Civil szervezetek ellenzik, hogy bizonyos bűncselekmények esetén 12 évre csökkentsék a büntethetőségi korhatárt.
"A megoldás nem a büntetés, nem a tárgyalótermek és rendőri kezek, hanem a gyermekek nyelvén értő szakemberek, pártfogók, pszichológusok, szociális munkások és a szülők közös munkája" - írta tíz civil szervezet képviselője az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben. Emlékeztettek, jelenleg 14 éves kortól lehet gyerekeket büntetni, most a kormány 12 évre csökkentené a büntethetőségi korhatárt emberölés, testi sértés, rablás és kifosztás esetén. Gyermekvédelmi és igazságügyi szakemberek úgy vélik: a gyerekek büntetőjogi eszközökkel történő felelősségre vonása segítésük és a rehabilitáció lehetősége nélkül "cinikus, káros és súlyosan veszélyezteti jövőjüket" - olvasható a közleményben. A dokumentum aláírói között van
Gönczöl Katalin
egyetemi tanár, kriminológus,
Muhi Erika
, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda igazgatója, valamint
Márton Izabella
, a Magyar Szegénységellenes Hálózat igazgatója. A parlament hétfőn este elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amely szélesíti a jogos védelem lehetőségét, egyes bűncselekményeknél 12 évre szállítja le a büntethetőségi korhatárt, és bevezeti az elzárást mint büntetést. Az új kódex 2013. július 1-jén váltja fel a több mint harminc éve hatályos és azóta csaknem százszor módosított jelenlegit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.