Közélet

Beszólások és teljes nyilvánosság - döntött az átvilágító bizottság (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Beszólások és teljes nyilvánosság - döntött az átvilágító bizottság (FRISSÍTVE) + FOTÓK

2012. február 16., csütörtök
Beszólások és teljes nyilvánosság - döntött az átvilágító bizottság (FRISSÍTVE) + FOTÓK

Egy nappal az elmaradt átvilágító bizottsági ülést követően Gyimesi László elnök sürgősséggel ismét összehívta a testületet, és heves viták mellett végül elfogadták az átvilágításáról készült zárójelentést.

A Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Bizottság (amely 2010 novemberben azért alakult, hogy a városi cégek nyolcéves – az új közgyűlés felállása előtti két ciklus időszaka – működését vizsgálja át)

szerdán ülésre hívta össze tagjait

, hogy a – városi cégek vizsgálatával megbízott – testület zárójelentésének tervezetéről tárgyaljanak, de a szocialista és az LMP-s tagok nem szavazatával (a testület jobbikos tagja,

Keresztúri Farkas Csaba

nem vett részt az ülésen) nem fogadta el a napirendet, így az ülés elmaradt. Az LMP és a Fidesz nyilatkozatcsatát vívott az elmaradt ülést követően. A zöld párt képviselője,

Szentistványi István

kifogásolta többek között azt, hogy még mindig nem tud részleteket az átvilágítók személyéről, munkáiról és azt is, hogy idő előtt kiszivárogtak ideiglenes vizsgálati eredmények.

Gyimesi László

(Fidesz-KDNP) elnök szerint az LMP ezekben a témakörökben tehetett volna indítványt a bizottsági ülésen, de a képviselőtársa nemmel szavazott a napirendre.

Tóth Károly

, a bizottság MSZP-s alelnöke szerint nem bizonyosodott be semmi szabálytalanság a vizsgált cégeknél, és szerinte méltatlanul hurcolták meg a régi cégvezetőket.

Összeültek, vitáztak, személyeskedtek, majd döntöttek

Az átvilágító bizottság nyolc céget és két ügyet vizsgált meg mintegy másfél éves tevékenysége során. Erről készült egy zárójelentés-tervezet, melyet második nekifutásra, csütörtökön vitattak meg a tagok. Heves, személyeskedő, igazi "beszólós" vitáktól sem volt mentes az ülés. Végül a testület elfogadta a jelentést egy jelentős módosítással: a vizsgálatok jelentései, jegyzőkönyvei, a vizsgálatokat végzők személye, díjazása és részletes munkája teljes egészében nyilvános lesz, a vizsgált időszakban a városi cégeknél dolgozó és érintett cégvezetők ellenvéleményével együtt.

Tóth magyar szakosként sem kapott választ?

A napirend elfogadása előtt az ülés Gyimesi László és Tóth Károly közötti szópárbajjal kezdődött. Az alelnök arra várt választ, hogy a vizsgálatokban érintett cégvezetők a zárójelentés elkészítésekor kaptak-e lehetőséget bármilyen észrevételt tenni. Gyimesi szerint a vizsgálati folyamat során a cégvezetők megtehették észrevételeiket, a zárójelentés pedig a vizsgálati jegyzőkönyvek alapján készült. Tóth azonban egyértelmű választ várt, elmondása szerint magyar szakosként is elismétli a kérdést, végül megjegyezte, hogy szégyenteljes volt az egész folyamat. Szentistványi István, a testület LMP-s tagja a szerdai elmaradt bizottság ülés előtt öt pontban foglalta össze aggályait, ezeket most is felvezette. Végül két tartózkodás és öt igen mellett elfogadták a napirendet: a bizottság megkezdte a városi cégek vizsgálatáról készült zárójelentés tárgyalását.

Solymos szerint „Schmitt Pál is jobbat ollózott volna össze”

Az első komoly vita egy olyan vizsgálati anyag körül folyt, aminek ideiglenes változata Szentistványi szerint még a bizottsági vizsgálat előtt kiszivárgott. Gyimesi elmondta, hogy az aktuális cégvezetőkkel véleményeztetik az anyagokat, mielőtt azok bekerülnek a bizottság elé. Az elnök nem találkozott közkézen forgó ideiglenes anyagokkal. Szentistványi hangsúlyozta, hogy ő találkozott már ilyen dokumentummal. Továbbra is a vizsgálatokkal kapcsolatban ütköztették az álláspontjukat a tagok. Tóth Károly alapproblémának nevezte, hogy az érintett cégvezetőket kizárták a vizsgálatokból, ami mögött politikai motivációt sejt. Elterelésről, menekülésről beszélt, a most regnáló önkormányzati vállalatok pazarló gazdálkodásának az elfedéséről. Csatlakozott Tóthhoz Szentgyörgyi Pál (MSZP) is, aki szerint minősíthetetlen, ócska, bagatell és tartalmatlan az elkészült zárójelentés. „Egy nagy nulla” – jellemezte. Solymos László (MSZP) alpolgármester szerint „még Dr. Schmitt is jobbat ollózott volna össze”. Nagy Sándor (Szabad Város) összegzésében kifejtette, hogy az anyagban kényesen vannak összeválogatva az ügyek. „Ami politikailag kínos a Fidesznek,azt szinte alig érintik” – hangsúlyozta a képviselő.

