogy az eddigi 10 500 férőhelyet emelték volna 45 ezerrel, és így jött volna ki az 55 ezres szám. Kifejtette: a kormány korábban 10 500-ban határozta meg a teljesen finanszírozott hallgatói férőhelyek számát, ugyanakkor megszabott 39 ezer részösztöndíjas férőhelyet. Két részösztöndíjas hely tesz ki egy teljes egészében finanszírozott férőhelyet, tehát a részösztöndíjas hely pénzéből "minden új döntés nélkül" 19 500 teljes finanszírozású helyet hoztak létre. Továbbá ez a rendszer magában foglalja a mesterképzés férőhelyeit, ami 14 700 helyet jelent, és erről semmilyen cáfolat nem hangzott el. Ennek a három tételnek az összege 44 700, tehát valójában 10 ezer új férőhelyet tettek hozzá - mondta az ellenzéki politikus, aki szerint "egyszerűen megkeverték a kártyákat". Hiller István szerint a bejelentett 24 milliárd forint a 10 ezer új férőhely finanszírozását szolgálja.

11.35: Az intézményfenntartó kérésére tájékozódott az igazgató Balatonalmádiban

A Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ kérésére vizsgálódott a diákok és a tanárok körében a hallgatói tüntetésekkel összefüggésben a balatonalmádi Magyar-Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatója. Ezt az érintett közölte az MTI-vel csütörtökön. Gránásiné Bácsi Tünde közleményében azt írta: szülői bejelentés érkezett a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központhoz arról, hogy a tanórán - tanítás helyett - tüntetésre buzdítják az iskola tanulóit. A fenntartó ezután arra kérte az igazgatót, hogy vizsgálja ki az ügyet, majd adjon tájékoztatást annak eredményéről. "Ennek megfelelően saját hatáskörben tájékozódtam, tanulókkal és a pedagógusokkal egyaránt beszéltem, hogy teljes képet kapjak arról, megalapozottak-e a szülői panaszok. Azokat a vádakat, hogy a vizsgálathoz jegyzőkönyvet írtam, illetve írattam alá, határozottan visszautasítom. A vizsgálat eredménye nem igazolta a bejelentésben elhangzott vádakat" - fogalmazott az igazgató. Hozzátette, hogy az iskola nyugalmának visszaállítása érdekében az esettel kapcsolatban egyéb nyilatkozatot nem kíván tenni. A hvg.hu kedden azt írta: a Magyar-Angol Tannyelvű Gimnáziumban tájékozódnak a végzősök sztrájkkal és keretszámokkal kapcsolatos nézeteiről, és jegyzőkönyvezik az általuk elmondottakat. A szülők a portálnak azt mondták, hogy gyerekeiket behívták az igazgatónőhöz, és arról faggatták őket, beszélnek-e a meghirdetett sztrájkról, buzdítják-e a tanárok őket erre, és szóba kerülnek-e közöttük a keretszámok.

08.23: Kormányszóvivő: átláthatóbb felsőoktatás kialakítása a cél

A felsőoktatási keretszámok eltörlésével a kormánynak az a célja, hogy letisztultabb, kevésbé bonyolult, átláthatóbb rendszer jöjjön létre - mondta Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című műsorában csütörtökön. A kormányszóvivő kifejtette, aki érdemben átgondolja a kérdést, nem vitatkozhat a kormány céljaival, hogy minőségibb felsőoktatást teremtsen, kevesebb legyen a lemorzsolódó hallgató, aki nem szerez diplomát, az egyetemen eltöltött idő közeledjen az adott szak elvégzéséhez szükséges időhöz, és a diákok olyan diplomát kapjanak, amely segíti az elhelyezkedésüket. A kormány intézkedései ezt szolgálják - jelentette ki. Komoly probléma, hogy milyen hatása lesz a nemzetgazdaságra, a társadalomra, ha az állam pénzén képzett hallgatók külföldre mennek - fogalmazott. Hozzátette, ez más országokban is megoldandó kérdés, és például Svédországban és Németországban is létezik hallgatói szerződés ennek orvoslására. Hangsúlyozta, az egyetemre bejutókat arra ösztönzik, hogy szerezzenek diplomát és törekedjenek arra, hogy Magyarországon helyezkedjenek el. A diákoknak joguk van a véleményük kifejezésére, de a kormány mindent megtett, hogy a félelmeket, amelyek "alapvetően alaptalanok" voltak, eloszlassa, így már a fiatalokon múlik, mikor látják be, hogy az általuk követelt feltételek jelentős része már teljesült - vélekedett. Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja a műsorban azt mondta, nem büntető, szankció jellegű szerződésekkel kellene itthon tartani a fiatalokat, hanem azokat a problémákat kellene megoldani, amelyek miatt el akarnak menni az országból. Nagy veszélyt jelent, hogy sokan már a diploma előtt elvándorolnak, mert olyan nagy bizonytalanság alakult ki a felsőoktatás körül, hogy inkább külföldön tanulnak - közölte.

