Közélet

Állatsimogató, bifsztek és pörköltpárbaj az I. Bivalyfesztiválon + FOTÓK

Állatsimogató, bifsztek és pörköltpárbaj az I. Bivalyfesztiválon + FOTÓK

2012. július 15., vasárnap
Állatsimogató, bifsztek és pörköltpárbaj az I. Bivalyfesztiválon + FOTÓK

Népes közönség előtt nagy sikerrel rendezték meg az I. Bivalyfesztivált a Mórahalom melletti Nagyszéksós-tónál. Több mint félszáz bográcsban rotyogott a bivalypörkölt, a legjobbnak járó díjat egy domaszéki szakács érdemelte ki.

A hazánkban egykoron igen elterjedt igavonó, a bivaly magyarországi állománya napjainkban csak néhány százra tehető, az állatok többsége nemzeti parkokban él. A Mórahalom melletti Nagyszéksós-tónál lévő természetvédelmi területen kialakított rezervátumban 2008 óta tartanak és tenyésztenek vízi bivalyokat, a gulya mára csaknem száz egyedet számlál. Szombaton első alkalommal, hagyományteremtő céllal rendeztek fesztivált, ahol a család apraja-nagyja remekül érezhette magát.

Öt bivalyt fogyasztottak el a fesztiválozók

Pörköltpárbaj

Az I. Bivalyfesztivál pörköltfőző versenyén 51 csapat vett részt, közöttük összesen 6 mázsa színhúst osztottak ki a szervezők, akik 5 darab kétéves bivalyt vágtak le ebből az alkalomból. A helyi Colosseum Hotel konyhafőnöke, Kollár János vezette zsűri a küllemet és az ízt is vizsgálva a domaszéki Sike Mihálynak ítélte oda az első, a zsombói önkormányzatnak a második, s a mórahalmi Varga Józsefnek a harmadik díjat. Egy óriásbográcsban egyébként a zsűrielnök mesterszakács készített 60 kiló színhúsból mintegy 500 adagnyi gulyást a látogatóknak.

A bivalyok örömmel fogadták a gyerekek simogatását, a bátrabb lurkók még krumplival is etethették őket. A kilátogatókat fúvós-, citera- és lakodalmas zene, szórakoztatta, s az újra magára talált nyári kánikulában mindenkinek jutott hűsítő sör vagy éppen üdítő. Megcsodálhattuk a magyar kutyafajták bemutatóját – közülük is akadt olyan juhtereléshez szokott négylábú, akinek újdonságot jelentett a bivaly, ám a puli, a pumi és a sinka is derekasan helytállt! Kóstolhattunk helyi kézműves réteseket, kürtöskalácsot, kakasos nyalókát – és persze a nap „sztárja”, a bivaly húsát minden mennyiségben és formában. A bivaly sötét vörösesbarna, durva rostú húsa ugyan kevésbé porhanyós, sokak szerint azonban ízletesebb, mint a marháé – tartják. Nos, a rendezvény legtöbb fakanálforgatója is éppen a marhahússal hasonlította össze alapanyagát, mikor a főzési titkokról érdeklődtünk. A pörköltfőző versenyen 51 bográcsban rotyogott az ízletes étel, egyéni indulók, baráti társaságok és önkormányzati brigádok mérték össze kuktatudományukat.

(A viadal végeredményét lásd keretes írásunkban.)

Csúcs Károly

pusztamérgesi szakács barátaival érkezett, s első alkalommal főzött bivalyt. „Csak természetes fűszerekkel ízesítettem, sóval, borssal, köménnyel és őrölt paprikával. Tíz kiló húsból készítettem az ételt, két és fél órán át főztem, hogy megpuhuljon, ez a titka. Egyébként az évjárattól függ, mennyi ideig kell főnie a húsnak, a kétéves bivaly esetében ennyi tűnt ideálisnak. Mindenkinek ízlett, aki csak megkóstolta” – büszkélkedett. Mi is teszteltük, s valóban nem kellett csalódnunk.

Így készíthetünk bivalybifszteket!

