Ópusztaszer új pályán: hagyományok és minőségi szórakoztatás

A látogatószám növelése érdekében nemzeti emlékhellyé fejlesztené az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot az új, július végén kinevezett ügyvezető. Kertész Péter ennek érdekében a családbarát programokat is bővíteni szeretné, mert így kedvelt kirándulási célpontja lehet a hely minden korosztálynak. A kulturális szakember szerint most jó esély van arra, hogy a park hosszú távú, biztonságos működésének megteremtődjenek az anyagi és szakmai feltételei, ezért bizakodással lát munkához.

- A korábbi években mennyire folyt bele az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban folyó munkába?

- Már egyetemistaként, a múzeumi szakmai gyakorlatom egy részét is az emlékparkban töltöttem, így sikerült megismernem a park identitását, küldetését és működését. Történelem és néprajz szakon végeztem a Szegedi Tudományegyetemen, s az emlékpark létrehozóinak,

Trogmayer Ottónak

és

Juhász Antalnak

is egykori tanítványa voltam. Az első szorosabb kapcsolatom 2002-ben kezdődött az emlékparkkal, amikor néprajzosként felkértek, hogy segítsek az élő skanzen program kialakításában. Ennek keretében először halászati bemutatót és előadásokat tartottam. Később, 2008-ban a Csongrád Megyei Önkormányzat kulturális referensi feladatait vettem át, s a tulajdonosi testület kérésére segítettem az emlékpark munkáját, melynek keretében pályázatok menedzselésében volt feladatom, illetve az emlékpark szakmai felügyeletét láttam el. Ez azt jelenti, hogy a mindennapos hivatalos közigazgatási ügyintézésben segítettem a park munkatársait.

- A mostani kinevezés nem feltétlenül a néprajzos végzettségével függ össze...

- Ez így van. Jelenleg a kormányzat igyekszik a kultúra finanszírozásában is közelebb hozni egymáshoz a feladatokat és a rá fordítható összeget. És itt nem csupán arról van szó, hogy csökkenti a támogatást, hiszen a park fennállása óta tavaly kapott először működésre fordítható, költségvetési forrást. Az a feladatom jelen pillanatban, hogy a működéssel, finanszírozással összefüggő átalakítást lebonyolítsam. A tulajdonosi testület azt várja el tőlem, hogy a közigazgatásban szerzett több éves tapasztalatommal átsegítsem a parkot ezen a változáson stabilizáljuk az anyagi helyzetét oly módon, hogy a látogatók ebből semmit se érezzenek meg - hacsak azt nem, hogy egyre több jót hallanak a rendezvényeinkről, programjainkról. A park többségi tulajdonosa jelenleg is az állam, a megyék konszolidációjáról szóló törvény alapján viszont most már nem a megyei önkormányzat, hanem a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ (MIK) gyakorolja ezeket a jogokat.

- Korábban a megyei önkormányzat többször adott anyagi támogatást a parknak a működéshez és pályázati önerőhöz. Most rendelkezésre állnak-e a megfelelő források?

- Igen, egyrészt az állami költségvetésből kapott támogatás, másrészt uniós források nyújthatnak erre fedezetet a jegyárbevételek mellett. A költségvetés által biztosított pénz megkönnyíti a működést, de még mindig nem elégséges ahhoz, hogy az emlékpark üzenetét ellátva országos, illetve világszínvonalon tudjon működni. Ehhez elengedhetetlenek az EU-s pályázati források. Jelenleg is három projektben menedzselem a parkot, az egyikkel egy történeti kiállítást szeretnénk létrehozni Világraszóló Magyarok címmel. A másik pályázatunk egyházturisztikai témakörű, illetve a Vissza a természethez elnevezésű magyar-román projekten dolgozunk, amit még a Megyei Önkormányzat kezdett el. De hiszem, hogy új ötletekkel gazdaságosabbá lehet tenni a szervezet működését.

- Szükséges-e valamiféle külső segítség ebben a munkában, illetve kell változtatni a jelenlegi, más intézményekkel meglévő együttműködéseken?

- A külső segítségre szükség van, de ebből a szempontból is szerencsés helyzetben vagyunk: a Móra Ferenc Múzeum és a Délvidék Ház (a korábbi újszegedi Rendezvényház) munkáját is megismertem kulturális referensként és kijelenthetem, hogy számtalan lehetőség van az ésszerű és gazdaságilag is előnyös együttműködésre. A Délvidék Ház státusza még hasonló is a miénkhez: a többségi tulajdonos szintén az állam, amit a MIK képvisel, pont úgy, mint az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark esetében. Ott az elmúlt években kialakult egy a rendezvényszervezésre alkalmas stáb, és kiváló eszközök, berendezések állnak rendelkezésre. A Móra-múzeummal is szoros kapcsolatban állunk, hiszen az emlékparkban található több mint 6000 tárgy a múzeum tulajdonát képezni. Nem beszélve arról a szakembergárdáról, amely ott dolgozik, és amely remekül tudja segíteni a kulturális közfeladatok ellátását mindhárom intézményben. Már most elkezdtük a tárgyalásokat arról, hogyan tudunk együttműködni úgy, hogy a forrásokkal helyesen gazdálkodva magasabb minőségű kulturális szolgáltatásokat tudjunk nyújtani a közönségnek. Egyik legfőbb célom, hogy az emlékparkot minél több iskoláscsoport látogassa, illetve az, hogy a látogatók teljes mértékben olyan élményeket kapjanak, amelyek hagyományra alapozottak, korhűek. Ehhez azonban szükség van a múzeumi szakemberek tapasztalataira és ötleteire. Az emlékpark szakrális, spirituális jellegét az adja, hogy Anonymus szerint itt volt az első magyar országgyűlés, ezért az összmagyarság emlékparkjává kell alakítani. De ezt csak minőségi munkával lehet megteremteni.

