Erősödött az idegenellenesség Magyarországon

Az elmúlt öt évhez képest nőtt azoknak az aránya, akik szerint egyetlen menedékkérőt sem kellene beengedni Magyarországra; idén márciusban tíz felnőtt magyarból már négyen számítottak nyíltan idegenellenesnek - közölte a Tárki Társadalomkutatási Intézet szerdán az MTI-vel.

Közleményük szerint a Tárki a kilencvenes évek eleje óta évi rendszerességgel vizsgálja a magyar társadalom külföldiekkel, ezen belül a menedékkérőkkel kapcsolatos attitűdjét. Az idegenellenesség vizsgálatában összegyűjtött adatsor idei alakulása azt mutatja, hogy tavalyhoz, illetve az elmúlt évekhez képest nőtt a nyíltan idegenellenesek aránya és ezzel párhuzamosan csökkent azoké, akik mérlegelnék, milyen nemzetiségű menedékkérőt kellene beengedni az országba. Mint kifejtették: 2012 márciusában a felnőtt lakosság 40 százaléka választotta azt az "idegenellenesnek tekinthető állítást", hogy az országba menedékkérő "be ne tehesse a lábát", az elmúlt öt évben tapasztalt 29-32 százalék közötti aránnyal szemben . A Tárki szerint idén a megkérdezettek 11 százaléka tekinthető idegenbarátnak: "akik szerint minden menedékkérőt be kell fogadni". A megkérdezettek 49 százaléka mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését. E csoport aránya az utóbbi öt évben 60 százalék körül mozgott - írta a Tárki. Az idegenellenességet vizsgálva az egyes társadalmi csoportok körében a kutatók azt tapasztalták, hogy az átlagnál nagyobb az idegenellenesség a nemszavazók, a külföldi munkát tervezők, az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, a közüzemi díjhátralékot felhalmozók, a közép-dunántúliak, a romák, illetve a Jobbik szavazóinak körében. A Tárki a lakosság idegellenességének vizsgálatát márciusban országos reprezentatív mintán, ezer felnőtt ember személyes megkérdezésével végezte.