Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Közélet

Göncztől Áderig - Ki hogyan testesítette meg a nemzet egységét? + FOTÓK

Göncztől Áderig - Ki hogyan testesítette meg a nemzet egységét? + FOTÓK

2012. május 5., szombat
Göncztől Áderig - Ki hogyan testesítette meg a nemzet egységét? + FOTÓK

Mi befolyásolja az államfő tevékenységét, politikai aktivitását, milyen az ország első közjogi méltóságának karrierútja, lakossági megítélése, politikai orientációja, szerepfelfogása, mi várható a Sándor-palota új lakójától, Áder Jánostól? – a jogi kar közéleti vitaestjén ezekre a kérdésekre keresték a választ fiatal jogászhallgatók Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője segítségével.

Nem hagyományos előadást tartott a fiatal elemző a Szegedi Tudományegyetemen a minap, inkább közvetlen beszélgetés formájában vitatták meg az eddigi és a leendő államfők helyét, szerepét a rendszerváltás utáni Magyarországon. Először állandó jelzőkkel próbálták illetni az eddigi négy elnököt.

Az elnökök többsége nem volt politikusi alkat

Göncz Árpád

volt "a nemzet nagypapája", a mindenki "Árpi bácsija", aki a nép fiaként inkább irodalmár mivoltát hangsúlyozta, plebejusi civil alkatát helyezte előtérbe, s kevésbé működött politikusként. Konfliktusos alkatnak tűnt, s általában a korabeli sajtó is mellette foglalt állást.

Mádl Ferenc

volt a tanár úr, a nemzetközi hírű jogtudós. Professzoros karaktere szintén nem profi politikusra emlékeztetett. Általában a megbékélésre törekedett, a konszenzus híve volt.

Sólyom László

ment el a legmesszebb az elnöki jogkör újraértelmezésében, mozgásterének kibővítésében. Autonóm személyiségként ő dobta vissza a legtöbb törvényt a Parlamentnek, az alkotmányosság legéberebb őrének bizonyult, mégsem nevezhető politikai alkatnak. Távolabb állt a pártoktól, mint elődei, s rendkívüli helyzetekben is tudta, mi a dolga. Ügyesen kitalálta szerepét, saját témát is kialakított magának, ő volt a „zöld” elnök.

Schmitt Pál az elején jelezte, hogy különbözni óhajt elődjétől, az emberek embere szeretne lenni. Ami azonnal eszünkbe jut a neve hallatán az az, hogy plágiumbotrányba keveredett, s emiatt le kellett mondania, na meg igencsak hadilábon állt a helyesírással. Megválasztásakor három témakört jelölt meg, amelyekkel hangsúlyosabban szeretne foglalkozni: a magyar nyelv védelme volt az egyik, amit nyilván tanácsadóinak rossz sugallatára emelt ki, holott azonnal látszott, hogy ez nem az ő területe. Gazdag diplomáciai tapasztalatát kamatoztatva Schmitt Magyarország első nagykövete szeretett volna lenni, holott ez a szerepkör foglalt volt Orbán számára. Lemondása miatt csak találgatni tudjuk, hogy a kijelölt célok közül mit sikerült volna megvalósítania mandátuma végéig.

Az első igazi pártpolitikus

Áderről tudjuk, hogy alulról érkezett a politikába, élete során sok mindennel foglalkozott, s közvetlenül kötődik Orbánhoz. Más politikai hátországgal rendelkezik, mint elődei, s a Fidesz legbelsőbb köreiből került erre a posztra. Profi pártpolitikusról van szó, ami viszont bélyegként jelenik meg nála. A korábbi államfőkkel ellentétben ő gazdag politikai tapasztalattal rendelkezik, ami később talán előnyére is válhat, s jobban tud majd ellensúlyozni a pártok között. Megválasztásakor Áder nem mondott programbeszédet a Parlamentben, ezért nehéz következtetni jövőbeni szerepkörére, csak találgathatjuk, milyen feladatokra készül. Egy valamit konkrétan leszögezett: a magyar érdekek szószólója kíván lenni. Az elnökök közül Sólyom volt az első, aki határozott programmal rukkolt elő: ő a civil összefogást, a határon túli magyarság képviseletét és a zöld témát jelölte meg prioritásként. Ez azonban nem mindig előnyös, mert ha elmarad a programok megvalósítása, a választók azt joggal számon kérhetik.

A horgászok biztos a szívükbe zárják

Ádernél csak találgathatjuk, mi lesz az a kiemelt terület, amelyet felvállal. Lehetne a környezetvédelem, hiszen Brüsszelben is eredményesen foglalkozott ezzel a témával, de a magyar vidék ügye sem áll távol tőle. Bárhogyan is alakul, óvatosan, ügyesen kell választania, hogy ne konfrontálódjon az uralkodó pártkoalícióval és az ellenzékkel is szót tudjon érteni. Nagyon fontos lesz, ki alkotja majd a tanácsadói körét, ki lesz a hivatalvezető, a szóvivő, mert az elnöknek nincs lehetősége naponta szerepelnie, keveset beszél, de mondandójának súlya kell legyen. Ezen a téren – mint utólag látjuk – Schmitt választása nem volt épp a legszerencsésebb. A politikai vétó az, ami az államfő tevékenységből leginkább látszik, ami megkülönbözteti elődeitől. A ciklusok során ez is változott. Eleinte csak kevesen éltek vele, később azonban egyre hatékonyabb politikai fegyverré vált az elnökök kezében, hiszen lehetett vele megváltoztatni, befolyásolni, rendszabályozni, egyszóval hatni a Parlament munkájára. Ebben is Sólyom bizonyult a legeredményesebbnek. A politikai elemző és a hallgatók egyöntetű megállapítása szerint a jövő zenéje, hogy Áder János milyen köztársasági elnök lesz, és mennyire őrködik majd az állam demokratikus működése felett, továbbá mennyire tudja majd képviselni, megjeleníteni a nemzet egységét, ami mindenképpen alapvető feladatai közé tartozik. Egy bizonyos: a horgászok máris a szívükbe zárták.
SZTE Schmitt Pál SZTE ÁJTK Nézőpont Intézet Sólyom László SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Szomszéd Orsolya Áder János Szeged köztársasági elnök Mádl Ferenc Göncz Árpád államfő Szegedi Tudományegyetem

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo