Exlex állapot a Csongrád Megyei Építészkamarában + VIDEÓ

A Csongrád Megyei Építészkamarában 2009-ben lejárt az előző vezetés mandátuma - minden tisztségviselővel együtt. Innentől nem volt kiírva új választás. A kamara működött ugyan, de nem szabályszerűen. Az volt a legnagyobb probléma, hogy a tagság nem is tudta, miért is nem történik semmi. „Máig sem tudjuk” - mondja Schulcz Péter, az áprilisban újonnan megválasztott elnök. Azóta az ügy bíróság elé került, félig exlex állapot uralkodik.

A kamarai tagság sem túl aktív, ezek a szervezetek ugyanis nem annyira öntevékenyek. Mivel a kamarák – főleg az építészkamara – kifejezetten törvényi előírásra jönnek létre, valójában senki nem tartja őket igazi érdekvédelmi szervezeteknek, állítja az újonnan megválasztott elnök. Senki sem akarja felvállalni az érdekvédelmi tevékenységet, ami tulajdonképpen a leglényegesebb lenne. Mindenki azt mondja, amúgy is törvényileg kötelező ezt csinálni.

A tagság nem érzi magáénak a szervezetet

Más módon be sem lehet lépni, sem dolgozni, tehát jogosultsághoz sem lehet jutni, így ezt a többség egyfajta adónak tekinti, mint a TB-t, szükséges rossznak. Ebből adódóan a tagság csak nagyon kis mértékben hajlandó részt venni az eseményekben, nem érzi igazából magáénak a szervezetet. Két és fél év után most kezdődött el a mozgás, hogy valami történjen, miután már alaposan feltüzesedett a hangulat. Ebből forrt ki a jelenlegi helyzet is, magyarázza

Schulcz

úr. A múltat felidézve elmondta, kétfordulós választást tartottak, több jelölttel. Ebből adódik a mostani vitatott helyzet is. A korábbi vezetés hallgatólagos beleegyezésével egy elnökségi tag bíróságon megtámadta a választás menetét. Jogilag most Schulcz Péter meglehetősen bizonytalan helyzetbe került, noha szerinte az elnöki pozíciót a tagság adja, tehát választással keletkezik, nem a bíróság mondja ki. A tagság jelenleg azt állítja, ők megválasztották a vezetőt, néhány ember meg ezt nem óhajtja tudomásul venni – mindenféle formai okokra hivatkozva.

Csak elnököt nem sikerült választani

Tavaly decemberben volt az első forduló, az összes tisztségviselőt sikerült megválasztani, az elnökjelöltek közül (akkor 3-an voltak) azonban senkit sem győzött. Az akkori vezetés elkövetett egy nagy hibát, állítja a mostani elnök, hogy nem folytatta azonnal az ülést. A szabályok szerint ugyanis egy pótválasztással ezt azonnal rendezni lehetett volna, ismételten megszavaztatni a tagságot. Ez nem történt meg, elkezdték csűrni-csavarni az ügyet, ugyanakkor áprilisban mégis sikerült szervezni egy pótválasztást. Négy-öt hónapig húzódó huzavona után végre összetrombitálták a tagságot. Akkor két elnökjelölt volt még talpon, s helyi jelöléssel Schulcz Péter spontán elnöki pozícióba került, noha ő egyáltalán nem szállt ringbe ezért a tisztségért. Mivel előtte a felügyelő bizottság elnökeként tevékenykedett, szorgalmazta, induljanak el a választások, mert tarthatatlan az az állapot, hogy teljesen szabálytalanul működik a kamara. „Úgy gondoltam, ha már ennyire belelátok a dolgokba, amire a tisztség is kötelez, legalább a jelölést elfogadom” – magyarázza az elnök. Megítélése szerint nem a személye ellen irányul az ellentábor akciója és a bírósági ügy sem, hiszen az már az ő megválasztása előtt is zajlott. A kamara 270-280 taggal rendelkezik, ebből a két választáson jelen volt 85-90 fő, az összlétszám 1/3-a. A második fordulóban Schulcz Péter elsöprő többséggel szerezte meg a tagság támogatását. Előtte elnökségi tagként volt jelölt, ott a 86 szavazóból 83-an rá voksoltak, majd az elnöki pozícióért folyó küzdelemben is a tagság nagy része váratlanul mellé állt.

