Közélet

Hende Csaba: "Csak sast nemzenek a sasok"

Hende Csaba: "Csak sast nemzenek a sasok"

2012. június 3., vasárnap
Hende Csaba: "Csak sast nemzenek a sasok"

A magyar katonák nemzetközi viszonylatban kiemelkedően jól képzettnek számítanak. A humán erőforrással nincs gond, nagyobb problémát jelent, hogy a Varsói Szerződésből örökölt harceszközök, fegyverzet, járművek, egyebek végképp cserére szorulnak, a költségvetésben pedig nincs pénz erre a célra. Hende Csaba honvédelmi miniszter bizakodó. Szegedi látogatása során többek között erről is faggattuk.

– Az önkéntesek toborzásával kapcsolatban jelenleg hogyan áll fel a rendszer?

– 2011. január 1-jétől már 2000 fő, úgynevezett önkéntes védelmi tartalékos szolgál a Magyar Honvédségben, ők azok, akik a korábbi őrző-védő cégek alkalmazottai helyett átvették a katonai objektumok, laktanyák védelmét és őrzését. Idén január 1-jével elkezdtük az úgynevezett önkéntes műveleti tartalékosok toborzását, akik a Magyar Honvédség más feladataiban fognak majd részt venni. Mindkét állomány tagjaira számítunk a katasztrófavédelemben, legyen az természeti vagy ipari katasztrófa. Most írta alá a szerződést az ezredik műveleti tartalékos, így elmondhatjuk, hogy összesen több mint 3000 tartalékos katonája van a Magyar Honvédségnek és Magyarországnak. Emlékezetes, hogy a kormányhivatalba lépésekor papíron 18 fő regisztráltatta magát a tartalékos állományban. Az országgyűlés határozata alapján –, amely 8 ezer főben szabta meg a tartalékos katonák összlétszámát – még további 5 ezer fő szerződtetésére van lehetőségünk. 2014 végéig tervezzük a teljes kontingenst feltölteni. A továbbiakban elsősorban az egyetemi ifjúságot szeretnék megszólítani, és soraink közé hívni.

– Milyen konkrét feladatokat látnak majd el az önkéntesek?

– Valamennyien a Magyar Honvédség feladatrendszerébe tartozó feladatban részt vesznek. Ezek közül béke idején a legfontosabb a katasztrófák elleni védekezésben való részvétel. Ez itt, Szegeden, a Tisza partján különösen érdekes és fontos kérdés.

– Beszélhetünk-e létszámhiányról a honvédségben?

– A honvédség békehadrendjében jelentős létszámhiány mutatkozik. A tartalékos rendszer fejlesztése bizonyos fokig enyhíti ezt a hiányt. Tudni kell, hogy egy tartalékos katonának a rendszerben tartása kb. az ötödébe kerül, mint egy állandó létszámot terhelő katona költségeinek. Ilyen szempontból nemzetgazdaságilag is igen hasznos és előnyös a tartalékos rendszer fejlesztése. Az a 3700 fő körüli létszámhiány, ami az állománytábláinkhoz képest mutatkozik, az megnehezíti a honvédség napi feladatainak és missziós feladatainak a teljesítését is. Kitűnő állományunk nagy erőfeszítések árán ugyan, de képes a feladat ellátására. A jelentkező feszültségeket a tartalékos állomány fejlesztésével költségtakarékos módon tudjuk enyhíteni.

– Az ország mely részén tapasztalható a legnagyobb érdeklődés, illetve hogyan lehet motiválni az önkénteseket, hogy még nagyobb számban jelentkezzenek?