Miközben az óriásbográcsnál hosszú sorokban kígyóztak a látogatók egy-egy tál bivalygulyásért, a most megnyílt, elegáns Bivaly Kocsmában bivalybifszteket és bivalysteaket falatozgattak a vendégek. Az üzemeltető, Zefer Levente és a főszakács, Kovács Tibor azt mondták, nincs igazán különlegessége a bivalyhús elkészítésének, nagyon hasonlít a marhához, s gyakorlatilag ugyanúgy is kell elő- és elkészíteni. Műhelytitkok ide vagy oda, érdeklődésünkre elárulták a pikáns ízvilágú bivalybifsztek receptjét is. „A felaprózott bélszínt és fejet vagy farkat előre bepácoljuk, s borsozva, mustározva, vajban 3-7 napot állnyi hagyjuk, majd sóval, borssal, vöröshagymával, worchesterrel, ketchuppal, vöröspaprikával ízesítjük. Kevés citromlevet is csepegtetünk bele, s tojássárgájával ízesítjük, majd vajas pirítóssal tálaljuk” – ajánlották az előételt stábunk, illetve rajtunk keresztül olvasóink figyelmébe. Megéri megkóstolni! Mórahalom polgármestere, Nógrádi Zoltán minden bográcshoz ellátogatott, hogy elbeszélgessen a résztvevőkkel. Amikor arról faggattuk, mi volt az alapvető célja a fesztivál életre hívásának, hiszen a városban már eddig is a nyár szinte minden hétvégéjére jutott egy-egy érdekes rendezvény, azonnal rávágta: szemük előtt a nyugat-európai, a német, az osztrák vagy éppen a francia modell lebeg. De mire is gondolt a település első embere?

A nyugat-európai úton – fókuszban a helyi érték

„Régóta szeretnénk kialakítani a Mórahalmi Nyár programsorozatot, ugyanis a turizmus és a fizető vendéglátás fejlesztésének egyik alapvető eleme, ha egy térségbe céltudatosan érkezik a vendég, tehát tudja, hogy olyan minőségi programokat fog kapni, melyek kellemes időtöltést nyújtanak számára. Ezért szervezzük évről évre a Homoháti Sokadalmat, a Dél-alföldi Rétesfesztivált, az ezekhez kapcsolódó kulturális eseményeket, illetve idén július 21-én a Dél-alföldi Vágtát, s indítottuk útjára a Bivalyfesztivált. Nincsenek illúzióink, kell legalább tíz év, hogy beérjen ez a munka, ám fontos volt, hogy belevágjunk, hiszen csak így lehet Mórahalomra csábítani a turistákat” – fejtette ki. A másik alapvető szempontjuk pedig az, hogy elérjék: a helyi termék megtalálja a maga elkötelezett fogyasztói közönségét, aki keresi, szereti, s hajlandó is érte pénzt áldozni. „A térségben sajnos sok mezőgazdasági termék vész kárba, mert nem találja meg piacát. Ezen szeretnénk változtatni, ezért indítunk kistérségi szinten mozgóbolt-programot, valamint kezdeményezzük a háztáji-tanyai termékek kereskedelmi programját, s a mangalica-, a tojás- és a bivalyprogramot is. Célunk, hogy a térség által előállított termék és a helyi munkaerő értékesüljön. Ezen a téren sem lehet persze egy-két év alatt áttörést elérni, de valahol el kellett kezdeni. Reméljük, mihamarabb eljutunk oda, ahová az osztrákok, a németek vagy a franciák, akiknél a falusi turizmusnak megvan a szilárd gasztronómiai háttere, mely mindig a helyi termékekre, ezáltal a helyi munkaerőre és tudásra épül” – vázolta Mórahalom és környéke terveit Nógrádi Zoltán. A politikustól azt is megtudtuk: egy újabb fejlesztés révén szeretnék tovább bővíteni a település csaknem száz egyedből álló gulyáját. Arra törekednek, hogy a bivaly mint érték, mint gasztronómiai kincs szerves részévé váljon Mórahalom turisztikai kínálatának. Az I. Bivalyfesztivál sikerét látva aligha járnak rossz úton!

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.