Szentistványi Botkáról: „Meztelen a király!”

Az évzáró közgyűlésen emelték a közüzemi és közszolgáltatási díjakat, illetve módosították a költségvetési koncepciót a szegedi képviselők. Vitákat mégsem ezek a döntések hoztak, hanem a testületi ülés elején tartott – az ELI-projekt bemutatójaként tematizált – közmeghallgatáshoz érkező civil hozzászólások. A vita egyik főszereplője, Szentistványi István (LMP) értékelte az eseményeket.

Ahogy azt már az LMP képviselője

jelezte

a közgyűlés előtti

sajtótájékoztatójában,

nem ért egyet a közmeghallgatások Szegeden gyökeret vert rendszerével, ami lényegében e fórum jelentőségét fokozza le. „A törvényalkotónak az volt az eredeti célja a közmeghallgatással, hogy olyan tanácskozás lehetőségét nyissa meg a szavazók előtt, ami az átlagpolgároknak, a civileknek és a társadalmi szervezeteknek fenntartja azt a jogot, hogy legalább egy évben egyszer ne föntről lefelé legyenek a tematizálva az ügyek, hanem az embereket foglalkoztató, a mindennapjaikat érintő területeken tudjanak kérdéseket feltenni, vitázni” – mondta el portálunknak

Szentistványi István

, idézve az ide vonatkozó önkormányzati törvényt: „A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.”

Az elrejtett részvételi demokrácia

„Ezt a passzust nem sikerült most sem maradéktalanul betartani, viszont lehullt a lepel a városvezetés és a civilek viszonyáról, egyfajta revelatív megnyilvánulása lett a dolognak a pénteki közmeghallgatás, főként az, ahogy a polgármester kommentálta a polgárok hozzászólását” – emelte ki a politikus. Hozzátette: számára kiderült az is, hogy bizonyos dolgokra mennyire nincs rálátással, mennyire nem tudja még gesztus szintjén sem feldolgozni azokat

Botka László

. „Beigazolódott az emberek előtt a mondás igazsága: meztelen a király!” – fogalmazott. Az LMP-s politikus szerint a polgármester könnyűszerrel erényt is kovácsolhatott volna a szituációból, amennyiben valós párbeszédet kezd az érdeklődő szegediekkel, mégsem tette. „Annyira látszott, hogy ez nincs benne a polgármesteri karakterben, abban a politikai stílusban, amit ő képvisel, hogy meg sem fordult a fejében, hogy komolyan vegye a felszólaló lakosokat. Ha már úgy alakult, hogy a közmeghallgatáson valóban megjelentek lakosok, akik nem az ELI témájához szóltak hozzá, hanem egyéb problémákat (kerékpárutak helyzete, a gázturbinás erőmű beruházásának kérdésköre) boncolgattak, Botka László a civilek mellé állhatott volna, ám mindez nem érdekelte” – hangsúlyozta. Szentistványi István szerint a részvételi demokrácia deficitje már a város honlapján is tetten érhető egyébként. Hiába teszi ugyanis lehetővé immár a közgyűlés SZMSZ-e, hogy a város polgárai megjegyzéseket fűzzenek, vélemények formáljanak a testületi előterjesztésekről, olyan bonyolult rendszeren át lehet eljutni addig a pontig, ahol már valóban kommentálhatják az előterjesztéseket, rendeleteket, hogy az embereknek elmegy a kedvük az egésztől. „A város havilapja, a Szegedi Tükör pedig csak nevében közéleti információs újság, de soha sem tartalmazza azokat az információkat, melyekkel például egy-egy ilyen közéleti fórumot meghirdetnek vagy a lakosságnak elmagyarázzák a honlapon át történő aktív részvétel, véleményformálás lehetőségét, ehelyett városházi szócsőként működtetik a kiadványt” – fűzte hozzá.

Anakronisztikus a Botka-féle demokráciafelfogás

A december 16-i a közmeghallgatás nem érte el a célját, nem olyan szellemben zajlott le, mint amiért a jogalkotók megteremtették az ilyen és ehhez hasonló fórumok lehetőségét – folytatja az önkormányzati képviselő. „Egy mindenki által üdvözölt, nagy konszenzussal támogatott és elismert projekt, a szegedi lézerközpont bemutatását hirdették meg, ahol kifejezetten szakmai jellegű kérdések kerültek terítékre. Erre a témára aligha valószínű, hogy péntek délután zsúfolásig megtöltik a civilek a termet. Aztán jöttek az előre megtervezett, megkomponált hozzászólások a képviselőktől, az egyik magyartanárként méltatta a tervet, a másik fizikusként. Ebben az egészben egyáltalán nem fedezhető fel a részvételi demokrácia felé való törekvés” – emelte ki az LMP-s politikus. Szentistványi István szerint „terelésnek” tekinthető Botka László riposztja, hogy a fogadóórákon kell a lakossággal kommunikálni, és ezekből keveset mutatott fel az LMP-s képviselő. „Épp arról van szó, hogy a fogadóóra nem elégséges a részvételi demokrácia kiteljesedésében. Mi teljesen más megoldásokkal kísérletezünk. A közgyűlések előtt például mindig fórumokat tartunk, ahol széles körben próbáljuk értelmezni az előterjesztéseket. Az a fajta demokrácia, amit Botka László képvisel, egész egyszerűen anakronisztikus. Nem elégséges az, hogy megválasztják a képviselőket, aztán fogadóórákon letudjuk a kapcsolattartás minimumát. Nekünk a legfőbb törekvésünk, hogy felhívjuk a figyelmet, és kikényszerítsük, hogy ez szélesebb spektrumon működjön” – így a képviselő, aki külön aggályosnak tartja azt is, hogy a közmeghallgatáskor feltett kérdések körében kialakult vita egészét az LMP „nyakába varrta” a polgármester. „Cinikusan úgy fogalmazott, látja, hogy a párt teljes létszámában jelen van, sugallva, hogy aki itt hozzászólt, mind LMP-s. A Szegedi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnökének felszólalásánál pedig külön botrányos volt, ahogy mint egy politikai ellenfelet próbálta legyűrni őt Botka László, miközben

Nagy Mihály

arról beszélt, hogy a deszegregációs politika nem átlátható, nem vonják be a romákat kellő hatékonysággal a programba, nem jutnak információhoz. A polgármester ráadásul sikertörténetként adta elő azt a deszegrációs programot, amiből gyakorlatilag semmi sem valósult meg” – fűzte hozzá.

Szentistványi paktumot sejt

A közmeghallgatás követő közgyűlési döntésekkel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy egy paktum kiteljesedését figyelhettük meg. „Senki nem érezte szükségét például, hogy a díjemelésekhez hozzászóljon. Egy érv, egy mondat nélkül szavaztunk az előterjesztésről, melyek a közüzemi, közszolgáltatási díjak emelésének mértékét szabták meg. Véget ért a tévéközvetítés is, végiggaloppoztak a szavazásokon a képviselők. Pedig még az inflációs emelés mellett is keményen kellett volna érvelni a lakosság felé. A két nagy frakció közötti megegyezés részeként értékelem, hogy a polgármester kérésére az önkormányzati cégek visszatértek a bázisalapú tervezéshez, azaz az igazgatók a 2011-es költségvetésük szerint adják le a városi gazdasági társaságok 2012-es üzleti terveit. Ez egyébként éppen a fideszes többségű pénzügyi bizottság módosító indítványára került ki a költségvetési koncepció novemberi előterjesztéséből. Ennek a változásnak a fejében kaphatta meg a Fidesz az MSZP-s szavazatokat a díjemelésekhez” – zárta értékelését az LMP-s politikus.