Áldozatvédelmi program indul Csongrád megyében + VIDEÓ, FOTÓK
2012. november 8., csütörtök
Nem vagyunk egyedül. Ez a mottója annak a kétéves programnak, amelyre sikerrel pályázott konzorciumi partnereivel a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitánysággal és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarával együtt a Csongrád Megyei Kormányhivatal. A program további együttműködői: a Szegedi Tudományegyetem, a Szeged-Csanádi Katolikus- és a Csongrádi Református Egyházmegye és a LÉT – Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása.
Az áldozattá válás megelőzése, az oktatással történő bűnmegelőzés, az áldozatsegítés, a felvilágosítás és tájékoztatás a fő célja a 148 millióval járó, TÁMOP-5.6.1.C-11/2-2011-0023 programnak. A statisztikai adatok szerint ugyanis Magyarországon évente közel háromszázezer ember válik bűncselekmény áldozatává. Kilencven százalékukat vagyonukban károsítják meg, míg Csongrád megyében az ismertté vált sértettek száma folyamatosan hétezer fő feletti. Országos viszonylatban is egyedülálló, példaértékű összefogásra került sor a társadalom legkülönbözőbb szervezetei között a közös cél érdekében.
Állami prioritás a polgárok védelme
A projektgazda nevében Polner Eörs, a kormányhivatal főigazgatója üdvözölte az újszegedi Délvidék Házban megrendezett áldozatvédelmi konferencia részvevőit. Demokráciánk esszenciája és legfőbb értéke az ember és az emberi méltóság, ami az Alaptörvényünkben is megjelenik. A legnagyobb erő a szeretet, amely sokkal erősebb a gyűlöletnél, ezért a főigazgató természetesnek veszi, hogy a kormányhivatal egy ilyen kezdeményezés élére állt, és felvállalta az elesett társadalmi csoportok megsegítését. Az áldozatvédelemben fontos összehozni azokat az embereket, akik potenciális áldozatok lehetnek, illetve akik őket segítik, támogatják. A jelzőrendszeres áldozatvédelmi szolgálat létrejöttét és országos kiterjesztését éppen az olyan brutális gyilkossági esetek teszik szükségessé, mint amilyen a közelmúltban történt Kaposváron. Az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés stratégiai irányait Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára ismertette. A statisztikák szerint az Európai Unió lakosságának egynegyede, 125 millió ember kerül valamilyen kapcsolatba érintettként vagy hozzátartozóként bűncselekményekkel. Az áldozatok mindenhol mind fizikai, mind lelki sérüléseket szenvednek. A sérelmeket nem lehet meg nem történtté tenni, de segíthetnek nekik abban, hogy felépüljenek, megfelelő bánásmódban részesüljenek és hozzáférjenek az őket megillető támogatásokhoz. Az állam számára az egyik legfontosabb prioritás a polgárok védelme, a bűnmegelőzésé pedig az áldozattá válás megelőzése. Az államtitkár szerint fontos, hogy a polgárok tudatában legyenek az őket fenyegető veszélyeknek, és ezekre készüljenek is fel. Az idős korosztály és a tanyán élők képezik a legveszélyeztetettebb csoportot. Az államtitkár 8 legfontosabb eszközt említett, amelynek maradéktalan érvényesítésével a társadalom hatékony segítséget nyújthat a bűncselekmények áldozatainak. Az áldozatsegítés kiterjesztése, az áldozatsegítő és a reintegrációs feladatokat ellátó intézmények együttműködése jelentős mértékben csökkentheti az áldozattá válás kockázatát, illetve megrövidítheti azt az időszakot, amelynek során a bűncselekmények sértettei és áldozatai túljutnak az ezzel együtt járó lelki krízishelyzeten. Az állami áldozatvédelmi szolgáltatásokon túlmutató kezdeményezés-sorozat indult útjára ezzel a projekttel, amely a megyében élő emberek életminőségét szeretné javítani.
Senki sem marad egyedül
A pályázat szakmai tartalmát Vas Márton Zsolt, a megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálatának igazgatója ismertette. A konferencia lényegét röviden úgy foglalta össze, hogy sem az állam, sem a kormányzati szervek, sem a civil szféra nem hagy egyedül senkit, ha áldozattá válik és segítségre szorul. Beszélt az áldozattá válás megelőzésének fontosságáról, az áldozatsegítés módozatairól, a pályázatban szereplő célcsoportok védelméről, a konzorciumi partnerek és közreműködő szervezetek feladatmegosztásáról. Külön kiemelte a LÉT – Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulását, amely tömörülés komplex módon vállalja fel a lakótelepeken élő magányos, sokszor kiszolgáltatott idős emberek problémáit és próbálja orvosolni panaszait. A jövőben többek közt interaktív előadássorozat indul a nyugdíjasklubokban, ugyanakkor őket segíti majd a létrejövő civil összefogás, az Önkéntes Látogatói Háló is. A másik leginkább veszélyeztetett célcsoport a tanyán élők közössége. Nekik rendszeresen tanyai lakossági fórumokat rendeznek, és hatékonyabbá teszik a felvilágosító tevékenységet. A most induló programban szakemberek segítségével a bűncselekmények áldozatává vált embereknek és a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportoknak olyan eseményeket szerveznek, amelyek segítik megelőzni a bajt, illetve az elszenvedett lelki sérülés feldolgozását. A tanyákon élők és a lakótelepi időskorúak biztonságérzetének növekedését várják a program részeként kiépülő jelzőrendszertől és a már meglévő fejlesztésétől.
