Megyei közgyűlés: az évet és egy korszakot is lezártak + FOTÓK

Az esztendő utolsó rendkívüli megyei közgyűlésén az eredeti tíz napirendi pont helyett kilencet tárgyaltak meg a képviselők, a megyei önkormányzat és a kormányhivatal közötti átadás-átvételi megállapodás jóváhagyása nem került napirendre, az ugyanis nem igényel közgyűlési jóváhagyást.

Ahogy megírtuk, a rendkívüli megyei közgyűlési ülés előtt a Jobbik

gyászlobogóra cserélte

a megye zászlóját, míg a Demokratikus Koalíció a

kormány gazdaságpolitikáját bírálta.

Először ünnepi pillanatokkal kezdődött az ülés, átadták a

Csongrád Megyéért Emlékérmeket

, a Csongrád Megye Sportjáért Emlékérmeket, Elnöki Dicséreteket, valamint a Csongrád Megye Közművelődéséért Díj elismeréseket is. Már a napirend elfogadása sem volt egyszerű az esztendő utolsó közgyűlésén.

Magyar Anna

megyei elnök a

10-es pont

levételét javasolta, amivel a jobbikos

Toroczkai László

nem értett egyet.

Piri József

(MSZP) megjegyezte, mivel nincs elfogadva a napirend, nem lehet arról szavazni, hogy egy pont ne szerepeljen benne. Végül a többség azt támogatta, hogy ne essen szó az ülésen a megyei önkormányzat és a kormányhivatal közötti átadás-átvételi megállapodás jóváhagyásáról. A 2011-es

költségvetés

módosítását is tárgyalták a megyei képviselők, melyet végül nem fogadott el a többség.

Szirbik Imre

(MSZP) azon kifogásának adott hangot, hogy nem mondhatnak véleményt saját vagyonukról. „Vannak és voltak előterjesztések néhány százezer forintról, ingyenes vagyonátadásról, vagyoncseréről, de amikor a megye intézményállományáról van szó, akkor mi meg sem szólalunk, nem is kapunk rá lehetőséget. Magyarul azt az ellenállást sem teheti meg a megye, hogy azt mondja, nem önként adjuk oda, hanem elvették tőlünk” – fogalmazott a szocialista politikus. Magyar Anna megjegyezte, az előterjesztés nem a vagyonról szól. „Ez a megállapodás arról szól, hogy a törvény erejénél fogva átmennek a vagyonelemek az államhoz, kivéve, amiben megállapodunk. Nem elvesz, hanem visszaad a megállapodás” – hangsúlyozta az elnök. A megyei Fidesz frakciót vezető

Gémes László

megjegyezte, az előző kormány jelentősen kurtította a megye forrásait, a mostani kormány nem tud forrásokat biztosítani az önkormányzatok számára, ezért visszavesz bizonyos feladatokat. „Eddig a megyei képviselők által tudtak a választópolgárok gazdálkodni a megyei vagyonnal. Ezután is így lesz, csak nem a megyei, hanem az országgyűlési képviselők által” – hangsúlyozta. Hozzátette, az önkormányzati vagyon is nemzeti vagyon, vagyis az emberek vagyona, ez esetben a fenntartói jogról, illetve a vagyonkezelésről van szó.

Bedő: Minek marad a megyei közgyűlés?

A négyes napirendi pont a jövő évi költségvetési koncepciót tartalmazta, ami jelentősen eltér az ideitől, hiszen a megyék feladatköre jelentősen változik. Bedő Tamás úgy látja, egy dolog biztos a koncepcióban, méghozzá a bizonytalanság. A szocialista megyei politikus elmondta, számtalan utalást tartalmaz az előterjesztés arra nézve, hogy majd milyen törvények fogják a közgyűlés hatáskörét szabályozni, ezért szerinte egyszerűen nincs értelme erről a kérdésről beszélni. „A hivatalnak minden tudását és kreativitását össze kellett szednie, hogy legalább ennyit leírjon, hogy egyébként minek maradnak megyei önkormányzatok, minek marad megyei közgyűlés? Ahogy én látom, az első fél évben semmilyen feladata nem lesz, csak különböző beszámolókat fog majd meghallgatni” – jelentette ki. Bedő szerint célszerűbb lett volna azt is sarkalatos törvényekbe foglalni, hogy melyek lesznek azok a feladatok, amiket el kell látnia a megyének. Azt sem tartja reálisnak, hogy jövő év február másodikán a költségvetésről fognak tudni tárgyalni. „Látszik ebből a szerény költségvetésből, hogy fölösleges ragaszkodni a DKMT-ben lévő tulajdonrészünkhöz. Ha megnézzük a társpartnereket román és szerb részről egyaránt prefektúrák, vagyis állami szervek. A Jobbik a kormányhivatalhoz fog fordulni, hogy ezt a tulajdont is vegyék át, ha már úgyis mindent visznek. A folyó pályázataik összege többszöröse annak, ami a mi jövő évi költségvetésünkbe be van tervezve” – mondta el Tóth Péter (Jobbik). Nem volt minősített többség, nem szavazták meg a költségvetési koncepciót. A közgyűlésen Tokovics Tamás igazgató beszámolt az ÓNTE Nonprofit Kft. közelmúltban végzett munkájáról, majd a jövő évi munkatervről esett szó. Ennek kapcsán Zakar Péter alelnök megkérdezte, valóban neki kell-e elkészítenie a külügyi feladatokkal kapcsolatos beszámolót, ugyanis nem ő foglalkozik ezzel a területtel. Magyar Anna javaslatára úgy módosítják az előterjesztést, hogy majd az elnök nyújtja be azt. A teremben ülő Szabó Bálint szót kért a közgyűlésen, de a többség nem adta ezt meg a Demokratikus Koalíció (DK) helyi szervezete szóvivőjének. A közmeghallgatás az előző napirendi pont volt, ezért kellett erről szavazni. A DK közleményt adott ki a közgyűlés után, melyben sajnálatukat fejezték ki, hogy „koalícióra lépett a Fidesz és a Jobbikkal, és közösen nem adtak lehetőséget a napirendi ponthoz történő hozzászólásra”.

Toroczkai: Mit keres Csongrád megyében Szabó Bálint?