Jó adottság, gyenge szegedi teljesítmény geotermia felhasználásban

Szeged geotermikus energiájának felhasználásáról tartottak szakmai fórumot, ahol megtudhattuk, hogy egyharmad áron lehetne üzemeltetni egy ilyen rendszert, mint a jelenlegi távhőszolgáltatást, majd az est végén egy kis balhé is fűszerezte a tanácskozást.

A fórumot azért hívta össze a Városkép- és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke,

Szentistványi István

önkormányzati képviselő, hogy szakértők és az érintettek részvételével megvitassák a szegedi távhőszolgáltatás jövőjével kapcsolatos legfontosabb kérdéseket, a lehetséges megoldásokat. A találkozás apropóját az adja, hogy a Szeged Hőszolgáltató Kft. kisebbségi tulajdonosa az Alfa-Nova Kft. elképzelései szerint a szegedi hőszolgáltatás 30 százalékát lehetne kiváltani azzal, hogy a város az Alfa-Nova Kft.-vel egy projektcéget hozna létre, és 5 milliárd forintos beruházásból építene ki geotermikus és biomassza rendszert. Előbbivel a használati meleg vizet mentesítené a gázenergia alól, utóbbit a fűtésrendszerbe ágyazná.

Básthyék nem sajtolnának

A fórum elején

Básthy Gábor

, a hőszolgáltató ügyvezetője vázolta fel röviden a tervet – amely egyébként a szeptemberi közgyűlés elé is bekerült,

de nem vette napirendre a testület

– kitérve a hőszolgáltatók mostoha helyzetére. Elmondása szerint 2011 óta az állam határozza meg az árakat, de a mai napig nem tudja megmondani senki, pontosan milyen metódus alapján. Básthy szerint ehhez párosulnak még a gázkereskedelem problémái és a kedvezőtlen piaci helyzet is, így lényegében csődközeli a helyzet szinte mindegyik hőszolgáltatónál. „A terv szerint geotermikus energiát a használati melegvízellátásba vezetnénk be, és egy 2x10 megawattos biomassza fűtőüzemet állítanának használatba, így a teljes távhőszolgáltatás kapacitásából 30 százaléka váltható ki a földgázfelhasználásnak” – ismertette az elképzelést Básthy hozzátéve, hogy az 5 milliárdos projektbe a városnak csak 1 milliárdot kell „betennie”, viszont a visszasajtolással a cég nem kíván kockázatot vállalni (az épített kutak vízbefogadó képessége nem 100 százalékosan kiszámítható).

Egyharmaddal kevesebbe kerül a geotermikus rendszer

Szanyi János

hidrogeológus, a Szegedi Tudományegyetem címzetes docense bár sok részletben – főleg a jogi háttér kuszaságában - egyetértett Bástyval, de mint mondta a számok tekintetében más következtetésre jutott, a visszasajtolást például elengedhetetlennek tartja a szakember, e nélkül komoly környezetkárosító hatások jelennek meg egy hosszú távú felszín alatti vízkivételnél. „Megyénkben már 7 településen közel a 30 százalékát váltja ki a távhőellátásnak geotermia, Szegeden alig pár százalék, miközben rendkívül kedvezőek az adottságok” – emelte ki a hidrogeológus.

Kóbor Balázs

geológus, a Szegedi Tudományegyetem tudományos főmunkatársa, a Dél-alföldi Termálenergetikai Klaszter igazgatója bemutatott néhány példaértékű geotermikus rendszert, mint a mórahalmi, vagy a hódmezővásárhelyi – utóbbi Közép-Európa legnagyobb ilyen rendszere -, melyek úgynevezett kaszkádrendszer alapon épülnek ki. Ez tömören azt jelenti, hogy a kinyert, magas hőfokú víz egy csőrendszeren keresztül a visszasajtoló kútig úgy van elvezetve, hogy közben szakaszosan épülnek rá lakóházak, intézmények, így a csökkenő hőmérsékletű termálvíz minden hőtöbbletét fel lehet használni. A konkrét számok tekintetében a szakemberek bemutatták, hogy 3 éve 54 forintot kellett fizetni kitermelt köbméterenként, ha nem sajtolták vissza a termálvizet. „Ha megépítik a visszasajtoló kutat, ami igaz, hogy költséges, 250-300 millió forint, de a visszasajtolás költsége 31 forint lesz köbméterenként” – ismertette a szakember a számokat, elmondva azt is, hogy egy gázos rendszerhez képest kevesebb, mint egyharmad áron üzemeltethető a geotermikus rendszer hosszú távon.

Indulatos vita a távhőszolgáltató és a lakosság kapcsolatáról

Ahogy arról már beszámoltunk

a fórum végén lakossági kérdések kereszttüzébe került a hőszolgáltató ügyvezetője. A megjelent civilek némileg eltérve a szakmai kérdésektől konkrét problémáikkal ostorozták a cégvezetést. Egy idős házaspár női tagja azt nehezményezte, hogy az új, lakásonkénti fogyasztást kimutató almérők, azaz a költségmegosztók számrendszerét nem érti. Erre Básthy azt felelte, hogy ő se, ez a végelszámolásnál derül ki, mikor elosztják majd az elfogyott hőmennyiséggel a számokat. A pár férfitagja pedig azt vetett az igazgató szemére, hogy a házban 3 liter víz folyik ki, mire meleg lesz, de ezt mégis meleg vízként számolja el a hőszolgáltató. Básthy erre úgy felelt, hogy ez az IKV hibája, a másik cég elismerte azt, így jogi kérdésről van szó.

Dovalovszki András

, ismert helyi civil aktivista felszólalásában megjegyezte, hogy bár jogilag igaza lehet az igazgatónak, de elvárható, hogy ne hárítsa másra a felelősséget, miközben a 3 liter utáni hasznot elteszi, hanem működjön együtt konstruktívan, hiszen egy önkormányzati, közszolgáltatást nyújtó céget vezet. Básthy Gábor a heves vita után elhagyta a TIK 3. számú előadóját, ám előtte Szentistványi Istvánhoz hajolt, és azt mondta, hogy többé ne hívják, mert nem fog elmenni fórumra.