Nyomoz az ügyészség az 1944-45-ös délvidéki magyarirtás ügyében

Büntetőeljárást indított a Központi Nyomozó Főügyészség a titóista partizánok által 1944-45-ben elkövetett délvidéki magyarirtás ügyében - írta a Magyar Nemzet szombaton.

Fazekas Géza

, a főügyészség szóvivője a lapnak elmondta: a nyomozást két országgyűlési képviselő január elején tett feljelentése alapján népirtás gyanújával rendelték el, ismeretlen tettes ellen. Hozzátette, hogy a hatályos szabályozás szerint a népirtás el nem évülő bűncselekménynek számít. A nyomozás érdekeire hivatkozva a szóvivő arról nem árult el részleteket, hogy hogyan kezdenek hozzá a közel hét évtizede történtek feltárásához, illetve kérik-e a szerb vagy más országok hatóságainak segítségét. A Magyar Nemzet felidézi: a szerb partizánokat vezető

Josip Broz Tito,

Jugoszlávia későbbi teljhatalmú ura rendeletére 1944. október 17-től a bánsági, bácskai és drávaszögi területeken katonai közigazgatást vezettek be, majd a délvidéki magyarokat és németeket kollektív bűnösnek bélyegezték, és bármiféle eljárás nélkül, pusztán származásuk alapján irtani kezdték őket. A délvidéki terrornak becslések szerint 30-40 ezer magyar esett áldozatul. Az ügyben

Apáti István

és

Szilágyi György

jobbikos képviselők tettek feljelentést január elején, az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott, az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról szóló törvény alapján. A jogszabály szerint az 1945-ben létrehozott nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények, valamint a genfi egyezményekben foglalt fegyveres összeütközés esetén elkövetett súlyos jogsértések nem évülnek el, még akkor sem, ha az elkövetéskor a belső jog szerint azok nem minősültek elévülhetetlennek.