„Csak az menjen katonának…” – Szegeden is toboroznak

Mennyire népszerű ma a fiatalok körében a katonai hivatás, nőtt-e vagy csökkent az érdeklődés az elmúlt évek során? A külföldi békemissziós szolgálat is egyre népszerűbb, főleg hova jelentkeznek a fiatalok, jellemzően mennyi időre és mennyi pénzért vállalják a kiküldetést? – többek között ezekről kérdeztük Nagy László őrnagyot, a szegedi Toborzó és Érdekvédelmi Központ parancsnokát.

Az is érdekelt bennünket, hogy a mai bizonytalan világban mennyire számít biztonságosnak, kiszámíthatónak a katonai hivatás, továbbá van-e adat arra vonatkozóan, hogy külföldi hadseregekben hány magyar zsoldos katona szolgál, továbbá igaz-e a hír, miszerint kiváló képzettségük és felkészültségük miatt a magyar katonák egyre népszerűbbek és egyre kapósabbak külföldön. Nem kell-e emiatt attól tartani, hogy bekövetkezik a nagyarányú kivándorlás, mint mondjuk az orvosok vagy menő informatikusok esetében, és megfelelő szakemberek nélkül marad a magyar hadsereg. Az őrnagy elmondta, hogy a fiatalok körében a katonai hivatás igen népszerű, köszönhetően annak is, hogy számos városunkban – Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szentesen stb. – egyes középiskolákban már évekkel ezelőtt megkezdődött a honvédelmi ismeretek oktatása, illetve egy jól megszervezett és hatékony toborzó munka folyik a dél-alföldi régióban.

Kevés ilyen munkahely van Magyarországon

A katonai pálya népszerűségét az is fokozza, hogy a honvédséghez csatlakozó fiatalok jól kiszámítható és nyomon követhető pályaképpel találkoznak, ahol nem csak fizikai vagy szellemi rátermettségük a mérvadó, hanem az egész ember képességeit komplexen veszik figyelembe. Fejlődésüket folyamatosan figyelemmel kísérik parancsnokaik és kiképzőik. Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy napjainkban Magyarországon kevés olyan munkahely létezik, ahol a munkavállalók fizikai és egészségügyi helyzetével, életminőségével ilyen magas szinten foglalkoznának, mint a honvédségnél. Napi 2 óra testnevelés, rendszeres orvosi szűrő- vizsgálatok, illetve folyamatos orvosi, fogorvosi ellátás és rekreációs lehetőségek teszik teljessé a palettát.

Nagy László

hangsúlyozta, hogy a felvételi eljárás kiterjed a jelentkező fizikai, pszichikai, egészségügyi állapotára, valamint feddhetetlen előéletére. A Magyar Honvédség Hadkiegészítő és Központi Nyilvántartó Parancsnoksága és az alárendeltségébe tartozó Katonai Igazgatási Központok, Toborzó és Érdekvédelmi Központok, valamint Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Irodák folyamatosan gondoskodnak a szervezetből már kivált munkatársakról, azok özvegyeiről és árváiról is.

Afganisztán és a Balkán

Az ide kerülő fiatalok a katonai kiképzésen túl számos szakkiképzésen, speciális kiképzésen, tanfolyamon vesznek részt. Mindezen felül folyamatos nyelvi képzések és az előmenetelt elősegítő tanfolyamok állnak rendelkezésre minden katona számára. A palettát színesítik a gépjárművezetői tanfolyamok és olyan szakmai képzések, melyek segítik a szervezetből kiválni szándékozók visszailleszkedését a versenyszférába.

A békemissziós feladatok természetesen ugyanúgy feladatát képezik a magyar katonáknak, mint a hazai kiképzések, hazai feladatok, melyek lehetnek természeti, ipari katasztrófák utáni állapotok felszámolása, árvízi védekezés és még sok egyéb más speciális feladat – emlékeztetett az őrnagy. A missziók tekintetében jelenleg kettő fő kötelezettségnek kell eleget tenni: Afganisztán és a Balkán. Ezen missziók időtartama alkalmanként 6 hónap. Minden misszióban résztvevő katona egy jól átgondolt, tiszta és érthető egészségügyi, fizikai, pszichológiai szűrővizsgálaton vesz részt és utána egy – az adott országra, valamint feladatra jellemző – mindenre kiterjedő kiképzésben részesül. Mint megtudtuk, gyakorlatilag előnyt senki sem élvez, mivel ez a felmérés egy igen magas fokú objektivitást biztosít a parancsnokok számára. E kiképzés kiterjed az ország vallására, az ott élő népcsoportok kulturális szokásaira, nyelvére is. A missziókban résztvevő katonák a jogszabályokban rögzített illetményben részesülnek.

Biztosított az utánpótlás

A honvédségen belüli munkaerő-fluktuációról a parancsnok elmondta, optimális keretek között mozog. Ennek oka, hogy a munkavállalók – mind a hivatásos, mind pedig a szerződéses állomány tagjai – a járandóságukat mindig pontosan megkapják és természetesen az ezeket terhelő járulékok is befizetésre kerülnek. Az illetményt mértékét törvény határozza meg. Az egyéb juttatások köre is igen széleskörű: ruházati ellátmány, lakhatási támogatás, nevelési és beiskolázási támogatás, hogy csak néhányat említsünk a teljesség igény nélkül. A szerződéses katonákkal a Magyar Honvédség határozott időre létesít szolgálati jogviszonyt és a szerződés hosszabbítás feltételei jogszabályban rögzítettek. A szervezetből kiváltaknak lehetőségük van Önkéntes Tartalékos jogviszony létesítésére. Ez a szolgálati forma minden nagykorú, magyarországi lakcímmel rendelkező, magyar állampolgár előtt nyitott, aki nem kívánja feladni a „civil” foglalkozását, de elkötelezettséget érez a haza szolgálata iránt, és még nem töltötte be a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

Az önkéntes tartalékos szolgálati forma lehetőséget teremt arra, hogy akár a nappali tanulmányokat folytató egyetemisták is részt vállaljanak a honvédelmi feladatokból. A missziós feladatok és a nemzetközi gyakorlatok során, de a katasztrófák elleni védekezés és azok következményeinek felszámolása időszakában is a katonák bizonyították rátermettségüket és szakmai felkészültségüket. Mindezzel jelentős elismertséget vívtak ki hazánknak. A hazai és nemzetközi elismertségnek is köszönhetően a Magyar Honvédség utánpótlása biztosított. Összegzésül Nagy László úgy gondolja, hogy a honvédségnél szolgálatot teljesítő szerződéses, hivatásos, önkéntes tartalékos katonák, valamint polgári alkalmazottak helyzete stabil, kiszámítható és biztonságot nyújt mind a munkavállalónak, mind annak családjának.