Csak a szakmai összefogás segít
A konferencián megtudtuk, hogy az elkövetkező 2 évben csaknem 100 különböző képzettségű szakember vesz részt a projektben, és segít megelőzni a bajt. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság programjáról Lukács János rendőrfőkapitány számolt be. Reményét fejezte ki, hogy a program a köz érdekében és azt szolgálva fog megvalósulni. Ehhez azonban két feltételnek kell sikeresen teljesülnie: az egyik a szakmai összefogás, együttműködés, a másik az anyagi források biztosítása. A rendőrfőkapitány ismertette a 15 éves múltra visszatekintő, rendkívül sikeres Tanyaprogramot, amely azért is kapott országos, sőt nemzetközi publicitást, mert a megye lakosainak közel 10 százaléka él tanyán vagy a külterületeken, és az ő biztonságuk más módon, nehezen biztosítható. A rendőrség a tanyán élők biztonságát szolgáló technikai berendezéssel látja el a rászorulókat, egyéb intézkedésekkel, járőrszolgálattal, „pusztázással”, megfelelő tájékoztatással pedig folytatja a lakosság biztonságérzetének erősítését. A magánbiztonság programbeli megjelenését a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos szervezete vállalta. A szervezet elnöke Német Ferenc azokat a tevékenységeket ismertette, amelyekkel ők járulnak hozzá a program sikeréhez. Minden ember képes a másiknak segíteni, szögezte le az elnök. Az országban több mint 100 ezer vagyonőr tevékenykedik, és a magánbiztonság terén óriási tudás halmozódott fel. Napi munkájuk során ők azzal törődnek, hogy másokat ne érjen kár. Azt szeretnék elérni, hangsúlyozta az elnök, hogy ezek az emberek ne csak a kerítésig lássanak, hangsúlyosabbá kell tenni felelősségtudatukat, egyszóval, őket is bekapcsolni a programba. Információs pontokat terveznek létrehozni, ahol segítenék az emberek tájékoztatását. Az emberek általában akkor akarják bezárni az ajtót, rácsot felszereltetni, amikor már betörtek hozzájuk. Nem kerül pénzbe átadni a tapasztalatokat azoknak, akik még nem szenvedtek kárt. Ezért szakemberek közreműködésére is szükség van, hogy a kárt szenvedett emberek tudják, hova, kihez fordulhatnak segítségért. A biztonság fokozása sokszor nem anyagi kérdés, csak birtokában kell lenni a megfelelő információnak. Ha az egymásra utalt emberek, közösségek többet kommunikálnának, nagyon sok baj megelőzhető lenne. Az elnök legalább ennyire fontosnak tartja a vagyonvédelmi szakemberek képzését. Egy új jogszabály szerint az ő esetükben is bevezetnék a tudásfrissítő folyamatos képzés, mint a közigazgatásban dolgozók számára, hogy a kerítésen kívül is lássák, hol van segítségre szükség.
Az egyház közösségépítő ereje
Az egyházakra is komoly feladat hárul, erről Kiss-Rigó László megyés püspök beszélt. A társadalom közérzetének javítása érdekében nélkülözhetetlen a hatékony együttműködés a különböző szervezetek, intézmények között pártpolitikai, ideológiai, hitbeli hovatartozástól függetlenül. A technika rohamos fejlődése ellenére mégis azt látjuk, hogy az emberek között egyre inkább romlanak a személyes kapcsolatok, megszűnik az annyira fontos párbeszéd. A tanyavilágban ezt a konkrét körülmények is megnehezítik. Aki ebben a helyzetben közösséget épít, az már önmagában is nagyon sokat tesz a probléma megoldása érdekében. Az egyházak is sajátos küldetési feladatot teljesítve közösséget építenek. Nem csupán egy belterjes közösséget akarnak építeni, hiszen hitbeli hovatartozástól függetlenül az egyház igazi tagjainak pozitív hozadéka, hogy nyitottabbaknak kell lenniük, nagyobb felelősséget kell érezniük a társadalom minden tagja felé. Ez a nagyobb mértékű nyitottság, segítőkészség így a gyakorlatban is könnyebben megvalósulhat. Az egyház ezt a célt tűzte ki nem csak a pályázat során, hanem azon túl is a mindennapi életben.
A nemzet sorsáról van szó
A konferencia záró részében B. Nagy László kormánymegbízott szólt az egybegyűltekhez. Az országban a Csongrád Megyei Kormányhivatal az egyetlen, amely részt vesz ilyen jellegű pályázaton, és magára vállal bűnmegelőzési, áldozatsegítési, felvilágosítási és tájékoztatási feladatokat. Az Alföld, Csongrád megye, az egész terület jövője, az itt élő generációk sorsa attól függ, hangsúlyozta a kormánymegbízott, hogy fenn tud-e maradni a kistelepülés, a tanyasi és külterületi rendszer. Az nem megoldás, hogy mindenki a nagyvárosokba menekül, miközben a vidék teljesen elnéptelenedik. A nemzet sorsát meghatározó kérdésekről van szó, amelyeket nem szabad szőnyeg alá söpörni. Ezzel a programmal tudatosítani kellene az emberekben, hogy nem csak a tanyán élő elesettekről és idősekről szól, hanem hosszú távon az egész vidék sorsát meghatározza. Képzeljük el hosszú távú jövőnket, amelynek a legvégén a gyakori külföldi betelepítések következtében már Magyarország is megszűnik, figyelmeztetett B. Nagy László. Meg kell védeni bástyáinkat, ezért ez a kezdeményezés, remélhetőleg nem marad visszhangtalan, és hamarosan az országban is elterjed. Tekintse meg a Telin Televízió Polner Eörssel és Német Ferenccel készített interjúját! (Szeged Ma hírműsor, 2012. november 9.) http://www.youtube.com/watch?v=wQ337HRKBlc
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