08.17: Balog: csak az intézmények kapacitása szabhat határt a felvehetők számának

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter közölte, a kormányzat azt szeretné, ha csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának. A tárcavezető csütörtökön az M1 Ma reggel című műsorában megerősítette, hogy még karácsony előtt kész tárgyalni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) képviselőivel. Balog Zoltán azt mondta, a jövőre a felsőoktatásba felvehető hallgatók 55 ezres száma minimális létszám, ennél csak több diákot vehetnek fel. Szólt arról, hogy azt szeretnék, ha a diákok teljesítménye egyre többet számítana a bejutásnál, ezenkívül csak a felsőoktatási intézmények kapacitása szabna határt a felvehetők létszámának. Megemlítette, nemcsak Fehéroroszországban van hallgatói szerződés, más országokban is elvárják, hogy ne a gazdagabb államokban hasznosítsák tudásukat a hallgatók. Hozzátette: van olyan ország, amelytől kártérítést kér a szegényebb állam, mert utóbbi közpénzen képezte hallgatóit, de tudásukat a gazdagabb államokban hasznosítják. A HÖOK kifogására, hogy az emberierőforrás-miniszter határozza majd meg a felvételi ponthatárokat, Balog Zoltán azt válaszolta: az egyetlen korlát az egyetem befogadóképessége lesz. Példaként hozta fel, hogy ha az állatorvosi egyetemen 300 hely van, akkor oda nem lehet 400 hallgatót felvenni, mert ez esetben a felvettek jogai sérülnének, mivel nem tudnák a megfelelő színvonalú képzés feltételeit biztosítani nekik. A tárca vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy miként hasznosulnak a felsőoktatási intézmények forrásai, mert ma az egyetemeken, főiskolákon több száz millió forintos terhek vannak, ugyanis magánbefektetőkkel fejlesztették az intézményeket - egyebek mellett így építtettek kollégiumokat -, és ezekre a munkálatokra hiteleket vettek fel, amelyeket vissza kell fizetni. Ezzel több mint 10 milliárd forint adósságot halmoztak fel, amelyet az államnak kell visszafizetni. Ennek részleteit azonban "nem az utcán kell megbeszélni, ez egy türelemjáték" - mondta. A Magyar Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön Balog Zoltán ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy egyebek mellett az egyetemek adósságrendezését és az EU-s projektek önrészét is átvállalja az állam abból a plusz 24 milliárd forintból, amelyet a felsőoktatásra szán.

02.20: Elengedték az előállított három diákot

Elengedték csütörtökre virradóra mind a három, a diáktüntetéssel kapcsolatban előállított diákot a IV. kerületi rendőrkapitányságról az MTI helyszínen tartózkodó munkatársa szerint. Az MTI értesülése szerint a három előállított diák közül az egyik fiatalkorú. A két kiengedett nagykorú diák az V. kerületi Rendőrkapitányság elé ment, társaik egy kis csoportja ugyanis itt várt szabadulásukra. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a Police.hu honlapon közzétett tájékoztatása szerint a szabálysértési hatóság gyülekezési joggal visszaélés szabálysértésének elkövetése miatt figyelmeztetésben részesítette a Budapest V., Széchenyi Lánchíd hídszerkezetéről, illetve a Budapest V., Széchenyi Lánchíd pesti hídfőjétől 2012. december 19-én a Budapesti Rendőr-főkapitányság IV. kerületi Rendőrkapitányságára előállított három fiatalembert. A meghallgatása során egy 17 éves budapesti lakos, a 23 éves T. János ófalui lakos és a 25 éves B. Richárd debreceni lakos nem ismerte el a szabálysértés elkövetését. Az előállítottak ruházatának átvizsgálásakor a 17 éves fiatalembernél egy, a 23 éves T. Jánosnál két kést talált, majd foglalt le a rendőrség a közlés szerint, T. János ellen rendzavarás szabálysértésének elkövetése miatt feljelentést tesznek a bíróságon. A szabálysértési határozatok átvételét követően a három fiatalember 2012. december 20-án 1 óra 55 perckor elhagyta a rendőrkapitányság épületét - közölte a BRFK.

