8,6 milliárd forint uniós pénz a Dél-Alföldre

A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság ülésén harmincnégy új kiemelt turisztikai beruházás támogatásáról döntöttek szerdán – értesült Index.hu. A beruházások a Regionális Operatív Programok terhére valósulnak meg, európai uniós összegekből.

A dél-alföldi régióban hat, Dél-Dunántúlon hét, Észak-Alföldön kilenc, Észak-Magyarországon kilenc és Nyugat-Dunántúlon

három projektről döntöttek.

Régiónkban több mint 8,5 milliárd forinttal támogatnak elsősorban turisztikai fejlesztéseket.

A gyulai kastély

A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almásy-kastély látogatóközpontjának kialakításának pályázatát 1.995 milliárd forintos összeggel fogadták el. A várkerti Almásy-kastélyt a

Harruckernek

kezdték építeni 1725 körül barokk stílusban, majd többször bővítették, de 1801-ben leégett. A

Czigler Antal

tervei szerinti újjáépítés már a Wenckheim-időkben zajlott.

Harruckern János György

1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat, s az akkori huszárvár területén kastélyt építtetett. Fia,

Harruckern Ferenc

a kastélyt emeletesre építteti. A huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújítják, emeletesre építik át, rajta órát helyeznek el és párnatagos toronysisakkal fedik.

A kastély bővítésére,

Franz Anton Hillebrant

, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépíti az új kastélyt. Ennek központi részét kápolna foglalta el. 1801-ben ez a kastély is a tűzvész áldozata lett.

Wenckheim Ferenc

az új copf-stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építteti meg 1803-ban. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építik meg a kastély keleti oldalán. Almásy Dénes az épületet felújíttatja 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építteti. A bővítésnél figyelembe veszik a meglévő épület stílusát. 1945 után a keleti tornyot lebontják. Az új funkciót kapott kastélyt – iparitanuló-intézet, majd csecsemőotthon – belülről többször átalakítják.

Csabai kolbászfesztivál új rendezvényközpontban

A békéscsabai Csaba Park fesztivál és rendezvényközpont létrehozására a döntés alapján 1.060 milliárd forintot fordíthatnak. A Csaba Park elnevezésű fejlesztés a városvezetői közlés alapján jövő tavasszal kezdődhet meg és egy év alatt valósul meg. A benyújtott pályázatban a többi között úgynevezett kolbászudvar, rendezvénycsarnok, sétautak, pihenőhelyek létesítése szerepel. Békéscsaba önkormányzata 2012-ben nyújtott be pályázatot a CsabaPark megvalósítására, melyben egy, a csabai kolbász hagyományaira és a szórakoztatásra épülő élménypark megvalósítását határozta el. A park létrehozásának célja egyrészt a beruházáson keresztül, a nagy hagyományokkal bíró Csabai Kolbászfesztivál és más rendezvények számára méltó helyszín biztosítása, másrészt a városba érkező vendégek számára a helyi gasztronómián, hagyományőrző, kulturális és szórakoztató programon keresztül különleges személyes élmény nyújtása, illetve a térség épített örökségének a bemutatása. A tervek szerint 2014 közepére elkészül a kolbászudvar-látogatóközpont, a fesztiválcsarnok és a tematikus park. A beruházás a fesztiválterület és ennek kiegészítő (út, parkoló, közművek) létesítményeit tartalmazza. A terület központi épülete az 1500 négyzetméteres kolbászudvar-látogatóközpont. Az ide érkező turistáknak lehetősége lesz arra, hogy egy interaktív programon keresztül átéljenek egy hagyományos, falusi disznóvágást és kolbászkészítést, elfogyasszák, és megvásárolhassák az elkészített termékeket, majd megtekintsék a kolbászkészítés történetét bemutató kiállítást. A fejlesztés másik nagy szegmense a 2800 négyzetméteres fesztiválcsarnok, amely kisebb nagyobb események helyszínéül szolgál, illetve alkalmas lesz interaktív bemutatók, vásárok, és egyéb rendezvények megszervezésére. Kialakításra kerül egy kreatív, ügyességi és egyedi elemekkel ellátott 2500 négyzetméteres tematikus park, ahol a gyermekek játékos módon ismerkedhetnek meg az ételkészítés folyamatával és a magyaros különlegességekkel.

Halfesztivál a Sugovica partján

A Bajai Halfőző Fesztivál háttér-infrastruktúrájának fejlesztésére 1.613 milliárd forintot ítéltek meg. A hagyományos Bajai Halfőző Fesztivál a Sugovica partján az év fénypontja, minden bajai erre készül egész évben, mely a városban élők múltjának egy darabja, amely alapjaiban határozza meg „bajaiságukat”. Ez a legfőbb értéke ennek a fesztiválnak, így aki ellátogat Bajára, többet kap, mint egy tál gőzölgő halászlét. A Szentháromság téren, 1996-ban, Baja várossá nyilvánításának 300. évfordulóján, még csak néhány bográcsban rotyogott a finom bajai halászlé, ám azóta évről évre egyre többen főznek a téren, a környező utcákban, és a Petőfi szigeten saját, és barátaik örömére. A négynaposra duzzadt Halfőző Fesztivál azonban nem csak a gyomornak szól. Programok sokasága várja az idelátogatókat, akik a gasztronómiai és színpadi élményeken túl, a várost is megnézik, és a négy nap alatt megismerik annak múltját és jelenét.