- Igaz, vannak nagyszabású rendezvények, mint például a húsvéti rendezvények vagy épp a nyílzápor, mégis mivel lehetne még több környékbeli embert kicsábítani az ÓNTE-ba?

- A jelenleginél több családi programot szeretnénk, hogy hétvégi kikapcsolódások kedvelt helyszínévé váljon a park, és több kiállítást is rendeznénk. A bemutatóhelyek bővítése mellett előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal és játszóházakkal szórakoztatnánk a családokat. Most is futnak ilyen programok, de nincsenek kiteljesítve. A „Lépj be a múltba!” címmel működő élő skanzen programunkat sokan nem ismerik még, pedig nagyon élethűen és élvezetesen mutatja be a Dél-Alföld gazdag népi kultúráját. Ezt oly módon szeretnénk fejleszteni, hogy skanzenünk az összmagyar népi kultúra bemutató helyévé váljon. Másrészt pedig az emlékpark történelmi szellemiségére szeretnénk a jövőt alapozni: az az elképzelésem, hogy a fejlesztést a hagyományokra kell építeni, ahol az emberek nemcsak a honfoglalás korával ismerkedhetnek meg, hanem a középkorral és a magyar történelem más korszakaival is. Számos külföldi példát tudnék arra mondani milyen kiváló módon lehet ötvözni a hagyományokat a minőségi szórakoztatással, szabadidő értelmes és hasznos eltöltésével. Egy tökéletesen rekonstruált honfoglalás kori faluba „betérni”, ahol minden a kornak megfelelő szokást, hagyományt életszerűen ki lehet próbálni, meg lehet tapasztalni, kiváló kikapcsolódás szülőnek, gyereknek egyaránt. Az ilyen és hasonló elképzelések megvalósításához uniós forrásokat próbálunk lehívni, hiszen milliárdos nagyságrendű beruházásokról lehet szó. Szeretném a parkban dolgozó nagyszerű szakembergárdát bevonni ebbe a munkába, mert már az első néhány találkozásunk is elegendő volt, hogy meggyőződjek: remek elképzeléseik és terveik vannak. Egyébként most sem kell szégyenkeznünk, hiszen a szokásos napi programok és bemutatók mellett 14 kiemelt rendezvénnyel és még ezen felül külön országos és megyei rendezvényekkel várjuk vendégeket, például Íjásztalálkozó, Nyeregszemle, Szobori búcsú, Dinnye-, Paprika-, Borszűrő nap a Skanzenben, Magyarok Karácsonya. De természetesen új programok szervezésén is gondolkodunk. Az első olyan rendezvényünket, amely az emlékhellyé válás útján elindít bennünket, szeptember 29-én rendezzük majd, de ez egyelőre legyen meglepetés!

- Ha már a programoknál tartunk, hamarosan augusztus 20-a lesz. Az államalapítás ünnepére miként készül az ÓNTE?

- Mindenkit szeretettel várunk, aki Szent István ünnepét egy szakrális helyen szeretné eltölteni. Augusztus 20-án ingyenesen látogatható az emlékpark, egyedül a panoptikumba – amit külső vállalkozás üzemeltet – szednek belépőt, a Feszty-körkép, a nomád park, a skanzen ingyenesen tekinthető meg. Az államalapítás ünnepén fellép a Kormorán együttes,

Ivánovics Tünde

és

Fábri Géza

pedig külföldi koncertsorozatát megszakítva érkezik hozzánk. A park négy helyszínén négy különböző játszóház lesz: a szokásos kézműves foglalkozások mellett gyermekprogram követi majd a középkori lovagok hadi bemutatóját, de a skanzenben a kenyérsütés hagyományos módját is kipróbálhatja bárki és a nomád pályán sem csak megcsodálni lehet eleink virtusát, hanem nemezelni vagy íjászkodni is. Őshonos magyar kutyafajta bemutató is lesz ezen a napon. Külön érdekesség, hogy már hétvégétől megnyílik a Csongrád Megyei Ízek utcája is, ahol kistermelők élelmiszereit lehet megkóstolni és megvásárolni. A Rotunda emeletén található kiállító térben pedig

Matl Péter

kisplasztikáiból és grafikáiból nyílik időszaki tárlat 20-án. A Munkácson született művészről érdemes tudni, hogy a Vereckei-hágónál lévő emlékművet is ő készítette, illetve a munkácsi várban is megtalálhatóak alkotásai. Úgy vélem, annak, aki a nemzeti ünnepen velünk tart egyszerre lehet kellemes szórakozásban és felemelő élményben része. Ezt szeretném elérni a továbbiakban is.