– További 2000 fő már regisztrált, az ő alkalmassági, egészségügyi, pszichikai, nemzetbiztonsági megítélésük folyamatban van. Már most mondhatjuk, hogy az 5000 körüli létszámot hamarosan be tudunk tölteni. A jelentkezések folyamatosak, kell is, hogy azok legyenek, hiszen a legjobbakat kívánjuk kiválasztani a jelöltek közül. Úgy gondolom, a 2014-es céldátum előtt már meglesz a 8 ezres létszám. Ez az emberektől függ. A Dunától keletre eső országrészek mindig kiemelkedtek a katonai hivatás iránti érdeklődésben, a toborzás mindig errefelé volt sikeres. A Tisza-vidék, a tiszai magyarság mindig is erősen érdeklődött a katonai hivatás iránt. A Magyar Honvédség katonájának lenni kiszámítható – adott esetben életpályát is jelenthet –, s ez a helyzet remélhetőleg tovább fog javulni akkor, hogyha az új közszolgálati életpályamodell keretében a katonai életpályát is be tudjuk vezetni. Erre még ebben a ciklusban lehetősséget látok. A kidolgozó munka és a különböző területek szabályrendszerének összehangolása gőzerővel folyik, ez még az ősszel a kormány elé fog kerülni. Azt kívánjuk elérni, hogy a köz, a nemzet szolgálatában álló katonák, rendőrök, köztisztviselők között egyfajta jó értelemben vett kooperáció és átjárhatóság jöjjön létre. Ezzel a fegyveres szolgálatból egészségügyi vagy életkori okokból kiöregedő katonáinknak egy második karriert tudjunk kínálni, hiszen 45 évesen nem mehet el nyugdíjba senki, ennyire nem gazdag ez az ország. Bűn volna azt a hatalmas összeget, amit katonáink kiképzésére fordítunk, veszni hagyni, hiszen ezek a katonák nagyszerű képességekkel rendelkeznek. Tudnak rendet tartani, szervezni, tervezni, végrehajtani, parancsolni és engedelmeskedni, tehát nagyon sok hasznos képesség és készség birtokában vannak, amely a magyar társadalom életében elengedhetetlenül kell, mint egy falat kenyér. Meg kívánjuk teremteni a lehetősségét annak, hogy a katonai karrier lezárulta után, a szerződéses katonai szolgálat befejeztével a közszolgálat egyéb területein e nagyszerű emberek tudása hasznosulni tudjon.

– Lehet-e tudni, hány volt hivatásos magyar katona szolgál külföldi hadseregek kötelékében? Állítólag jó a hírünk a világban, s igen kapósak a magyar bakák?

– A magyar jó katona. Ez nyilván a genetikával függ össze. Berzsenyi Dánielnek van egy verse, amelyben azt írja, csak sast nemzenek a sasok. A mi hőseink fegyverrel foglalták el ezt az országot, és fegyverrel védték ezer éven át. Olyan katonai tudás, felhalmozott tapasztalat van, ami egyebek között a huszár fegyvernem kialakulásával is összefügg. A magyar katonák ma is nemzetközi viszonylatban kiemelkedően jól képzettnek számítanak. Mindenütt, ahol megfordulnak a világban. A világ 13 pontján ma is szolgálnak a Magyar Honvédség katonái különböző békemissziókban Afganisztántól a Nyugat-Szaharáig, Libanontól a Balkánig nagyon sokfelé. Külföldi hadseregekben szolgáló volt magyar katonák létszámáról nincsenek információink. Természetesen egy szabad világban a munkaerő áramlása ebben az értelemben is szabad. Mi arra törekszünk, hogy a legjobbakat meg tudjuk tartani a Magyar Honvédség kötelékében, és kellően motiválni is tudjuk őket mind anyagi, mind erkölcsi ösztönzőkkel.

– A NATO mennyire elégedett Magyarország teljesítményével?

– Elismerő és dicsérő szavakat kaptunk az elmúlt időszakban, ennek oka a magyar katonák missziókban nyújtott kiemelkedő teljesítménye. Semmiképpen sem a honvédelmi ráfordítások magas volta…

– Ezen a téren a sereghajtók között vagyunk Európában.

– Finoman szólva, nem vagyunk az élmezőnyben, valóban kevés a ráfordítás. A kormány februárban hozott egy határozatot, amelyben kifejezte akaratát arra nézve, hogy a honvédelmi költségvetés zsugorodása álljon meg. Az idei költségvetés garantált a 2013-as, 2014-es és 2015-ös évre, majd 2016-tól fokozatosan a GDP évi 0,1 százalékában kifejezett mértékben emelkedni is fog. Így 2022-re éri el az 1,39 százalékot. Különösen élessé teszi a helyzetet, hogy az előttünk álló évtizedben a Varsói Szerződésből örökölt harceszközök, fegyverzet, járművek, egyebek végképp cserére szorulnak, végképp meghalnak.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.