Szent István királyra emlékeztek országszerte

Szent István király államalapítói munkájáról, Magyarország Európában betöltött múltbéli és jövőbeni szerepéről beszéltek egyebek mellett a felszólalók hétfőn, az augusztus 20-i ünnepségeken.

Áder János

köztársasági elnök hétfő reggel

a Parlament előtt tartott beszédében

azt mondta, nem elég büszkének lennünk elődeinkre, nem elég fejet hajtani az ő teljesítményük előtt, hanem "ismét bölcs kiegyezésre" kell jutnunk. Az államfő a fiatal honvédtisztek előtt azt hangsúlyozta, új kor kezdetén állunk, hiszen a régi világ válságba jutott, és csak azok a nemzetek lesznek a XXI. század nyertesei, akik képesek "felemelni a lelkük". Áder János nem kis büszkeségnek nevezte, hogy a magyarok a megmaradó, az államalkotó nemzetek közé tartoznak, aláhúzta ugyanakkor, az államalapítás nem ért véget Szent István tettével. Az államfő

Orbán Viktor

kormányfő és

Kövér László

házelnök jelenlétében

állami kitüntetéseket adott át a Parlamentben

; Magyar Érdemrend nagykeresztje kitüntetést kapott

Jókai Anna

, Kossuth-díjas író. Kövér László arról beszélt: nem pusztán egy jeles évforduló, valamint néhány honfitársunk kiemelkedő tettei előtt tisztelgünk, hanem "a saját civilizációnk, saját gyökereink, saját múltunk előtt hajtunk fejet".

Semjén Zsolt

szerint tovább kell építeni a Magyarország és a Szentföld közötti ezeréves kapcsolatokat, amelyeket még

Szent István

alapozott meg. A miniszterelnök-helyettes erről a Budapestre érkező

III. Teophilos

jeruzsálemi ortodox patriarchával folytatott találkozása után beszélt, s arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország és a Szentföld közötti kapcsolatok egyidősek a keresztény magyar állammal.

Navracsics Tibor

miniszterelnök-helyettes

Királyszentistvánon azt mondta

: az államiság a legnagyobb garancia arra, hogy a magyar nemzet meg tudja őrizni önazonosságát. Hangsúlyozta, a független állammal rendelkező nemzet az, amely biztosítani tudja túlélését, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy elszigetelten nem létezhetünk. Hozzátette, a nemzetnek csak akkor van jövője, ha "Európában fogalmazzuk meg jövőnket, európaiként fogalmazzuk meg a jövőnket, s európaiként élünk a jövőben".

Balog Zoltán

, az emberi erőforrások minisztere Szombathelyen arról beszélt, hogy Szent István megteremtette a kereteket, és a kereszténység eszméjével kötötte azt össze. A jó állam egyik fontos ismérve, hogy az azt megjelenítő személyek és intézmények hitelesek - szögezte le, hozzátéve, napjainkban is csak ez a hitelesség teremthet bizalmat a polgárokban az állam iránt, és csak e bizalom birtokában hajthatók végre olyan változások, amelyek a közjó irányába hatnak.

Kósa Lajos

, a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint unortodox módszerek jellemezték az államalapítást. Szerinte Szent Istvánnak akkoriban szokatlan eszközökkel kellett élnie, amelyek eredményeként egy törzsszövetségi államból keresztény államot hagyott utódaira. Debrecen polgármestere a városban azt mondta, amikor Magyarország ma az államszervezet átalakításával, a társadalom megújításával foglalkozik szokatlan eszközökkel, akkor ezt a tradíciót folytatja.

Lázár János

, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár

Hódmezővásárhelyen arról beszélt

, István király olyan gyökeres változásokat hajtott végre, amelyek révén a magyarság képes volt szembefordulni a régivel, és valami újat létrehozni. Hangsúlyozta, ma is csak azt mondhatjuk: meg kell változtatni az országot, hogy álmaink végre valóra váljanak.

Harrach Péter

, a KDNP parlamenti frakcióvezetője Nagymaroson arról beszélt, hogy Szent István rendet teremtett, amely azonban nem a diktatúrák, hanem a normák érvényesülésének rendje volt.

Mesterházy Attila

, az MSZP elnöke szerint augusztus 20. a nemzeti büszkeség, az összetartozás és a megmaradás ünnepe, magyarságunk megélésének legerősebb alkalma. Az ellenzéki politikus közleményében ugyanakkor azt írta, a mostani augusztus 20. a "megcsonkított államiságról" is szól, mert szerinte az állam vezetői megsértik a Szent István óta államiságunk alapját jelentő jogbiztonságot.

Botka László

,

Szeged MSZP-s polgármestere szerint

ma azért van ok ünneplésre, mert annak idején "Szent István időben felismerte, hogy a külön út nem létezik, vagy legalábbis nem vezet sehova". Az ellenzéki képviselő a városban tartott rendezvényen Európát a szabadság, a demokrácia, a tolerancia szimbólumának, a fejlődés zálogának nevezte. Kiemelte: a legdicsőbb korszakok azok voltak, amikor az európai fejlődés élvonalába tartozott Magyarország. A Jobbik politikusai az ünnepen élesen bírálták az Európai Uniót, a magyar diplomáciát, a kormány nemzet- és kisebbségpolitikáját. A margitszigeti rendezvényen

Novák Előd

alelnök azt mondta, Magyarországnak ki kell lépnie az EU-ból, mert a most formálódó "Európai Egyesült Államok" a Jobbik számára elfogadhatatlan.

Z. Kárpát Dániel

képviselő a magyar termőföld és ivóvízkészletek megvédésének fontosságát hangsúlyozta, jelezve: ebben a Jobbik nem alkuszik.

Jakubinyi György

gyulafehérvári érsek ünnepi szentbeszédében azt hangoztatta, az evangéliumot a kor nyelvén kell hirdetni, annak üzenete azonban örökérvényű. A budapesti Szent István-bazilika előtt zsúfolásig megtelt téren tartott szentmise főcelebránsa

Erdő Péter

bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek volt. A hőség ellenére rengetegen vettek részt a budapesti rendezvényeken: a Clark Ádám téren családok szórakoztak együtt,

a vízi és légiparádé

mellett a Magyar ízek utcája is várta a közönséget, a Parlamentben pedig nyílt napot tartottak. Az ünnep alkalmából tartották meg Debrecenben a hagyományos virágkarnevált, amelyre több mint százezer látogató érkezett.