Fazekas Sándor: Sikerágazat a magyar vetőmagtermesztés

A Szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. vendége volt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, aki országszerte azért kampányol, hogy a vetés idején a magyar földbe magyar vetőmag kerüljön. Szegeden is arra kérte a gazdálkodókat, hogy vetéskor a megbízható, magyar fajtákat válasszák, hiszen úgy a gabona-, mind a zöldségfélék és a különböző ipari növények vetőmagjai kiváló minőségben állnak a gazdálkodók rendelkezésére.

- Lehet-e tudni, jelenleg a magyar vetőmag milyen arányban van jelen a hazai földeken?

- Fontos, hogy minél több magyar vetőmagot használjunk. Eltérő a magyar vetőmagok aránya a különböző növényfajtáknál. Búzánál például 80-90 százalék körül mozog, a kukoricánál alacsonyabb ez az arány, s vannak olyan zöldségfélék, ahol viszonylag kevés a magyar vetőmag százaléka. Az a célunk, hogy ez az ágazat, amely világviszonylatban a 9., európai mezőnyben pedig a 3. helyen áll, idehaza is megerősödjön. E célt szolgálja az a kampány, amelyet bő két hónapja indítottunk, hogy felhívjuk a gazdák figyelmét, hiszen versenyképes, jó áron megvásárolható, megbízható minőséget adó vetőmagfajtáink vannak idehaza. A szegedi gabonakutató, amely rendkívül komoly eredményekkel dicsekedhet, és a legnagyobb magyar kutatóintézet, szép választékkal tudja kiszolgálni a magyar termelőket.

- Számíthatnak-e a kampány során valamilyen plusztámogatásra a kutatóintézetek a vetőmag-nemesítés terén?

- A magyar vetőmagtermesztés nagyon sikeres ágazat, ezért is tartottuk fontosnak, hogy marketingkampány segítse, hiszen a konkurenseink elsősorban ebben eredményesek. A magyar fajták versenyképesek a multik által előállított fajtákkal. Vannak olyan támogatások, amelyek a kutatás-fejlesztést támogatják, beleértve az agrárkutatásokat is. Azért is jöttem Szegedre, hogy a kutatóintézet elképzelését felmérve keressünk közös megoldásokat arra, hogy további forrásokat vonjunk be, megnézzük, milyen területen tudnánk még együttműködni. Fontos, hogy a kutatási eredményeket közvetlenül megismertessük a fogyasztókkal, azok feldolgozott formában is hozzáférhetőek legyenek. Az intézet például jó gyakorlatot követ, amikor nemcsak búzanemesítéssel foglalkozik, hanem búzából készített termékeket, például lisztet, napraforgóból gyártott étolajat és egyéb termékeket is kínál a vásárlóknak. Az ágazat lehetőségeit tágítja az agrárdiplomácia is, hiszen ha külső piacokat tudunk szerezni, akkor az lehetőséget biztosít a belső piacok megtartására, így pluszbevételre és nagyobb üzleti mozgástérre lehet szert tenni. Érdeklődés mutatkozik a kiváló magyar vetőmagok iránt, alkalmazkodóképesek, bírják a szélsőséges éghajlati viszonyokat a búza- és kukoricafajták. Emellett szántóföldek használatba adásával is tudjuk segíteni a kutatást, hisz terület kell ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű vetőmagot tudjunk előállítani. Támogatjuk továbbá a termelői szövetkezéseket, fontos ugyanis, hogy integráció jöjjön létre a termelők között, mert ezáltal a kutatóintézetek a saját területen túl a termeltetésbe több gazdát és céget tudnak bevonni. Végezetül olyan támogatások is léteznek, amelyek vetőmagüzemek létesítését segítik. Törökszentmiklóson egy hónappal ezelőtt pont egy ilyen üzemet adtam át. Az elmondottak összehangolt felhasználása szükséges ahhoz, hogy valamennyi lehetséges pénzt a leghatékonyabban költsünk el.

- Lát-e esélyt arra, hogy a végső agrártámogatásokat a magyar vetőmag-felhasználáshoz kössék?

