Pálinkás József: nagyon sok országban jelent gondot a migráció

A migráció nagyon sok országban jelent gondot, a jelenség a szegény államokból forrásokat von ki, hiszen legtehetségesebb fiaik-lányaik külföldre távoznak és ott kamatoztatják tudásukat - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke a Történész Világszövetség (CISH) budapesti közgyűléséhez kapcsolódó csütörtöki, a migrációnak szentelt konferencia megnyitóján, amelyen megjelent Ilan Mor, Izrael Állam budapesti nagykövete.

Mint

Pálinkás József

kifejtette, gondot jelent a migráció a befogadó országokban is, hiszen tömegével érkeznek eltérő kulturális indíttatású, eltérően szocializált bevándorlók, akiknek a jelenléte feszültségeket vált ki. Az MTA elnöke kitért a tudóselvándorlásra is, kiemelve: fontos, hogy a fiatal kutatók külföldi tapasztalatokat szerezzenek, de aztán stabil feltételeket kell teremteni számukra, hogy hazatérjenek. "A kiválasztás kritériuma csak a kiválóság lehet" - fogalmazott Pálinkás József, aki beszélt az MTA által indított Lendület-programról, amely fiatal kutatók hazahívását és itthon tartását célozza. Marjatta Hietala, a Nemzetközi Történelemtudományi Bizottság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a CISH kétnapos budapesti közgyűlésén határozzák meg azokat a témákat, amelyek a Történész Világszövetség 2015-ös világkongresszusának napirendjén szerepelnek majd a kínai Jinanban. Mint előadásában kiemelte, napjainkban a mobilitás az egyik kulcskifejezés a politikusok szóhasználatában, a cégek és fejvadászok világszerte keresik a legjobb, legkreatívabb szakembereket, akik hajlandóak munkahelyet, országot váltani. 2000 és 2009 között az Európai Unió népessége a migrációnak köszönhetően 15 millió fővel gyarapodott. 2010-ben a legnagyobb "kibocsátónak" ismét Kína bizonyult: minden tizedik bevándorló kínai állampolgár volt. Ugyanakkor a migráció aggodalmakat is felvet: sok ország igen kemény restrikciós intézkedéseket vezetett be, és sok helyütt a közvélemény is rendkívül érzékeny a bevándorlásra a növekvő munkanélküliség hatására. Ezek az aggodalmak a populista pártok megerősödéséhez vezettek sok európai országban. A jövő egyik fő problémája, hogy meddig folytatódhat a magasan képzettek migrációja Ázsiából, és az sem világos, hogy miként találkozik a kereslet és a kínálat: a magasan képzett munkaerőre való igény és a képzetlen munkaerő folyamatos beáramlása - fogalmazott Marjatta Hietala. "Globális kérdés a migráció" - hangsúlyozta Pók Attila, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének igazgatóhelyettese, a konferencia főszervezője a tanácskozás témaválasztásával kapcsolatban az MTI-nek. "A migráció nemcsak a népesség vándorlását jelenti, hanem árukét, gondolatokét is, és ezek a folyamatok egyre gyorsabbak" - mondta. Az előadásokat ismertetve érdekességként kiemelte a XIX. század második felének lengyel emigrációját. "A lengyel nemzetállam koncepcióját emigrációban próbálták felépíteni egy olyan helyzetben, amikor nagyon valószínűtlennek tűnt, hogy lesz valaha önálló Lengyelország. Érdekes kérdés a belső migráció is, amikor egy nagyobb államnak, például a Habsburg Monarchiának egyik feléből a másikba migráltak, és ennek is megvannak a politikai, gazdasági és társadalmi következményei. Sajátos eleme a demográfiai szempont is, hiszen a migráció befolyásolja a népesedési helyzetet, de foglalkozunk a migrációk emlékezetével is, például Csehország összefüggésében a szudétanémetek és a csehek emlékezetével. A tények és az emlékezet nagyon sokszor nem vágnak egybe" - mutatott rá Pók Attila.