Gázturbinás villamoserőmű Szegeden – leállítható és „majdnem zöld”?

A megújuló energia és a gázturbinás erőmű kiegészíthetik egymást a jövőben – tudtuk meg a Szegeden megépülő gáztüzelésű villamoserőművet építő cég projektvezetőjétől, Szőcs Mihálytól.

Nemrég a lakosságnak is bemutatták

a logisztikai központban épülő objektum terveit, engedélyeztetési dokumentumait, ott beszélgettünk a mérnökkel.

Változtatható üzemmódban termelhető energia

„A különböző típusú erőművek különböző fajta villanyt gyártanak abban az értelemben, hogy például egy atomerőmű drága beruházás, de olcsó tüzelőanyaggal működik, neki az a sajátossága, hogy amennyire lehet, akkor teljes terheléssel, az év 8760 órájában üzemeljen. A szénerőműveknek is hasonló az elvárásuk. A gáztüzelésű erőműveknek – és főleg annak a típusnak, amit majd mi állítunk üzembe, a kombinált ciklusú erőműveknek – az a sajátosságuk, hogy rendkívül rugalmasan alkalmazkodnak az igényekhez, gyorsan lehet változtatni a terhelésüket. A villamosenergia-fogyasztásban gyakran változó igényeket tudják nagyon jól lekövetni. A többi erőmhöz képest viszonylag alacsony beruházási költséggel létesíthetők, de drága a tüzelőanyag, ezért igény szerint üzemelnek, ha kell, éjjelre le is tudnak állni" – mesélt a Szegeden épülő erőmű sajátosságairól

Szőcs Mihály

. Hozzátette: nem közömbös az sem, hogy közel 60%-os hatásfokkal működnek ezek a típusok, egy konvencionális gáztüzelésű erőműnek a 30-35%-ához képest – ilyenek egyébként a Duna-Tisza közén épültek a 70-es években.

Gázerőmű és megújuló energia párban?

. A szakember szerint a megújuló energia kérdése nem pusztán energiatermelési ügy, hanem egy globális válasz egy globális problémára (a felmelegedésre, az üvegházhatású gázok kibocsátására). Így felelt a projektvezető arra a kérdésünkre, hogy milyen helye van egy gázerőműnek abban a korban, ahol egyre inkább a megújuló energiák felé tart a világ. „Ez nem politikai, társadalmi döntéseknek a következménye, hanem egész egyszerűen a fennálló helyzet. Mivel mi gáztüzelésű erőműfejlesztők vagyunk, nekünk más a feladatunk. Ami a gáztüzelésű erőműveknek és a megújulóknak a viszonyát jelenti, inkább kiegészítjük egymást, mintsem versenytársak lennénk. Bizonyos megújuló források, mint a szél vagy a nap, időjárásfüggő is, ami rövid időn belül is változhat, és ezt nehezen tudja lekövetni a villamosenergia. Ezek akkor tudnak hosszú távon beépülni az energiarendszerbe, ha vannak olyan gyorsan változtatható terhelésű források, amelyek tudják ezt az ingadozást szabályozni. Ebben az értelemben a rugalmas üzemű gázturbinás erőművek párban járnak a megújulókkal” – beszélt a projektvezető az energiaforrások kapcsolatáról is. A jövőre tekintve kifejtette, az energetika problémakörében az lehet a globális megoldás, ha a karbonban gazdag gazdaságból, energetikából áttérünk egy széndioxid-kibocsátásban szegény, sőt egyes becslések szerint 2050-ig akár a zéró mennyiséget termelő rendszerre. „Ezt egy folyamatként kell tekintenünk. Amit mi építünk, jól illeszkedik ehhez az irányvonalhoz, hiszen a hagyományos szénalapú erőművekhez képest jelentősen kisebb a széndioxid-kibocsátás a mi erőművünknél” – emelte ki. Az éves forgalmat firtató kérdésünkre a mérnök elmondta, hogy sokat változnak az energiaigények, változik a piac, így nehéz ma megbecsülni, hogy a 4-5 év múlva felépülő villamoserőműnek milyen szerepe lesz; éves szinten azért bizonyosan több 10 milliárd forintos nagyságrendű forgalommal lehet számolni.

Az erőmű

Az M43-as autópálya és az 5-ös út közötti Szegedi Ipari és Logisztikai Központon (SZILK) belül, mintegy 13 hektáron épül meg az úgynevezett kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (KCE), melynek várható maximális teljesítménye 920 MW (2x460 MW), ami nem sokkal kevesebb áramot termel majd, mint a paksi atomerőmű két blokkja (négy, egyenként 500 MW-os teljesítményű blokkból áll az atomerőmű), és mintegy 58%-os hatásfokon üzemel. Tüzelőanyaga földgáz lesz (valamint biztonsági tartalékként tüzelőolaj lehet). A hűtése hibrid hűtőtornyok segítségével, vízzel és levegővel történik majd.