Magyar Zarándokút a Dél-Alföldön

A döntés alapján a zarándokút dél-alföldi szakaszának fejlesztését 751 millió forinttal támogatják. A Magyar Zarándokút Egyesület és a Magyar Zarándokút Önkormányzati Társulás azzal a fő céllal alakult, hogy létrehozzák, a spanyolországi El Camino-hoz hasonló, hálózati jelleggel, folyamatosan működő Magyar Zarándokutat, mely 2011. március 31-én hivatalosan is megnyílt, és Esztergomtól Máriagyűdig várja a zarándokokat. A Magyar Zarándokút hazai szent helyeket – különleges kisugárzású helyeket – érintve, Esztergomból vezet Máriagyűdre, és alapja lehet majd a Czestochowa–Medugorje között tervezett nemzetközi zarándokútnak. Az út fizikai megtestesítését a zarándokszállások 20-35 km-enkénti hálózata és a kijelölt, „felfestett” útvonal adja. A hagyományokra alapulóan tervezett útvonal többnyire földutakon, turista ösvényeken a természetben vezet, de a közbeeső települések belterületeit érinti. A tervezett zarándokút teljes hossza mintegy 420 kilométer. Az útvonal hosszának fele hegyvidék, fele pedig alföldi sík terep. Átvezet a Pilisen, a Kiskunsági Nemzeti Parkon és a Mecseken. A szállásokat, amelyek olcsó, puritán, csoport-szállások, önkormányzati, egyházi és civil összefogással alakítják ki és működtetik minél egyszerűbb módon.

A szegedi dóm turisztikai vonzereje

A döntés alapján Szeged egyik legjelentősebb építészeti, kulturális és egyházi létesítménye, a Fogadalmi templom turisztikai vonzerejének növelésére 2.090 milliárd forintos támogatást ítéltek meg. Szeged város szimbólumát, a Dómot az 1879-es árvíz utáni tett fogadalom teljesítéseképpen építette fel a város Foerk Ernő tervei alapján. A ma műemléki védettséget élvező felső-olaszországi neoromán stílusú épületet 1930-ban szentelték fel. A templom fennállása során a tetőhéjazat elemei elöregedtek, az évtizedek folyamán igen sok beázással járó károsodást szenvedtek, melyek hatással voltak mind a teherhordó szerkezetekre, mind a belső felületekre, festményekre. Az épületet díszítő kistornyok sérüléseit a háború után szakszerűtlenül, nem fagyálló téglával egészítették ki, így a téglák a hőingadozás és a kifagyás következtében szétrepednek, töredeznek. Az épület közvetlen károsodása mellett a lehulló tégladarabok az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztették. Több-kevesebb javítás, rendszeres karbantartás után elengedhetetlenné vált a részletekre is kiterjedő, héjazat cserével járó felújítás. A tetőszerkezet teljes javítási munkái 2002 őszén kezdődtek, majd 2005. szeptember 30-án a szentélykör-folyosó zárókeresztjének felhelyezésével ünnepélyesen is lezártuk a munkálatokat. A munka a Szeged-Csanádi Püspökség és a Miniszterelnöki Hivatal támogatásával, illetve a Belvárosi Plébánia híveinek adományából valósulhatott meg. A Fogadalmi Templom tervezésekor igen grandiózus tervek készültek, amelyek egy jelentős része megvalósult. A belső berendezés tekintetében viszont bőven akadtak hiányosságok. A 2005 tavaszáig használatban lévő padokat a templom berendezésekor kölcsönbe kapta az egyházközség, hogy ideiglenes megoldásként szolgáljon a Dóm belső teréhez stílusában illeszkedő padsorok elkészítéséig. Anyagi okokból azonban erre sosem került sor, így az átmeneti állapot 75 évig tartott. A mostani pályázatról és a fejlesztési tervekről következő cikkünkben számolunk majd be.

A Szer üzenete megújul

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fejlesztésére a kormányzati döntés értelmében 1.090 milliárd forintot ítéltek meg. Az 1896. évi VIII. tc. rendelkezik arról, hogy „Pusztaszeren emlékmű állíttassék a honalapítás ezredik évfordulójára”. 1902-ben Szegeden létrejött a Pusztaszeri Árpád Egyesület, egy olyan intézmény, mely a pusztaszeri megemlékezésekkel volt hivatott törődni. Céljuk volt, hogy felépítsenek itt egy monumentális Árpád-templomot. Ez a rendszeres anyagi források hiányában nem valósulhatott meg. 1907-ben volt a honfoglaló vezér halálának ezredik évfordulója, de ebből az alkalomból csak egy kezdetleges kis ásatásra futotta a költségvetésből. Az első világháború vetett véget az ünnepségeknek, majd a tanácsköztársaság gátolta az évenkénti búcsújárást. A környék lakossága „szobori búcsú” néven emlegette ezeket az összejöveteleket. 1920-ban a trianoni békediktátum igazságtalanságai élesztették fel újra az Árpád-kultuszt, s 1921-től kezdve Országos Árpád Ünnepnek nevezték a megemlékezéseket. A Nemzeti Emlékpark fejlesztéséről következő cikkünkben számolunk majd be.