Az LMP a szegedi panelrekonstrukciós anomáliákról

Panelrekonstrukcióra utoljára 2009-ben írtak ki pályázatot, amelyre azok pályázhattak, akik a korábbi körökben vagy lemaradtak vagy különböző okok miatt nem mertek belevágni a fejújításba. Ekkor már sokkal nehezebben lehetett olyan támogatáshoz jutni, amely minimalizálta az önrészt. Szegeden 36 társasház vágott bele a 2009-es programba. Akkor az önkormányzat mindenkinek visszajelezte, lakásonként mekkora részt vállal a felújításból. Azóta lényegesen megváltozott a helyzet.

A panelrekonstrukcióval kapcsolatos anomáliák miatt az LMP sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen Szentistványi István önkormányzati képviselő ismertette, ki, milyen mértékben felelős az előállt helyzetért. A legutóbbi közgyűlésen a pályázatos napirendi pontok közé bekerült egy olyan is, amelyben az önkormányzat azt terjesztette elő – amit később a közgyűlés el is fogadott –, hogy 2013 júniusáig tartja csak fenn ígérvényét, addig kell ezeknek a társasházaknak megkötniük a támogatási szerződést, addig lehívhatják az önkormányzati támogatást. Ha lekésnek, veszett a pénz, meg a korábban megítélt támogatás is.

Az önkormányzat kifarol a panelprogram mögül

Nem szerencsés, tartja az LMP-s képviselő, hogy az önkormányzat, amely joggal volt büszke a panelprogramra, mert tényleg sikertörténet volt Szegeden, most ebből ilyen módon kifarol, és magára hagyja ezen társasházak lakóit. A zöld párt politikusa azt szeretné, ha az önkormányzat revideálná álláspontját. Az érintett (a 2009-es pályázati kiírásban induló) 36 lakóépület közül 18-nál az állam még eredményt sem hirdetett. Ezek a társasházak gyakorlatilag már el is estek a számukra korábban megítélt (összesen mintegy 218 073 825 forintnyi) önkormányzati támogatástól, mivel a júniusig hátralévő időben már szinte lehetetlen lebonyolítani a teljes beszerzési folyamatot és eljutni a szerződéskötésig. Eddig 17 épületet nyilvánítottak nyertesnek, de ezek közül mindössze 8 tudott az önkormányzattal támogatási szerződést kötni. Miért csak ennyivel, mi van a többiekkel? A 36 pályázó lakóépület közül 15-öt egy ingatlankezelő, a SZISZ Szeged Kft. menedzselt, a többi 21 pedig 13 különböző közös képviselőhöz tartozott. A SZISZ a legmagasabb műszaki tartalommal vonta be a pályázatba mind a 15 lakóépületét, ami azt eredményezte, hogy kétszeres, két és félszeres összköltség, illetve két és fél, háromszoros önköltség (önrész) keletkezett. A többi lakóközösség ezt nem merte meglépni, mert nyilván tisztában voltak a lakók teherbíró képességével, és azt is kiszámolhatták, hogy a messze erőn felül vállalt felújítás-energetikai korszerűsítés (napkollektoros rendszerek kiépítése stb.) drámai következményekkel jár. Az érintett társasházak lakói legtöbb esetben csak a kivitelezővel való szerződéskötés előtt szembesültek azzal, tulajdonképpen mennyit is kell majd fizetniük a rájuk sózott extrákért. Meg is próbáltak menekülni, elállni a szerződéstől, s ez indokolja, hogy a SZISZ Kft. nyertesnek nyilvánított társasháza közül mindössze 4 jutott el odáig, hogy az önkormányzattal támogatási szerződést kössön. A többiek azzal próbálkoznak, hogy az államnál műszaki tartalom-módosítást eszközöljenek, és így mentsék a még menthetőt. Az önkormányzat döntése értelmében ezek a társasházak is elesnek a már megnyert pályázat adta lehetőségektől, függetlenül attól, hogyan dönt majd az állam.

Felelős az állam, az önkormányzat és a ingatlankezelők is

Nyilvánvaló, hogy a panelfelújítás csak olyan konstrukció keretében lehetséges, ha a lakókra jutó költségek még elfogadhatók és elviselhető terhet jelentenek a lakóközösség többsége számára, nem vezetnek drasztikus eladósodáshoz, szociális feszültségekhez, tömeges fizetésképtelenséghez, kilakoltatáshoz. Kit terhel mindezért a felelősség? Szentistványi szerint elsősorban a pályázat kiíróját, aki nem megfelelően tájékoztatta a lakóházak tulajdonosait a pályázati kiírás lehetőségeiről, az őket terhelő valós költségekről. Ennek a folyamatnak a jogszerűségét és szakszerűségét a politikus mindenképpen vizsgálatra érdemesnek tartja. Ludas az állam, mert nem számolt azzal, hogy ilyen hosszú ideig húzódnak el az ügyek, miközben a lakóközösségek nem tudják, nyertek-e vagy sem. Bűnös az önkormányzat is, csakúgy mint az ingatlankezelők. Magukra hagyták ezeket a kétségbeesett, átvert lakóközösségeket, mert kedvükre szelektálták az információkat, majd csak a legvégén szembesítették a lakókat a valós, számukra mindenképpen kedvezőtlen képpel és a valódi költségek nagyságával. Az önkormányzat a 36 társasház kapcsán sikeres pályázatok esetén összesen közel 450 millió forintos kötelezettséget vállalt. Ez az eddig nyertesnek nyilvánított 17 társasház esetében közel 230 millió forint. Eddig csak 8 társasházzal sikerült támogatási szerződést kötniük, így az önkormányzati támogatás vállalt mértéke mintegy 90 millió. Félő, hogy a szigorú és szoros határidő miatt ez az összeg nem is nagyon fog változni. A képviselő arra kéri az önkormányzat illetékeseit, hogy a panelövezetben élők további ellehetetlenülésének megakadályozása érdekében gondolják újra döntésüket. Folytassák tovább a tárgyalásokat a hitelező bankokkal, és tegyék lehetővé, hogy 2013 nyara után is lehessen pályázni a lakóházak felújítására fordítandó önkormányzati támogatásra.