Indulatok, beszólások – „Lehüvösözés” és „ledisznózás”

Gyimesi leszögezte, hogy ennek az anyagnak a mellékleteit képzi az összes jelentés, tehát a teljes munkadokumentum csatolva lesz. Ez után javaslatot tett a vita lezárására. Szentistványi indulatosan kérte ki magának a módszert, Tóth egyenként ment végig a vizsgált cégeken, kiemelve több részletet, és mindegyik vizsgált ügyhöz fűzött javaslatot. Ekkor a heves érvelés közben "Hüvös alpolgármesternek" szólította Gyimesi Solymost, előbb derültség lengte körbe a termet, majd az elnök hozzátette: „elnézést, én már 2014-re gondoltam”, mire Nagy Sándor az „álmodik a nyomor” rövid megállapítással kommentált, erre pedig Szentgyörgyi Pál az „éhes disznó makkal álmodik” közmondással tromfolt rá. Szentgyörgyi javasolta, hogy a meghurcolt igazgatóktól kérjen bocsánatot a bizottság, végül sem ezt, sem Tóth módosító javaslatcsomagját nem fogadta el a testület, ahogy Nagy SZKT-vizsgálatához meghatározott irányait sem. Szentistványi a szakértők neveinek, díjazásának, munkájának a nyilvánosságára tett javaslata először Solymos László előterjesztéseként került szavazásra, az elutasítást követően végül a bizottság elnöke, Gyimesi László javaslataként némileg megváltozva fogadta el a bizottság. E szerint a vizsgálati anyagokhoz kötődő jegyzőkönyvek, jelentések és a korábbi cégvezetők ellenvéleményei teljes egészében nyilvánossá válnak majd. Végül pedig a testület négy igen és három nem ellenében elfogadta a zárójelentést. Az, hogy ezzel a bizottság munkája befejeződik-e, a február 24-i közgyűlésen dől el. Amennyiben a képviselők elfogadják a bizottság döntését, nem lesz több feladata a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Bizottságnak.

Gyimesi: megállapítható a városvezetés felelőssége

A bizottság nyolc céget vizsgált: a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-t, a Szegedi Ifjúsági Ház Nonprofit Kft.-t, a Szeged Pólus Nonprofit Kft.-t, a Szegedi Közlekedési Kft.-t, a Szegedi Városkép Kft.-t, Szegedi Vásár és Piac Kft.-t. a Szegedi Városi Televíziót és az IKV Zrt.-t. Ezenkívül két ügyet is ellenőrzött: az egykori cégvezető, Lengyel József végkielégítésének és a tápéi nevelőotthonnak az ügyét. "A legfontosabb megállapítása a bizottságnak, hogy a zárójelentés összegzése leszögezi, a vizsgált cégek körüli gazdasági eseményekről, azokra vonatkozó szabályokról, azok be nem tartásáról tudott a szegedi városvezetés, ugyanakkor ezek megakadályozására nem tett érdemi lépést, így minden a cégek gazdálkodása miatt a várost ért kárért felelősséggel tartozik" - emelte ki Gyimesi László az ülés végén portálunknak adott nyilatkozatában. A bizottság elnöke sajtóközleményben is összegezte az ülést kifejtve, hogy a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság a 2010-től 2014-ig tartó önkormányzati ciklusra nézve befejezte munkáját. "A vizsgálatok során az önkormányzati cégek 2002 és 2010 októbere közötti gazdálkodását tekintette át jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerint. A Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság mai ülésén elfogadta zárójelentését, melyet a közgyűlés február 24-i ülésére beterjesztett. A testület döntött arról is, hogy a tevékenysége során elkészült – egyes cégekre vonatkozó – átvilágítási jelentéseket és az azokról hozott határozatait nyilvánosságra hozza. A bizottság zárójelentésében megállapította, hogy az annak alapját képező jelentésekben felsorolt gazdasági eseményekről, azok körülményeiről, az azokra vonatkozó szabályokról, azok be nem tartásáról megállapíthatóan tudott Szeged Megyei Jogú Város vezetése, ugyanakkor érdemi lépést ezek megakadályozására, reparálására nem tett. Jogi eljárásokat nem kezdeményezett, a társaságok vezetőivel szemben lépéseket nem tett, így fentiek tekintetében felelőssége megállapítható" – áll a közleményben.

Tóth Károly: inkorrekt koncepciós eljárás inkorrekt befejezése

Tóth Károly, a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság MSZP-s alelnöke a mai ülés kapcsán sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünk részére, melyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk. "Csupán a vereség minimalizálása és a látványos politikai bukás elkendőzése volt a célja a Gazdasági és Pénzügyi Átvételi Ideiglenes Bizottság mai záróülésének, mely csakúgy mint eddig, ezúttal is mellőzte a szabályos és korrekt működésnek még a látszatát is. A bizottság elnöke, Gyimesi László mindenek előtt vita és hozzászólások nélkül szerette volna elfogadtatni azt a zárójelentést, melyet a tagok egyetlen nappal az ülés előtt kaptak meg, s amely hemzsegett a ténybeli tévedésektől, a vizsgálatokból önkényesen kiragadott részletektől és olyan apróságokat 'felejtett el' megemlíteni, mint hogy a kifogásolt ügyben a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Ennek a ténynek a beemelésére irányuló módosító javaslatunkat később le is szavazta a Fidesz és Jobbik. Az eljárások során nem hallgatták meg a méltatlan körülmények között kirúgott cégvezetőket, most pedig, a bizottsági ülésen az elnök rendszeresen nem adott szót a szocialista képviselőknek, ha szót adott, látványosan telefonált vagy mondat közben felállt és elnézést sem kérve kivonult. Így, a mai ülés nem tekinthető másnak, mint egy inkorrekt koncepciós eljárás inkorrekt befejezésének. A bohózat végén kiderült: nincsenek ügyek, így értelmezhetetlen bárki felelősségének a megállapítása. Azóta már láthatjuk, hogy az újonnan kinevezett pártkatonák csak jóval drágábban több, mint 500 millió forinttal magasabb költségekkel képesek működtetni az önkormányzati cégeket." A bizottság zárójelentését az alábbi linkre kattintva érheti el.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.