A bőr nem felejt – a napozás árnyoldalai

A tűző napon szerzett barnaságnak komoly ára lehet, a bőr korai öregedése mellett az UV-sugárzás rákkeltő hatását azonban nem veszik eléggé komolyan az emberek. A szegedi klinikán egyre több bőrdaganatot diagnosztizálnak és kezelnek, s a betegek között jelentősen nőtt a fiatalok száma.

A túlzásba vitt napozás ártalmaira hosszú évek óta felhívják a figyelmet a szakemberek, s közismert tény, hogy a bolygónkat védő ózonréteg egyre vékonyodik, így bőrünk is egyre nagyobb sugárzásnak van kitéve. „Világszerte a legtöbb bőrdaganatos beteg Ausztráliában, Queensland térségében él, ott, ahol a legvékonyabb a Földet védő ózonréteg, de sokan nem veszik komolyan a Nap drasztikus hatásait” – mutatott rá

Oláh Judit

. Az SZTE ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika egyetemi docense azt tapasztalja, hogy ezek az adatok, illetve a szoláriumozás szintén közismert káros hatásai sem rettentik el azokat, akik barna bőrre vágynak. Megfelelő védelem mellett természetesen lehet napozni, ám Oláh Judit azt javasolja, hogy alacsony faktorszám védőkrémeket felejtsük el. „Egyáltalán nem biztos, hogy a napvédő krémek árfekvése tükrözi a minőséget, de az általánosságban elmondható, hogy amit a gyógyszertárakban tartanak, egyfajta biztosíték, hogy a termék hatékonysága megegyezik azzal, ami rá van írva. Az UV-A és UV-B sugárzás ellen egyaránt védelmet nyújtó krémek preferálandók, illetve érdemes tudni, hogy a kémiai fényvédőt is tartalmazó termékek drágábbak, ám sokkal gazdaságosabbak, jóval kisebb mennyiséget és jóval ritkábban kell alkalmazni, mint a fizikai fényvédőkből” – magyarázta. A gyerekek bőre vékonyabb és érzékenyebb, így nekik mindig a kifejezetten gyerekeknek kifejlesztett készítmények közül kell választani. „Ha egy átlagos nyári napon leviszik sétálni vagy játszótérre a gyereket, a 40 faktoros krém megfelelő, de ha vízparton vannak, akkor mindenképpen az 50+ fényvédő faktorúakat kell használni. Nagyon fontos, hogy a gyerekekre is sapkát kell adni, illetve napszemüveget, mert a nap hatása nemcsak a bőrt érinti, hanem az egész szervezetet” – hangsúlyozta.

Akik munkájuk miatt egész évben folyamatosan kint vannak a szabadban, azoknak a bőre alkalmazkodik a krónikus napfényhez, automatikus megvastagszik a hámrétegük. A bőrgyógyász portálunknak elmondta, a durva, cserzett bőr jobban visszaveri a fénysugarakat, a szervezet egyfajta mechanikai védelmet épít ki az évek alatt. Ettől függetlenül nekik is lehet bőrdaganatuk, de más típusú, mint azoknak, akik csak időnként mennek ki a napra. A napallergiával kapcsolatban elmondta, az esetek egy részénél a fényvédő krémek kontaktallergiája jelentkezik. Nem biztos, hogy önmagában a napfény okozza az allergiát, sok esetben a különböző krémek, parfümök vagy dekorkozmetikumok tehetőek felelőssé a viszketésért és kiütésekért. Ezen kívül gyógyszerek is kiválthatnak fototoxikus reakciókat, így például a vízhajtók vagy antibiotikumok, továbbá különböző növények, például a paszternák, a petrezselyem, vagy egyes gyomnövények nedvei.

