Közélet

Tizenkét tápéi dallal nyíltak meg a falunapok + FOTÓK

2012. június 8., péntek

Pénteken kezdetét vette a Tápai Falunapok háromnapos rendezvénysorozat, az ünnepélyes megnyitóra a Heller Ödön Művelődési Házban került sor. A helyi alkotók kiállítása mellett Nagy Imre Erik zeneszerző új szerzeményében is gyönyörködhetett a „tápai nemzet”.

Tápé a hetvenes évek óta nem önálló falu, de a mai napig büszkén vállalja egyediségét és értékeit – mondta el köszöntőjében

Bodóné Péni Erika

, a művelődési ház igazgatója. Azt is hozzátette, jó érzés ugyanakkor, hogy van helyük a nagy egységben, Szegedhez tartozhatnak. A falunapokra összeállított sokszínű program azt bizonyítja, hogy Tápé él, életképes – hangsúlyozta az igazgatónő. A háromnapos rendezvénysorozat minden perce az együvé tartozás jegyében telik. A falunapon a helyi művészek alkotásai jelennek meg, itteni táncosok, kézművesek, sportolók, alkotócsoportok mutatják meg magukat.

Összefogással

Támogatnak

„Itt élünk Tápén, nagyon szeretjük, büszkék vagyunk rá – ez egy nagyon élhető városrész. Nyugodt, közel van Szegedhez, falusi jellegét képes volt minden jó tulajdonságával érintetlenül megőrizni a mostani rohanó világban” – mondta el portálunknak Tóth Kázmér, a falunapokat támogató Scabello Bt. ügyvezetője. A cég tevékenységének nagyobbik része a díszletgyártás révén a kultúrához kapcsolódik, sok más mellett a Szegedi Szabadtéri Játékokra a Hegyen-völgyön lakodalom, a Parasztbecsület és a Mágnás Miska díszleteit is ők készítik. Szintén anyagi segítséget nyújtott a falunapokhoz a Pillér Takarékszövetkezet helyi fiókja. Mint Vincze Gyuláné igazgató elárulta, a takarékszövetkezetek hagyományosan helyi kötődésű intézmények, mindig is az itteni lakosságért dolgoztak. Már a kezdetek óta támogatják a falunapokat lehetőségeikhez mérten, sőt, más kulturális rendezvényeket is, évek óta patronálják például a tarhonyafesztivált, illetve a népi együttest.

Bohács Zsolt

, Tápé országgyűlési képviselője megnyitó beszédében hangsúlyozta, a falunapok bőséges programkínálata arról tanúskodik, hogy nem akármilyen összefogás van a tápéiak között. Köztudomású az itteniek hagyománytisztelete, ennek ékes bizonyítéka, hogy a vasárnap is a helyi tradíciókról fog szólni: gyékényfonók, kézművesek portékáit csodálhatják meg az érdeklődők. A rendezvénysorozat azt is kiválóan demonstrálja, mennyire összetartóan tudnak dolgozni a tápaiak egy kitűzött cél érdekében – helyi vállalkozók, civil szervezetek és magánemberek összefogásával, támogatásával valósulhatnak meg a falunapok. Tehetségüket, szervezőkészségüket és anyagi hozzájárulásukat adták az itt lakók a három nap sikeréhez – folytatta a gondolatot

Juhász Gyula

, a városrész önkormányzati képviselője, aki a január óta tartó készülődést egy zarándokúthoz hasonlította, melyhez kezdetben csak néhányan, majd egyre többen és többen csatlakoztak. A három nap alatt olyan fellépőket hallhatnak, mint az Easy/DC,

Vastag Csaba

, Maszkura és a tücsökraj, Smart Jam Band,

Benkóczy Zoltán, Kovács Kati

vagy a Gera Fivérek. Részletes program

ITT

olvasható. Hagyományosan a falunapok alkalmával a tápéi alkotóművészek kiállítását is megnyitják.

Tóth Attila

művészeti író úgy fogalmazott, a festők számára különös vonzerőt jelent ez a táj, és bár a gyüttmönteket a tápéiak kevésbé kedvelték, sok művész választotta és választja alkotásai színhelyéül az egykori falut. A képzőművészet terén

Nyilasi Sándor

és

Heller Ödön

adták Tápé „festői” hírnevét.

Kidalolták Tápét

A megnyitó estéjén került sor

Nagy Imre Erik

tápéi zeneszerző, karmester és zongoraművész új, tápéi ihletésű dalainak előadására is „Tápén a legények…” címmel. A falu „kidalolására” Török Gizella gyékényszobrász-művész „bujtotta fel” a mestert – „csak gyékény legyen benne” jeligével –, aki 12 dalból álló csokrot állított össze, a szerzeményeket a városrész egy-egy épülete, hozzá fűződő emléke ihlette.

„Arról írtam, ami megfogott. És akik előadják, szintén megfogtak szorgalmukkal és tehetségükkel” – mutatta be az est két énekesét a komponista, Széles Flórát és Szélpál Szilvesztert. A közönség fantasztikus előadást hallhatott a két fiataltól – akiket Virág Mihály cimbalomművész is kísért –, akik lelkesen, természetes átéléssel énekelték a hol játékos, könnyedebb, hol borongósabb, mélyebb dalokat. A kellemes ritmusú művekből kiérződött Nagy Imre Erik népdalszeretete és a verbunkos iránti vonzódása is. Tisza-parti zenés „képsor” volt a felütés, majd az estnek címet adó Tápén a legények kezdetű „nóta” következett csipkelődő népi humorral. Egy-egy szem elfátyolosodott a Nagypapám, nagymám kezdetű dalra, melyet a tápéi templom előtt álló I. világháborús emlékmű oszlopa ihletett – bizony, egy világégés legnagyobb vesztese az ember... Árvízi csárdással folytatták a művészek – ugyanis bármilyen meglepő, a szomorú eseményt még senki nem örökítette meg a muzsika hangján. Továbbhaladtunk, megjelent a tápéi komp, a rét, és az öregfa árnyékában lepihenni vágytunk, újraélni minden álmot, és az álmok kapujából kedvesünknek vinni egy szál virágot… Tiszta és egyszerű világot idézett meg a Szőke Tisza című dal is, majd szomorúbb téma, a régi falusi élet „kasztrendszerét” visszaidéző dallamok következtek, a szegény szerelmes azon búsongott, miért nem lehet övé kedvese. Majd újra vidámabb szólam, boszorkányosan incselkedő menyecske, a dorozsmai vásárba igyekvő, és a kocsmában megpihenő legény képe rajzolódott ki a hangokból. Megtértünk a templomhoz, karácsonyi meghitt hangulatot varázsolt a mester határon túl is nagy sikert aratott Szólj, égi csengő című dala. Ezzel a szerzeményével szeretne Nagy Imre Erik a legnagyobb digitalizált kottákat közzétevő portál, a www.free-scores.com nemzetközi versenyén ismét indulni, melyen januárban Ave Mariája első díjat nyert, ami egyébként az idei csíksomlyói búcsún háromszor is hallható volt. Végül a zeneszerző levonta a kérlelhetetlen konklúziót: Szeged is csak attól hírös város, mert Tápéval határos.