Közélet

Felelősöket keresnek az ELI-projekt csúszásáért

Felelősöket keresnek az ELI-projekt csúszásáért

2012. augusztus 23., csütörtök
Felelősöket keresnek az ELI-projekt csúszásáért

Egy-egy uniós kutatáshoz kapcsolódó nagyobb berendezés felépítése jobb üzlet, mint az olimpia. A tudósaira büszke Magyarország ennek ellenére eljátszotta a debreceni ESS neutronkutató lehetőségét, most pedig a szegedi ELI szuperlézer ügyét blokkolják a „körülmények”. A Heti Válaszból kiderül: a kormány a felelősök megnevezésére készül – bal- és jobboldalról egyaránt - olvasható a lap webes oldalán.

Néhány éve még úgy tűnt, a magyaroknak is érdemes bevésniük az unió új tudományos mozaikszavait. Például az ESFRI-t, amely a földrész versenyképességéért felelő testületet jelöli (European Strategy Forum on Research Infrastructures – Kutatási Berendezések Európai Stratégiai Fóruma). Az ESFRI-ben valójában jövőtervezés folyik: a szervezet ütemterve 44 gigaberuházást tart számon – ezek határozzák majd meg a következő ötven év technológiai irányait. Az ESFRI által jegyzett 44 projekt közül mindössze kettőhöz lehetett volna köze a kelet-európai térségnek: az 1,1 milliárd euró „méretű” ESS-neutronkutatóhoz (European Spallation Source), valamint a háromhelyszínesre (Szeged, Prága, Bukarest) tervezett, 800 millió euró nemzeti és közösségi forrást felemésztő ELI-szuperlézerhez (Extreme Light Infrastructure). Előbbit a svédek vitték el előlünk 2009-ben, a három nemzet koprodukciójában készülő ELI ügyében pedig „nyomasztó” cseh fölény tapasztalható. Prága 2011. elején megkapta az uniós pénzügyi-szakmai jóváhagyást a maga fellegvárához, így odaát máris százfős kutató-mérnök csapat dolgozik a világrengető sikerért. A magyarországi ELI jelenleg ugyanoda tart, ahol a hazai ESS megbukott – a kormány legalábbis augusztus elején két „rejtélyes” közleményben ítélte aggasztó állapotúnak, illetve a 2015-ös céldátumig megvalósíthatatlannak az ELI-projektet. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság döntése értelmében augusztus 31-ével bezárólag felül kell vizsgálni az ELI-beruházást – hogy még menteni lehessen a menthetőt. Értesüléseink szerint a kormány a felelősök megnevezésére készül, és ez esetben a kabinet nemcsak „az elmúlt nyolc évre” mutat majd vissza, hanem a jobboldal által jelölt ELI-elöljárókat is a szőnyeg szélére állítja.

A Heti Válasz – az ELI-blamázs okait kutatva – öt pontban foglalja össze a legégbekiáltóbb menedzsmenthibákat:

1. 2009 októberében Botka László szegedi polgármester és Bajnai Gordon miniszterelnök bejelentette, hogy a szegedi helyszín „győzött” az ELI „pályázaton”. Az előkészítetlenség azonban ordító: 2011 decemberében az ELI állami projektcége, az ELI-HU Nonprofit Kft. úgy hirdetett közbeszerzést a kutatóközpont megtervezésére, hogy a kiírásba ilyen mondatok is szerepeltek: „Az előre nem definiálható műszaki megoldások miatt az ellenszolgáltatás mértékének csak a nagyságrendje becsülhető, a pontos értéke, illetőleg a pontos tartalmi elemei nem”, illetve „az ajánlatkérőnek nem áll módjában

<...>

a műszaki leírást összeállítani, tekintettel arra, hogy az adott projekt során elkészült talajmechanikai szakvéleményben foglaltak alapján a kivitelezés területén a talaj szerkezetére való tekintettel az alapozási síkok 6-75 méter között változnak”. Ergo a csongrádi löszös talaj a legkevésbé sem tűnik alkalmasnak egy ilyen precíz műszer befogadására. Ezen fejlemények fényében Szeged (a város és az egyetem egyaránt) nem kellő megalapozottsággal „bujtotta fel” a politikát az ELI-ügy támogatására. 2. A Bajnai-kormány 2010. március 5-én határozatban rögzítette, hogy az állam közös vállalatot alapít a

Szabó Gábor

rektor vezette Szegedi Tudományegyetemmel és Szeged önkormányzatával. Az ELI-HU Kft. nevű projektcéget azonban már két nappal korábban, március 3-án létrehozta az egyetem és a város (az állam csak májusban szállt be a bizniszbe). A kormányhatározatot tehát előbb hajtották végre, minthogy az megszületett volna, ami a 2010-es hatalomváltás után eleve gyanakvással töltötte el a Fideszt. 3. Miután az Orbán-kormány kifejezte, hogy folytatná a szuperlézer előkészületi munkáit, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011 novemberében 2,8 milliárd forintot ítélt meg az ELI-HU Kft.-nek. Ám az uniós pénzek esetében kikötés, hogy nem nyújtható támogatás azon vállalkozásnak, melynek saját tőkéje a megelőző üzleti évben negatív volt. Az ELI-HU saját tőkéje 2010-ben mínusz 4,7 millió forintra „rúgott”, így az EU szabálytalan kifizetés miatt megvonhatja az eddigi pénzeket a projektcégtől – vagyis ellehetetlenülhet a tervezés gazdasági alapja. 4. Az ELI-HU javadalmazási szabályzata szerint a kft. vezetőjének személyi alapbére legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank elnöke által hazavitt pénz negyede lehetne. Bár Simor András jelenleg már nem nyolcmillió, hanem kétmillió forintot keres, az ELI-HU Kft. mindenkori vezetője esetében – a szabályzattal ellentétesen – maradt az 1,95 milliós szuperfizetés. (Összehasonlításképpen: a bruttó miniszterelnöki bér ennek az összegnek a háromnegyede.) 5. Tavaly novemberben az ELI-HU Kft. megígérte, hogy 2012 januárjában benyújtja a nagyprojekt dokumentációját az Európai Uniónak. Ez az aktus azóta várat magára. A csúszás miatt az ELI-HU tudományos tanácsadó testületének elnökhelyettese, a szakmai berkekben Nobel-díj-esélyesként emlegetett Krausz Ferenc (aki idén állami kitüntetésben is részesült) kilátásba helyezte kivonulását az ELI-projekt mögül. Forrás:

Heti Válasz

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.