Aktivizálni kell a tagságot

A legfontosabb feladat az elnök szerint most az, hogy aktivizálják a tagságot, hogy a korábbi leeresztett állapotból valahogy egy aktív szervezetet hozzanak létre, ha már egyszer a törvény ezt kötelezővé teszi. „Ne csak az legyen, hogy befizettük a tagdíjat és cserébe kapunk érte egy regisztrációt, majd mindenki megy haza dolgozni, hanem ténylegesen közösséggé formálódjon a tagság” – fogalmaz a szakember. Jobb szervezéssel ebben a problémás helyzetben, amelyben éppen a válság miatt a gazdaság és az építőipar leledzik, nagyon fontos, hogy a szereplők egyértelműen tudják, mit akarnak, és melyik irányba mennek. „Ehhez viszont egységbe kell tömörülnünk, meg kell mutatni magunkat, meg kell szólalni” – vallja az elnök, szervezett, aktív tagságra van szükség. A lényeg, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, mindenkinek legyen ötlete és ezt meghallgathassák, megvitathassák a többiek. Régen ez egyáltalán nem működött. Schulcz Péter szerint a kamarák ma rendkívül gyengék, súlytalanok a mai magyar gazdaságban, ez Nyugat-Európában nem így van. Egy szakmai kamarának bele kellene szólnia szakmai dolgokba is, amikor véleményezni kell egy rendeletet, jogszabályt. Nem lehet az, hogy csak néhány ember véleménye hangzik el, és ez alapján döntenek. Ez egy szakmai közösség, érdekszervezet, amelyeket bizony tudni kell képviselni, vélekedik az építészmérnök. Ebből következik, hogy föl kell venni a kapcsolatot mindenféle társszervekkel, a mérnöki, ügyvédi kamarával, hiszen ezeknek hasonló a tevékenységük, csak szakmánként vannak megosztva.

Képesek megújulni

„Ha a problémáinkat meg tudjuk vitatni, az esetleges jó megoldásokat átvenni, akkor ennek nagy ereje lehet, és könnyebben tudunk előre jutni, boldogulni” –, állítja az építészkamara vezetője. A legfontosabb, hogy saját magukat meg tudják szervezni, képesek legyenek megújulni. Ez most lehetőségként adott is, hiszen az újonnan megválasztott vezetésben nagyon aktívak a tagok, és úgy tűnik, kiválóan együtt tudnak dolgozni. Ha nem lenne ez a vitatott helyzet, mondhatnánk, rakétasebességgel haladnának előre. Az építészet nemcsak mérnöki tevékenység, hanem jelentős művészeti ág is, föl kell vállalni ezt a szerepet. Ebből következik, hogy elindítottak egy kapcsolatépítést, kapcsolatkeresést Szabadka és Temesvár felé. Kedvező visszajelzések érkeztek mind a két helyről, ősszel már konkrét programokról is beszámolhatunk. Ezenkívül elindult a Mórahalmi Építésznapok rendezvény, amely ugyancsak határon átnyúló eseményprogram, és az építészkamara is bábáskodott a létrejötte körül.

Nem Szeged-központú szervezetben gondolkodnak

Az elnök a jövőben nem Szeged-központú szervezetet szeretne, hiszen a megyében sok város, település van, ahol a kollégák élnek, dolgoznak. Azt is tervezik, hogy a jövőben az elnökségi üléseket, vagy bármilyen kamarai tevékenységet hol ebben, hol abban a városban rendezik meg. „Mi mennénk inkább a tagokhoz, ha már ők kevésbé mozgékonyak” – ismerteti a távlati célokat. A szervezeti működést is tervezik megreformálni, mert az eddigi problémák abból is adódtak, hogy teljesen átláthatatlan volt a kamara működése, tevékenysége. Senki sem tudta, mi történik a pénzével, hogyan használják fel, és az iratokból sem tűnt ki, mit hogyan kezeltek, dokumentáltak. Április 12. óta az új vezetés sem látja még át teljes mértékben a kamara korábbi tevékenységét. A bírósági ügy miatt exlex állapot alakult ki, mindenki várakozó álláspontra helyezkedett. Ebben az évben döntés biztos nem várható. Ősszel lesz a következő tárgyalás, megszületik az ítélet, azt valaki megfellebbezi, s így húzódik az ügy a végtelenségig. „Az a legnagyobb probléma, hogy ennek nem lenne szabad megtörténnie, mert így pontosan a saját érdekeink ellen cselekszünk. Ezért akartunk a tárgyalóasztal mellett megoldást és kiutat találni, de sajnos a másik fél hajthatatlan” – összegzi a jelenlegi állapotokat és a jövőbeni kilátásokat az építészkamara elnöke.

Tekintse meg a Telin TV Schulcz Péter elnökkel készített beszélgetését is (Szegedi Panoráma, 2012. július 27.)!

http://www.youtube.com/watch?v=cuUvn9z1b88&list=UUZbymfkMQWfoGHPLq56ttLw&index=1&feature=plcp