Fogyasztóvédelmi mesék készülnek a legkisebbeknek

Jelentősen bővül a békéltető testületek feladatköre, míg a vállalkozások fogyasztóvédelmi emblémára pályázhatnak. A Somogyi-könyvtárban a Közéleti Kávéház estjén szó esett arról is, hogy az óvodásoknak és kisiskolásoknak fogyasztóvédelmi témájú meséket készíttet a hatóság.

A fogyasztóvédelem területén a kormányzat középtávú politikájában kiemelt hangsúlyt kapott az oktatás, mely egyrészt a fiatalok fogyasztóvédelmi képzését jelenti, másrészt a tanárok oktatását foglalja magában. A Somogyi-könyvtár alagsori klubjában tartott Közéleti Kávéházi esten

Petrik Sándor

, a kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezetője elmondta, mindkét feladatkörben jelentős szerepet vállal a hatóság. „Csongrád megyei középiskolákban rendszeresen tartunk fogyasztóvédelmi témájú előadásokat, illetve csatlakozunk majd az egyetemek által indított pedagógus továbbképzésekhez is” – közölte Petrik Sándor. Az általános iskolásokra, illetve óvodásokra is gondoltak a szakemberek, a legkisebbeknek meséket készítenek, melyek szintén fogyasztóvédelmi témájúak. Ezek a különleges mesék a tervek szerint még ebben az évben elkészülnek, és a felügyelőség honlapján lesznek elérhetőek. A fogyasztóvédelmi pozitív listával kapcsolatban Petrik elmondta, megyénkben közel száz vállalkozás szerepel rajta, míg országos szinten 1300 vállalkozás. „Főként olyan kiskereskedelmi cégek szerepelnek a listán, akiket mi kerestünk föl. Nagyon kevesen tudják azt, hogy a pozitív listára nemcsak akkor lehet felkerülni, ha a felügyelőségünk ellenőriz és javaslatot tesz a listára kerülésükre, hanem maguk a vállalkozások is jelentkezhetnek” – hangsúlyozta. Ilyen esetben természetesen a felügyelőség megvizsgálja az üzletet, hogy minden kritériumnak megfelel-e. A hatósági munkában bevezetett új szemlélet, több új kezdeményezést is hozott, ezek közé tartozik a fogyasztóvédelmi embléma is, aminek elnyerésére pályázhatnak a vállalkozások. Petrik Sándortól megtudtuk, eddig viszonylag kevés pályázat érkezett be, pedig minden fórumon felhívják erre a lehetőségre az érintettek figyelmét. Mint megtudtuk, az elbírálás fontos szempontja, hogy a pályázók a kötelező feltételeken túl is kínáljanak fogyasztóbarát szolgáltatásokat, például a fiatalok, az idősek vagy a mozgáskorlátozottak számára. Pozitív döntés esetén két évre kaphatják meg a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által bejegyzett védjegyet a vállalkozások. Petrik Sándor elmondta, akik felkeresik tájékoztatási irodájukat, részletes tájékoztatást kapnak a pályázat menetéről.

Bővül a békéltető testületek feladatköre

A Csongrád Megyei Békéltető Testület ügyeit tekintve abszolút slágertéma a cipő, de például a nyílászárókkal és azok beszerelésével kapcsolatos panaszok is érkeznek hozzájuk.

Dékány László

, a Csongrád Megyei Békéltető Testület elnöke elmondta, megalakulásuk után a lakosság körében nem volt ismert feladatuk, így viszonylag kevesen fordultak hozzájuk. Talán még ma sincsenek sokan tisztában azzal, hogy a fogyasztói jogérvényesítésben nyújt segítséget a testület, a bírósági eljárásoknál sokkal rövidebb idő alatt. A vizsgálandó ügyeik száma 2006-ban megháromszorozódott, tavalyelőtt 327, 2011-ben pedig 279 ügy rendezésében működtek közre. Kibővül a fogyasztó fogalma, így a testület tevékenysége is egy jogszabály módosítás révén. Dékány Lászlótól megtudtuk, korábban azokkal az ügyekkel foglalkozhattak, melyekben egy természetes személy valamilyen fogyasztói panasszal, kifogással fordult a vállalkozó felé. „A jövőben az egyházak, a civil szervezetek, társasházak, lakásszövetkezetek, mikro-, kis- és középvállalkozások is fordulhatnak hozzánk abban az esetben, ha a foglalkozásukon, gazdasági tevékenységükön kívüli célból vásárolnak terméket, szolgáltatást vesznek igénybe vagy szerződést kötnek, és kifogásuk van” – magyarázta. Ez a gyakorlatban leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egy fodrász nem reklamálhat a békéltető testületnél egy elektromos hajvágó hibája miatt, viszont ha az üzletében lévő hűtő romlik el, akkor fordulhat a testülethez. Mint elhangzott, tanácsadással is bővül feladatkörük, ám pluszforrást nem kaptak erre a békéltető testületek. Dékány László hangsúlyozta, tapasztalataik szerint sok esetben a fogyasztó sem tájékozott kellőképpen, például nem olvas el egy szerződést, mielőtt aláírja, így bizonyos esetekben nem tudnak segíteni. Pontos adataik nincsenek, de becslésük szerint a hozzájuk kerülő ügyek 75-80%-a rendeződik.