Becsapjuk a bőrünket a szoláriumozással

A világos, napégésre hajlamos bőrűek egy része azt gondolhatja, egészségesebb mértékletesen szoláriumozniuk, mert akkor megvédik bőrüket a leégéstől, de ez nem igaz a szakember szerint. A bőrgyógyász 50 faktoros védőkrémet javasol a fehér bőrűeknek, illetve azt, hogy csak nagyon óvatosan emeljék a napon töltött idő hosszát. „Egyszerűen becsapjuk a bőrünket, ha bebarnítjuk UV-A-val a szoláriumozás révén. A napfényben lévő UV-B spektrumú sugárzástól leégünk, de ez egyfajta figyelmeztető jel is, hogy túl sok sugárzás éri a bőrt. A szoláriumozással ezt a vészcsengőt kapcsoljuk ki tulajdonképpen, s így sokkal tovább tesszük ki bőrünket káros sugárzásnak” – részletezte az egyetemi docens a hatásmechanizmust. A túlzott sugárzás következtében pedig korán megöregszik a bőr, sok anyajegy lesz rajta, illetve a festékes bőrdaganat kialakulásának kockázatát is növeli az, aki túl sok UV-sugárzásnak teszi ki. Régen azt gondolták, ha nem égünk le, csak barnulunk, az egészséges, ám a statisztikai adatok erre egyértelműen rácáfolnak. A bőrgyógyásztól megtudtuk, a festékes bőrdaganatok gyakorisága meredeken elkezdett emelkedni, amikor az emberek elkezdtek szoláriumba járni, s UV-A sugárzással kezdték terhelni a bőrüket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen rákkeltőnek írja le a szoláriumozást, ezért sok helyen a 18 éven aluliak számára be is tiltották. Ennek oka, hogy a fiatalkorban elszenvedett napégéseknek nagy szerepe van a bőrdaganatok későbbi kialakulásában.

Bőrdaganatok és kockázati tényezők

„A napégésért felelős UV-B elsősorban a hámeredetű daganatok, így az úgynevezett bazalioma, és spinalioma kialakulásáért felelős. A barnulást elősegítő UV-A felelős leginkább azért, hogy feltöredeznek a kötőszöveti rostok, tehát aki nagyon sokat napozik, idő ellőtt elkezd ráncosodni, illetve bizonyos mutációk következtében létrejönnek elsősorban a festékes bőrdaganatok. A festékes bőrdaganatok kialakulásában a teljes UV-spektrum szerepet játszik, de az UV-A-nak nagy jelentősége van” – magyarázta Oláh Judit.

Hozzátette, maga a bőrtípus is meghatározó, hiszen ha valaki világos bőrű, szeplőre hajlamos és nagyon könnyen leég a napon, az sokkal nagyobb kockázatot jelent. Mielőtt azt gondolná bárki, hogy akinek jól barnuló bőre van, annak nincs mitől tartania, téved. Ők – mivel nem jelzi leégéssel a bőrük a túl sok sugárzást – több időt töltenek a napon a kelleténél, s a szegedi klinikán olyan bőrdaganatos betegeket is kezelnek, akiknek a bőrtípusa kreolabb, mint az átlag. Azok veszélyeztetettek jobban, akiknek sok az anyajegyük, vagy előfordult a családjukban bőrdaganat. „Az anyajegyek esetében intő jel, ha változik a színe, besötétedik vagy halvány rózsaszínes rész alakul ki az anyajegyen belül. Ha elkezd viszketni, vagy gyulladásos udvar alakul ki körülötte, netán a korábban teljesen lapos anyajegy elkezd kiemelkedni, ezek mind-mind olyan jelek, ami el kell, hogy vigye az orvoshoz a beteget. Ha egy nem gyógyuló seb van a bőrön, akkor az bazaliomára is utalhat, s ugyan az életet ez nem veszélyezteti, de a bőrt képes szétroncsolni” – sorolta a tüneteket. A bőrgyógyász azt javasolja, akiknek 20-30 anyajegynél több van a bőrükön, vagy szabálytalan formájúak, azok évente járjanak szakorvoshoz szűrésre. Évente egy alkalommal azoknak is érdemes felkeresniük egy bőrgyógyászt, akik folyamatosan kint dolgoznak a napon. Oláh Judit daganatos betegeket lát el a klinikán, s azt tapasztalja, hogy sok a fiatal, legutóbb egy tízéves kisfiúnál diagnosztizáltak melanómát. „Míg régebben húsz év alatt volt 2-3 tizenéves betegünk volt, most két év alatt diagnosztizálunk ennyit” – jegyezte meg. Az évek óta folyó felvilágosító kampánynak köszönhetően egyre több korai stádiumú betegeket diagnosztizálnak, de az elmúlt harminc évben gyakorlatilag hatszorosára nőtt a szegedi klinikán kezelt bőrrákos betegek száma.