- Az uniós jogban ez jelenleg nem lehetséges, a közös agrárpolitika nem teszi lehetővé, de más országok gyakran öntudatosabb gazdái esetében természetes, hogy saját vetőmag-forgalmazóiktól vásárolják a saját országában nemesített vetőmagot. Nekünk van még mit tanulnunk szolidaritásból, odafigyelésből, hiszen a vetőmag is ugyanolyan magyar termék, mint a többi, ha kitartunk mellette, meg is tudjuk tartani. - Mekkora területen folyik ma az országban vetőmag-előállítás? - Több tízezer ember él ma a vetőmagágazatból, hiszen 130 ezer hektáron folyik vetőmagtermesztés és szaporítóanyag-előállítás az országban. Munkaigényes ágazatról van szó. Az orosz piacra például rendkívül sok dísznövényt és facsemetét szállítunk, megnyílt ez a lehetőség Magyarország előtt. Húsz százalékkal nőtt a kivitelünk az elmúlt évben, aminek nagyon jelentős részét teszi ki a vetőmagok és szaporítóanyagok exportja. Mindez belföldön új munkahelyeket jelent. - Hogyan szándékozzák visszaállítani a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti aránytalanságokat? - Több irányú munka folyik, az első lépések egyike volt, hogy a magyar piacot megnyitottuk a hazai termelők előtt. Tehát a gazdák az általuk tartott állatokat fel tudják dolgozni, a húsárut a piacra vinni, vagy azt háztól értékesíteni, étkezdéknek szállítani, iskolai és szociális étkeztetésbe besegíteni. A másik fontos lépés, hogy különböző pályázatokon élelmiszer-ipari fejlesztések történtek az elmúlt másfél-két évben. Ennek az az eredménye, hogy szinte minden héten átadunk valamilyen feldolgozó kapacitást. Akkor lehet eredményes az állattartás, ha van hozzá háttéripar: vágóhidak, húsfeldolgozók, amelyek a közvetlen piacra jutást segítik. Az állattartás támogatását jelentik a hatósági szabályok is, amelyeket meghoztunk: ilyen például az elmúlt évben a dioxinbotrány kapcsán elrendelt importstop, illetve a másodlagos élelmiszer-vizsgálatnak a bevezetése, amivel a gyenge minőségű élelmiszereket, élelmiszer-hamisítványokat szorítjuk ki a piacról. Emellett fontos, hogy a növénytermesztés szempontjából is sikeres legyen az év, hiszen ha takarmányhiány van, az drága, és kedvezőtlen az állattartók számára is. Bízunk abban, az idén is jó termésre számíthatunk, s ez segíti, hogy az ágazat talpra álljon. Stratégiaalkotási munkák is folynak. Valamennyi állattartási területre az ágazati stratégiák vagy elkészültek, vagy a befejezés előtt állnak. A legfontosabb a sertésstratégia, amely első olvasatban már volt a kormány előtt. A támogatási formákat és a jogi környezetet is tárgyalja, de a szarvasmarhatartás, a juh-kecske ágazat szintén napirenden van. - Éppen most rendelte el a génmanipulált alapanyagokat tartalmazó élelmiszerek szigorított vizsgálatát. Milyen konkrét intézkedésekre számíthatunk? - Azért rendeltem el a vizsgálatot, hogy tisztán lássunk a GMO-s összetevőket tartalmazó élelmiszerek esetében, hiszen az ilyen növények termesztése Magyarországon tilos. Ezt az alkotmány és a vonatkozó jogszabályok is garantálják. Ugyanakkor az EU-ban folyik ilyen termesztés, előfordulnak ilyen alapanyagok, amelyek szabadon mozognak a piacon. Ezeket feliratozni, jól látható címkével ellátni szükséges. Azért rendeltem el az ellenőrzést, mert több megkeresés érkezett hozzám ezekkel az élelmiszerekkel kapcsolatban, lakossági fórumokon is felvetették a problémát. Szeretnénk tisztán látni, hogy rendbe van-e minden feliratozás, az előírásoknak megfelelő-e az összetevők feltüntetése ezeken az élelmiszereken. - A Darányi Ignác-tervben mikorra várhatók az első pályázati kiírások, és mely ágazatokat részesítik előnyben? - A Darányi Ignác-tervet januárban jelentettük be tulajdonképpen a nemzeti vidékstratégia végrehajtási keretprogramjaként. Háromszázmilliárd forint az, amit másfél év alatt pályázattal kiírunk. A legkülönbözőbb területeket érinti, hiszen vannak benne uniós és nemzeti programok is. Nemzeti program például a tanyaprogram, amely Csongrád megyében is nagyon aktuális. A legkülönbözőbb tanyasi termékek piacra jutását, a gazdaságok fejlesztését, karbantartását is magában foglalja. Az uniós programok élelmiszer-ipari fejlesztéseket, fiatal gazdák támogatását, gazdaságátadási támogatásokat, őshonos állatfajok fönntartását éppúgy magukban foglalják, mint erdészeti, Natura 2000 és más programokat. A pályázatokat folyamatosan írjuk ki. A földút pályázat már megjelent, lezártuk. Az első félévben a fiatalgazda-pályázatot is ki fogjuk írni, az év folyamán pedig a többit. - Hány érdeklődőre számítanak, és mire lesz elegendő a 300 milliárd? - A 30-40 pályázati kategóriában több tízezer érdeklődő pályázó szokott jelentkezni. Eltérő az érdeklődés, van, ahol többszörös túljelentkezés is előfordul – a fiatalgazda-pályázat klasszikusan ilyen -, míg voltak olyan ültetvénytelepítési pályázatok, ahol kisebb érdeklődést tapasztaltunk. Arra számítok, hogy az uniós költségvetési ciklus vége felé fokozott érdeklődés nyilvánul meg, amit az is alátámaszt, hogy a gazdáknak az elmúlt évben komoly bevételei voltak, így önerővel is rendelkeznek. A területalapú támogatásokat rekordidő alatt fizettük ki, a gazdáknak nem kell hitelhez folyamodniuk ahhoz, hogy megkezdjék az idei tavaszi munkákat. Ez jelentős segítség, hiszen korábban ezek a támogatások hónapokkal később érkeztek meg.