Szemben a halállal - bemutató és felvonulás a mentősjubileumon + FOTÓK
Mentők napi rendezvényt szerveztek a szegedi mentőállomáson abból az alkalomból, hogy 125 éve indult meg Magyarországon a szervezett mentés a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület (BÖME) keretein belül, valamint május 10-én ünnepelte az Országos Mentőszolgálat megalakulásának 46-dik évfordulóját.
A mentőállomáson az érdeklődőknek bemutatták a szakemberek a gépparkot, valamint filmvetítéssel és előadásokkal tekintettek vissza a mentés történelmébe, emellett a katasztrófavédelemmel közösen bemutatót is tartottak a Huszár Mátyás-rakparton, majd kéklámpás felvonulás zárta a napot. Mindez egyben azt a célt is szolgálta, hogy az oda látogatók közelebbről megismerhessék a mentők áldozatos munkáját.
Zentay Attila
regionális orvos igazgatótól megtudtuk, a Dél-alföldi Regionális Mentőszervezet közel ezer dolgozójával három megyében lát el szolgálatot: Békésben, Bács-Kiskunban és Csongrádban. Egy hétköznap nappal 109 mentőegység dolgozik azon, hogy az európai norma szerint maximum 15 percen belül minden bajbajutotthoz elérkezhessen a segítség.
Kettős jubileum
Bazárban, lovaskocsival
Jóllehet fél évvel korábban már Temesváron működött hasonló egység, szervezettsége és szakmai felkészültsége miatt mégis a budapesti volt a későbbiekben meghatározó, utána Kolozsváron az egyetem irányításával alakult hasonló szervezet - magyarázta az orvos igazgatót. Szó szerint egy bazárban kezdték meg tevékenységüket az egyesület tagjai egy lovaskocsival, de már a fogathajtó akkor is rendelkezett elsősegély-nyújtási ismeretekkel, a kivonuló állomány vezetője pedig mentőorvos volt, akit akkor még orvostanhallgatók segítettek, akikből később úgynevezett orvossegédek lettek, majd mentőtiszt II-es szakemberek.Az orvos igazgató köszöntőjében elmondta, május 10-e kétszeres fontos a mentőszolgálat életében, hiszen 1887-ben e napon alakult meg Európában elsők között a fővárosban az első szervezett önkéntes mentőegyesület
Kresz Géza
szervezőmunkája révén, majd később a BÖME, valamint a Városok és Vármegyék Önkéntes Mentőegyesületének fúziójából jött létre 1948. május 10-én az Országos Mentőszolgálat. Kresz Géza orvos nevéhez fűződik a magyar mentés szakmájának megalapozása - a fővárosi mentőmúzeumot is róla nevezték el. A második világháború után kormányzati döntés hívta életre az Országos Mentőszolgálatot. A magyar mentés történetének egyik legmeghatározóbb alakja
Gábor Aurél
belgyógyász, oxiológus volt, aki rövid időn belül az OMSZ szakmai főtanácsadójává vált. Fejlődtek a helyszíni ellátás tárgyi feltételei, 1954-ben létrehozták a rohamkocsiszolgálatot, azaz a helyszínre vonulhatott az akkori csúcstechnikai felszereléssel egy háromfős csapat, melynek vezetője egy mentésben jártas - ma úgy mondjuk - oxiológus szakorvos. "A világon elsők közt alkalmaztunk olyan beavatkozásokat, mint például az életet veszélyeztető szívritmus-zavarok elektromos kezelése. 1984-ben az izraeli mentőszolgálat után a világon másodikként az akut koszorúér-elzáródás specifikus terápiája, a vérrögoldás is megvalósult" - sorolta Zentay Attila. A magyar mentés mind a mai napig a világ élvonalába tartozik.
A biztonság letéteményesei
"Ünnep a mai nap! Mi a társadalmi biztonság és biztonságérzet letéteményesei vagyunk, és az a célunk, hogy minél gyorsabban eljusson a segítség a rászorulókhoz. Mindezt szerelemmel és odaadással, a szervezetben megvalósuló kohézióval tudjuk művelni a jelenleg gazdasági helyzetben is" - hangsúlyozta Zentay Attila, aki kitért arra is, uniós pályázat révén 11,6 milliárd forint értékben fejlesztéseket, felújításokat tudnak végrehajtani, illetve új mentőállomásokat létesítenek, új járműveket és mentéstechnikai, valamint a továbbképzéshez oktatási eszközöket tudnak beszerezni.
