Az újvidéki razzia 70.évfordulójára szervezett megemlékezésen a szerb pravoszláv egyház képviselői nem engedték a hivatalos vendégek közé Magyarország és Izrael belgrádi nagykövetét. A díszvendégek számára bekerített részen kívül maradtak a székváros elöljárói, továbbá Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke, valamint Maja Sedlarević, a képviselőház alelnöke is. Valamennyien a Duna-parton gyülekező polgárok között álltak a megemlékezés ideje alatt - írja a VajdaságMA hírportál.
A pravoszláv egyház biztonsági emberei megtiltották a város és a tartomány vezetőségének, nemkülönben a külföldi diplomatáknak, hogy belépjenek arra a körülkerített területre, amelyet a hetven évvel ezelőtt történt újvidéki razziáról való megemlékezés helyszínéül jelöltek ki, tudósított a 021 Rádió. A Család című emlékmű körül fémkorláttal kerítették körül a kijelölt területet, s amikor a politikusok és diplomaták megpróbáltak bejutni a megemlékezés területére, fehér papi öltözékbe bújt fiatalemberek állták útjukat, s utasították ki őket azzal a megjegyzéssel, hogy nem szívesen látott vendégek.
Aleksandar Jovanović
, a városi képviselő-testület elnöke azt nyilatkozta a 021 Rádiónak, hogy amikor be akartak lépni az elkerített területre, mintegy 15 egyházi személy termett előttük, akik a Magyarország és Izrael nagykövete kíséretében érkező tartományi és városi vezetőket fizikailag is megakadályozták, hogy részt vegyenek a megemlékezésen. Szavai szerint ez a szégyenteljes helyzet a társadalom klerikalizációját jelzi, s azt, hogy veszélyben az alkotmánnyal szavatolt szekularizálódás. „Visszataszító az, ahogyan a meggyilkolt újvidékiek hamvai felett politizálnak. Azzal, hogy fizikailag is megakadályozták, hogy belépjünk a kommemoráció színhelyére, ezt tették. Levéllel fordultam Irinej szerb pátriárkához és magyarázatot kértem tőle, vajon ez a Szerb Pravoszláv Egyház (SPC) vagy Bulović polgár álláspontja-e és most várom a válaszát, mert ez teljesen megengedhetetlen, ami ma itt történt”, véli az újvidéki képviselő-testület elnöke. Jovanović szerint az ilyen évfordulók megszervezését kizárólag az állam végezheti, s ez így van mindenütt a világban. Szavai szerint az egyházak részt vehetnek a megemlékezésen, de legfeljebb társszervezőként, de semmiképpen sem diplomáciai botrány kirobbantásával, amelytől elborzad minden világi hatalom. Emlékeztetett arra is, hogy éppen az ilyen elkülönítések, a „miéinkre” és az „övéikre” osztás vezetett annak idején, hetven évvel ezelőtt azokhoz a tragikus eseményekhez, amelyekről ma kellett volna méltóképpen és a legnagyobb alázattal megemlékezni. A 021 Rádió megszólaltatta
Josef Levit
, Izrael belgrádi nagykövetét is, aki azonban nem volt hajlandó kommentálni azt a tényt, hogy a razziáról való megemlékezést az emlékmű melletti füves területről volt kénytelen végignézni. Szavai szerint az újvidéki razziáról való megemlékezésnek a szerb és a zsidó nép szolidaritásáról való megemlékezésnek kellene lennie, s nem nemtelen politikai csatározások színhelyének. „A mai nap nem arról szólt, ami itt történt. Ma a megbocsátás, az emlékezés és két testvéri nép közötti szolidaritás napja van, akik együtt, vállvetve álltak a fasiszta terror idején”, mondta röviden Levi. A gyászszertartást Irinej szerb pátriárka vezette, és a szertartáson részt vett
Jichak Asziel
, Szerbia főrabbija és egyetlen világi tisztségviselőként a jeruzsálemi
Simon Wiesenthal
központ vezetője,
Efraim Zuroff
.
Igor Pavličić
polgármester nem volt hajlandó kommentálni a diplomáciai incidenst, mondván, egyszerű polgárként érkezett a megemlékezésre és nem is várta, hogy bebocsássák az elkerített területre. Csak a megemlékezés után vált lehetővé, hogy az emlékművet megkoszorúzzák a tartományi tisztségviselők, továbbá
Nikowitz Oszkár
magyar nagykövet is. (Forrás:
)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.