00.16: Kormányszóvivő: mindenki nyertese a folyamatnak

Mindenki nyertese a folyamatnak - mondta a felsőoktatás átalakítása kapcsán Gíró-Szász András kormányszóvivő az M1 Az Este című műsorában szerdán. A kormány szerdai határozata választ ad az egyetemisták félelmeire és egyúttal másfél éve meghirdetett céljai is teljesülnek, azáltal, hogy a hallgatók minél magasabb arányban fejezzék be eredményesen felsőfokú tanulmányaikat, és a jelenleginél jobb minőségű, jobb elhelyezkedési esélyeket biztosító diplomákat szerezzenek - mondta a kormányszóvivő. Hozzáfűzte, hogy a kormány megérti a diákok félelmeit, amelyek az állami ösztöndíj, fél ösztöndíj, diákhitel rendszerének meg nem értéséből fakadt és indokoltak a változtatások. Az állam abban érdekelt, hogy aki bekerül a felsőoktatásba, meghatározott időn belül el is végezze a választott szakot és versenyképes diplomával lépjen ki a munkaerőpiacra. A kormány döntése szerint az állam által finanszírozott helyek száma 2013 őszén nem lehet kevesebb a tavalyinál, az az 55 ezernél. Ezzel a kormány nagyon tágra nyitotta a kaput a felsőoktatásban, hiszen ez a minimális szám, de ennél lehet több is az államilag finanszírozott helyekre felvett hallgatók száma, ez egy felülről nyitott szám - mondta Gíró-Szász, aki hozzátette: a szaktárca szabályozza majd hogy milyen szakokon, mely mértékben lesznek államilag finanszírozott helyek, ez várhatóan még karácsony előtt nyilvánosságra kerül. A felsőoktatás finanszírozási kérdései kapcsán a kormányszóvivő arra hívta fel a figyelmet: téves az az álláspont, hogy az állam pénzt vesz ki a felsőoktatásból, hiszen túl azon, hogy jövőre 24 milliárddal több jut a területre, összességében még hozzávetőleg félszáz milliárddal segítik a felsőoktatást. Mezey Barna, a Magyar Rektori Konferencia elnöke a műsorban üdvözölte, hogy a hallgatói részösztöndíj - legalábbis átmenetileg - "kimúlt", továbbá, hogy legalább tavalyi szinten rögzítették az államilag finanszírozott helyek számát. Ugyanakkor elmondta azt is, hogy a kancellári rendszerről velük nem tárgyalt senki, nem ismerik az erre vonatkozó elképzeléseket, a folyamatos és szigorú gazdasági ellenőrzés azonban már évek óta működik az egyetemeken. A rektori konferencia elnöke szerint a legutóbbi kormányzati kommunikációk szerint különböző formákban ígérkező összesen 74 milliárdos többlettámogatás korántsem biztos, hogy alkalmas a 37 milliárdos elvonás kompenzálására. "Meglehetősen körvonalazatlan képletről van szó" - jegyezte meg Mezey Barna. Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja a műsorban üdvözölte, hogy a kormány belátja, óriási hibát követett el és a hallgatóknak igaza volt. Ugyanakkor a HÖOK képviselője arra is felhívta a figyelmet, hogy a diákok nem csak a keretszámok miatt mentek az utcára, emelték fel hangjukat, összesen féltucatnyi követelést fogalmaztak meg szervezeteik.